Distant Kingdoms próbakör

Inerion világa veszélyben van, az egyetlen esélye pedig az, ha a frissen megérkezett emberek, elfek, törpék és orkok összefognak a nagyobb jó érdekében. Ez pedig nem is lesz annyira egyszerű, hiszen a különböző fajok más és más jellemzőkkel bírnak, és teljesen egyedi szükségleteik vannak, amiket mind nekünk kell majd kielégítenünk. Ez meglehetősen érdekes húzás, hiszen az eltérő fajok szerepeltetése egyáltalán nem megszokott a városépítős műfajban, úgy meg pláne, hogy egymás szomszédságába kerülnek, sajnos azonban a készítők nem igazán aknázzák ki az ebben rejlő lehetőségeket. Azt persze sietve hozzá kell tenni, hogy a játék hivatalos megjelenése még igencsak messze van, szóval könnyedén változhatnak az alapok, amire bizony szükség is lesz, ráadásul nemcsak ezen a téren.

A fantáziával kevert városmenedzsment egyébként telitalálat, ráadásul a készítők remekül nyúltak bele a műfaj alapjaiba, így abszolút nem lógnak ki belőle az elfek az orkok, vagy épp a sárkányok. Aki tehát játszott akár csak egyetlen ehhez hasonló játékkal, rögtön otthon fogja magát érezni, azonban még nekik is ajánlott a tutorial kipörgetése. Szerencsére utóbbi eléggé alapos, és remekül végigveszi a különféle lehetőségeinket, így könnyedén beletanulhatunk az elsőre egyszerű, de valójában eléggé komplex szimulációba. Ha pedig végeztünk az iskolapadban, akkor irány a Freeplay, ahol kedvünk szerint építkezhetünk, terjeszkedhetünk, vagy épp varázsolhatunk a jelenleg elérhető két pálya egyikén.

Ahogy fentebb már írtam, a játékmenet alapjai ismerősek lehetnek, azaz itt is házakat kell építenünk a lakosoknak, akiket később befoghatunk majd különféle munkákra, miközben adóznak nekünk a jobb élet reményében. Persze ez még édeskevés egy valóban jól működő városhoz, ezért folyamatosan fejlődnünk kell, miközben próbálunk lavírozni a különféle nyersanyagok útvesztőjében. Ezeket a képernyő bal felső sarkában láthatjuk és a fél szemünket mindig érdemes rajtuk tartanunk, nehogy elszálljanak a költségek. A legfontosabb természetesen a fizetőeszközként funkcionáló arany, ami minél több, annál jobb, de itt láthatjuk az aktuális morált, a mana mennyiségét, valamint a lakosságunk számát is.

Ez azonban még nem minden, hiszen a négy kiemelt adat mellett számos egyéb nyersanyagot is gyűjthetünk, illetve gyűjtenünk kell. Idővel ugyanis a lakosoknak szükségleteik lesznek, amiket ha nem teljesítünk, akkor zuhanni fog a morál, csökken a teljesítmény, legvégül pedig fogják magukat, és odébb állnak. Ezt elkerülendő érdemes gyakran a körmükre nézni, ha pedig valami új dologra fáj a foguk, akkor irány a Tech Tree, ahol egymásra épülve oldhatjuk ki az extrább épületeket. Itt mindig valamilyen kritériumnak kell megfelelnünk, ha pedig ez megvan, akkor már fel is húzhatjuk az aktuálisan megszerzett újdonságot. Így tehetünk szert idővel fatelepre, farmokra, bányákra, vagy épp egy kocsmára. A rendszer jól működik, és mivel az épületek kioldása egymásra épül, ezért nem igazán tudunk elszállni, a játék, ha finoman is, de végig fogja a kezünket.

Természetesen a felhúzott építményeket fejleszthetjük is, ezáltal növelve az ott dolgozók számát, illetve az adott folyamat hatékonyságát. Emellett az utakról sem szabad elfeledkeznünk, azonban arra készüljünk fel, hogy a mesterséges intelligencia még ezek mellett sem fog mindig odatalálni, ahová azt mi szeretnénk. Mivel a játékban nem irányítjuk közvetlenül a lakosainkat, így csak az egyes épületeken belül megtalálható prioritáscsúszka állításával tudjuk terelgetni őket, ez azonban néha működik, néha viszont nem. Az útvonalkeresés szintén egy sarkalatos pont, sokszor percekig tart a szomszédba való átjutás, máskor pedig a térkép átellenes sarkában rostokol az egész banda.

Korábban többször említettem, hogy nemcsak egyetlen fajt fogunk irányítani, hiába választunk ki egy főbb karaktert a menetek elején. Szóval a birodalmunkba jöhetnek emberek, elfek, törpék és orkok, akik mind egyedi jellemzőkkel és bónuszokkal rendelkeznek, amiket majd a munkák elosztásánál tudunk kihasználni. Egyesek például a bűnözés esélyét csökkentik, míg mások a termelés hatékonyságát növelik és így tovább. Én elsőre azt hittem, hogy majd figyelnem kell, ki lakik ki mellett, esetleg nem dolgozhat mindenki együtt, de erről szó sincs, ami kissé illúzióromboló. Ezen remélem, később még változtatnak, mert egyelőre csak annyi a különbség, hogy bizonyos fajok más bónuszt adnak, mint a többi.

Szerencsére ennyiben nem merült ki a fantázia, hiszen idővel kézhez kapjuk a mágiát, bár sajnos ennek is nagyobb a füstje, mint a lángja. Ha ugyanis feloldjuk a manát termelő épületet, akkor lehetőségünk nyílik különféle totemek és portálok lerakására. Előbbi egy bizonyos sugárban biztosít általunk választott előnyöket, míg utóbbi a közlekedést gyorsítja fel két pont között, aminek hála így távolabb lévő városok között is gyerekjáték a szállítmányozás. Ez sajnos nem csak leírva kevés, ráadásul hajlamos bebugolni, például nem kapjuk meg a bónuszokat, vagy a lakosok nem használják a portálokat. Általában egy sima törlés megoldja ezeket a gondokat, de így is kellemetlen, hogy építést követően percekig kémleljük a terepet azt ellenőrizve, hátha most működni fognak.

Ha esetleg belefáradtunk a folyamatos ellenőrizgetésekbe, akkor irány a kocsma, ahol pár bedobott feles mellett még harcosokat is felbérelhetünk. Az ő feladatuk lesz a világtérkép felfedezése és megtisztítása, mindeközben pedig fejlődnek és erősödnek. Érdemes azonban alaposan megfontolni, hogy kiket bérelünk fel, hiszen egy csapatba maximum négyen férnek be, és bizony nem ért mindenki mindenhez. Ha megtaláltuk az ütőképes brigádot, akkor ki is küldhetjük őket egy általunk választott szomszédos területre, ahol kezdetét veheti a felfedezés és az esetleges harc. Ilyenkor szöveges alapon dönthetünk, hogy ki mit csináljon az adott szituációban, siker esetén pedig haladnak tovább. Ha győzünk, akkor a karakterek fejlődnek, viszont ha kifutunk a rendelkezésre álló akciópontokból, akkor lógó orral kullognak vissza a kocsmába.

Végül pedig ejtsünk pár kellemetlen szót a megvalósításról, ami szintén felemásra sikeredett. Az összkép egész kellemes, remekül hozza a fantasy hangulatot, ugyanakkor a karakterek animációi eléggé darabosak. Ezzel szemben a felhúzható épületek jól mutatnak, külön kiemelném a sima házakat, melyek között alig találunk egyformát, egészen addig, míg fel nem fejlesztjük őket, mert onnantól az összes ugyanúgy néz ki. Hangok terén sajnos siralmas a helyzet, a zenén kívül ugyanis szinte semmi sem bizsergeti a hallójáratainkat, a megszólaló dallamok pedig hiába kellemesek, nagyon hamar önismétlővé vállnak. Bár a gépigény nincs az egekben, a stabilitás körül is akadnak gondok, sokszor beakad, vagy rosszabb esetben kifagy a játék és a percekig tartó töltőképernyőket sem kell nélkülöznünk, amik alatt szintén szeret szétesni a program.

A Distant Kingdomsra tehát még bőven ráfér a fejlesztés, ugyanis hiába az érdekes felütés és a háttérben megbújó jól működő szimuláció, szinte minden egyes elemében van valami, ami nem működik, ráadásul ez gyakran szó szerint értendő. Az mondjuk a fejlesztők dicséretére szóljon, hogy elég aktívak a fórumokon, és igyekeznek a lehető legtöbb visszajelzést begyűjteni és válaszolni a felmerülő problémákra. Példaértékű hozzáállás, ami remélem, kitart a továbbiakban is, mert itt bizony még lesz munka bőven, főleg, ha tartani akarják a jövőre esedékes megjelenést. Egyelőre azonban érdemesebb elkerülni Inerion világát, mert ahelyett, hogy meghozná a kedvet a jövőbeni kalandokhoz, inkább csak elveszi azt.

A Distant Kingdoms kizárólag PC-re jelent meg a Steam Early Access programjában.