„A nevem Naruto Uzumaki és én leszek egyszer a legnagyobb Hokage a faluban, akit tisztelni és szeretni fognak az emberek!” Halható ez egy 12 éves pöttöm fiúcska szájából, kinek felálló sárga haja és furcsa narancssárga színű nyakiglábasa nem kölcsönöz számára valami nagy tekintélyt. Igen, ő mostani teszt alá vetett játékunk főhőse. Egy olyan világban vagyunk, mely megrekedt a középkori Ázsiában, így a nindzsa kultusz szintjén művelik a harcokat az itt élők és harcosaik fegyverek helyett csupán dobócsillaggal rendelkeznek. Eközben modern szinten művelik a hídépítést és az építkezéseket. Elég bizarr lehet első hallásra mindenki számára, mégis ez az a tényező, amely kiemeli a több anime sorozat közül ezt a gyöngyszemet. Igen, hiszen a képregény, illetve rajzfilm sorozat a játék átirata.
A remekmű nem mástól, mint a neves Ubisoft Montreal Stúdiójából érkezett gyors postán. Mit ne mondjak a jól informált játékosok eme név hallatán, már alapból remek játékra számíthatnak. Olyan játékokkal gazdagították anno gyűjteményemet, mint a Prince of Persia trilógia és a Beyond Good & Evil. Ezek a nevek szerintem már sok mindenkinek ismerősek lehetnek, hiszen a világ talán legjobb platform-verekedős játékai ezek. Nézzük sikerült e ezúttal is hozni a minőségi szintet.
A sztori röviden
Mint mondottam ez a pöttöm kis kamaszt segíthetjük, abban, hogy elérje legdédelgetőbb álmát, hogy egy napon Hokage legyen (a nindzsák legnagyobbika) és végre ne tagadják ki őt az emberek. Sajnos az emberek ellenszenve iránta nem akaratos, hiszen bohóckodásával és ügyetlenkedésével mindig magára vonja az emberek figyelmét, viszont közeledni nem mernek hozzá. Ennek oka, hogy az ő testébe zártak be egy hatalmas démont, mely születésekor a vidéken pusztított. A választás, azért rá esett, mert szülei a démonnal való küzdelemben elestek. Szegény fiú, így magányosan és kitaszítottan élt 12 évet. Egy szép napon, betöltve a megfelelő életkort és persze nagy nehézségek árán Genin (nindzsa tanítvány) válhatott belőle és elkezdődött az igazi kiképzése, mely sok kalandot rejteget számára. Természetesen a játék már ezek előtt elkezdődik, hogy egy kis kiképzést is kapjunk a kezelésből és a játékmenetből, mielőtt a lecsóba belecsapnánk.
Grand Theft Ninja avagy szabad játékmenet és verekedés
Nos, a játék elméletileg egy helyszínen játszódik. A levelek közt megbúvó falucskában válunk hatalmas nindzsa harcossá. Ezen felül még a Hullámok Földjén és a Sötét Erdőben is lesz pár kalandunk, ahová később visszatérhetünk. A falu nem mondható nagyon hatalmasnak, viszont nem találunk benne két ugyan olyan épületet és mindegyik megmászható, habár egyikbe sem tudunk bemenni. Tehát a játék „nézd a hátam" stílusban megy, miközben platform játék módszerével ugrálhatunk föl az épületekre. A falusiak küldetéseket osztanak ki ránk, melyek teljesítésével nem csak megkedveltetjük magunkat a faluban lakókkal, hanem kiképzési pontokat és pénzt is kapunk. Sokszor életünk vagy chakra szintünk is növekedik. A kiképzési pontokat mestereinknél (van belőle három is) költhetjük el új kombókra vagy erőnk növelésére. Pénzünkön, pedig dobófegyvert és pergamentekercseket vásárolhatunk, melyből négyet magunkra aggatva növelhetjük erőnket vagy védelmünket. Persze rament (különleges tészta étel) is vásárolhatunk, mellyel bunyók közti sérüléseinket gyógyíthatjuk. Ezzel ki is merül a játék RPG része, hiszen csak egy a cél… Mindenből a legjobbat és a legdrágábbat vásároljuk. Itt megjegyezném, hogy különleges fejlesztésekhez ősi érméket vagy arany ősi érméket kell gyűjtenünk város szerte, melyekből utóbbiak ritkaságuk miatt mindig jól el vannak rejtve. A jutsuk (ezekről részletesen később) itt is alkalmazhatók lesznek. Például a Koncentráció Jutsuval falra, majd később vízen futhatunk. Ekkor általában egyensúlyozási mini játékot kell végrehajtanunk, nehogy leessünk a fáról vagy a vízbe pottyanjunk.
Ha esetleg ellenséggel találkozunk (ami őszintén szólva nem ritka), akkor hirtelen a játék átvált bunyó módba, melyben az ellenséget kell levernünk kombók és jutsuk segítségével, eközben a kamera oldalnézetre vált és egy ringbe szorulunk ellenfelünkkel. Érdekesnek fog ez a módszer tűnni elsőre pár embernek, habár hasonlóval már találkozhattunk a játék történelemben (lásd Mortal Kombat Deception).
FIGHT!
Ha harc, hát legyen harc. Ilyenkor a korábban megtanult jutsukat és kombókat bevethetjük ellenfelünk ellen. Ellenfelekből, pedig nem lesz hiány (habár az igazat megvallva a játék vége felé már csömört kaptam az ugyanúgy kinéző ellenfelektől). Lássuk, miből is áll egy harci jelenet. Található itt gyenge támadás, erős támadás, dobás és ugrás. Ezek kombinálásával hozhatók elő egyedi kombók, melyek fény- és hangeffektek kíséretében nagyobb csapást mérnek ellenfelünk életerejére. Vannak olyan kombók, melyek ugyan nem tesznek nagy kárt bennük, viszont a ring másik felére elrepülnek, és a földön maradnak pár másodpercig. Ezek arra jók, hogy ilyenkor használjuk föl a chakránkat jutsukra. A chakra minden emberben megtalálható energia, melyet alkalmazva testünk bizonyos pontjaiba irányítva különleges képességekre és támadásokra tehetünk szert. Ezeket az „átirányításokat" koncentrációval és kézmozdulatokkal lehet elérni. Mikor ellenfelünk a földre került van pár másodpercünk ezt végrehajtani, hiszen ilyenkor védtelenek vagyunk a támadásokkal szemben.
A kézmozdulatokat a jobb lövés (RT) gomb lenyomva tartása közben a két analóg karral végezhetjük el. Ilyenkor általában a két nyíl egy irányba mutat, így nem nehéz végrehajtásuk. Viszont ilyenkor elinduló fókusz csíkot addig kell megtartanunk a jobb lövés gombbal, míg egy fehér csíkba nem ér. Ha elvétjük akkor chakrát veszítve nem lesz hatása az egésznek. Naruto egyik különleges jutsuja az Árnyék Klón Jutsu, ami klónokat hoz létre, amelyek rendesen elpáholják ellenfelünket remek filmbe illő jelenet alkalmával. Habár, ilyenkor koncentrálnunk kell, hiszen megfelelő gombokat le kell nyomnunk, mikor felvillannak a képernyőn, hogy maximálisan effektív legyen támadásunk. Természetesen ilyenkor ellenfelünk, úgy védekezhet, hogy a gombot, hamarabb megnyomja, mint mi, így hárítva a támadást. Ezt, azért hoztam példának, mert a másik kilenc karakternek más-más mini játékban kell jutsujának hatékonyságát növelnie. Jutsu tudásunk szintje szintén fejleszthető, így ha fejlesztés után következő csatában már például két koncentrációs csík jelenik meg, így a távolabbit elérve az erősebbet alkalmazhatjuk. Tudom, így ez elsőre leírva elég bonyolultan hangzik, de játékban remekül működik és élvezetes még a huszadik alkalommal is.
Körülbelül tizenöt darab ilyen egyedi jutsuval rendelkeznek a játszható karakterek összesen. Sok ütés esetén a későbbiekben megkapjuk a Rage módot is. Ez abból áll, hogy az életerő és chakra csík fölött lévő képünk világítani kezd. Ekkor a két tüzelés gombot lenyomva aktiválhatjuk ezt. Ilyenkor egy videó kíséretében feltör bennünk lévő fenevad, a képernyő vörössé válik és erősek és hallhatatlanok leszünk. Sajnos vagy sem, semmi sem tart örökké, így pár másodpercig tart csupán ez a hatás és utána ugyan úgy folytatódik a bunyó.
A ruha teszi a nindzsát vagy a nindzsa a ruhát?
A grafikáról már a képeken leír, hogy nem a Crysis Naruto változatát üdvözölhetjük mozgás közben. Alacsony poligonszámú karakterek. Nincs élsimítás, vagy ha mégis van, akkor elég gyengén muzsikál. Gusztustalan és gyorsan összedobott menü. Itt jön a fordulat, mert ez mégis szemet gyönyörködtető! Ezeket a tényezőket háttérbe szorítja ugyanis az a hihetetlen design munka, amelynek hála a nindzsák világa kilép a rajzfilmből, hogy saját irányításunkkal ugyan azt a hangulatot éljük át. Belegondoltam én is, hogy nem grafikája miatt szoktam animét nézni, hanem a hihetetlen világa és megvalósítás miatt, melyet a művészek rajzoltak. Itt is ez a helyzet áll fönn. Nincs több millió poligonos karakterekkel megtöltött falu, ám mégis annyira életszerű és hangulatos, hogy az ember kirakná szívesen a szobája falára. Engem teljesen elolvasztott. A látványos jutsuk közben, pedig olyan fényeffektek jönnek létre, hogy napszemüvegben csodálhattam ezeket teljes pompájukban (értelemszerűen egyébként megvakultam volna egy idő után).
Hangok terén kicsit csalódott voltam, hiszen angol verzióhoz angol szinkron járt, pedig eredeti nyelven felirattal, sokkal hangulatosabb lett volna a játék. Hallottam viszont, hogy egy ilyen javítást kiadtak Xbox LIVE-on, de még nem találtam rá ez idáig. A hangeffektek egyébként rendben vannak teljesen. A fák lombjai közt a szél suhog, a kis patak csordogál és az emberek a faluban beszélgetnek. A zene terén Hideo Katsumata már a sorozatban hallott számai köszönnek vissza, mindig a helyzethez alkalmazva, így soha nem laposodik el egy szám sem.
Ez mind szép és jó… De hol van itt a zsákbanindzsa?
Nos, igen a játékmenetet és grafikát taglalva rátérhetünk a tesztek (én meglátásom szerint) legutálatosabb részéhez. Mit tartalmaz a játék negatívumok terén… nos, sajnálatos módon van pár, melyek inkább csak kényelmetlenségeket okozott számomra, mintsem fejfájást. Az első ilyen a limitált erdős részek. Ilyenkor a játékosnak el kell jutnia A pontból B pontba csapdákat átugrálva és ellenségeket legyőzve, hogy megküzdjön egy nagyobb ellenséggel (néha időre). Sajnos ennyiben ki is merült az akciódúsabb része a mászkálásnak, illetve a küldetések bonyolultságának. Természetesen vannak néha érdekesebb küldetések átvezetőkkel körítve, de ezek is erre a szisztematikára épülnek. Ha már átvezetőknél tartunk meg kell említenem, hogy a játék megvásárlása és kipróbálása után nehogy valaki megijedjen, hogy hibás a szoftver, mert tényleg nem tátognak a karakterek átvezető alatt… Ez iszonyat mínusz pont az én szememben, hiszen ezt még a The Simpsons The Game gyengébb grafikai szintjén is megoldották, de hogy az Ubisoft elkövessen egy ilyen szintű hiányosságot. Ez már fáj. A játék tartam, ugyan csak rövidke, ha nem számoljuk a különleges versenyszerű küldetéseket és az egyéb extra gyűjtögetéseket a faluban. A fő történet szál huszonöt küldetésből áll, melyet egy estémbe tartott csupán végigjátszani. A mellékküldetésekből, melyet a falusiak adnak, szintén huszonöt darab van.
Egyik szemem sír, a másik Naruto…
A játék összességében nem lett rossz. A kamasz korosztálynak biztosan meg fog felelni végletekig és az idősebbek is jól elszórakoznak majd vele, ám nekem mégis csalódás lett a fentebb említett tényezők miatt. Lehet elnézőbbnek kellett volna lennem, de cikkíró vagyok, tehát nem szabad elsiklani az ilyen apró, ám mégis szemet szúró dolgok felett, mint a hasbeszéd útján társalgó főszereplők, illetve az elég egyszerű játékmenet. Olyan érzésem volt játék közben, mint amikor anno a TMNT: The Movie játékkal játszottam. Mintha az Ubisoft elárult volna minket, játékosokat. Idéznék is abból a cikkből engedelmetekkel:
„Nem tudom az Ubisoft olyan sikeres játékok után, mint a Prince of Persia sorozat, vagy a méltatlanul elfeledett Beyond Good & Evil, hogy volt szegény rajongók szemét kiszúrni egy ilyen félkész termékkel… Remélem a jövőben összeszedi magát ilyen téren az Ubisoft, mert még egyszer ilyen baklövést nem nézek el nekik."
Ez mostani cikkemre is igaz sajnálatos módon, hiszen meg volt rá a lehetőségük, hogy minden idők, egyik legjobb adaptációját készítsék el, de mégis elszúrták. Lehet maradniuk, kellene az egyedi saját házon belüli játékoknál (lásd Assassin's Creed). Azok általában jól sikerülnek… már lassan azokban is kételkedem.
A sztori röviden
Mint mondottam ez a pöttöm kis kamaszt segíthetjük, abban, hogy elérje legdédelgetőbb álmát, hogy egy napon Hokage legyen (a nindzsák legnagyobbika) és végre ne tagadják ki őt az emberek. Sajnos az emberek ellenszenve iránta nem akaratos, hiszen bohóckodásával és ügyetlenkedésével mindig magára vonja az emberek figyelmét, viszont közeledni nem mernek hozzá. Ennek oka, hogy az ő testébe zártak be egy hatalmas démont, mely születésekor a vidéken pusztított. A választás, azért rá esett, mert szülei a démonnal való küzdelemben elestek. Szegény fiú, így magányosan és kitaszítottan élt 12 évet. Egy szép napon, betöltve a megfelelő életkort és persze nagy nehézségek árán Genin (nindzsa tanítvány) válhatott belőle és elkezdődött az igazi kiképzése, mely sok kalandot rejteget számára. Természetesen a játék már ezek előtt elkezdődik, hogy egy kis kiképzést is kapjunk a kezelésből és a játékmenetből, mielőtt a lecsóba belecsapnánk.
Grand Theft Ninja avagy szabad játékmenet és verekedés
Nos, a játék elméletileg egy helyszínen játszódik. A levelek közt megbúvó falucskában válunk hatalmas nindzsa harcossá. Ezen felül még a Hullámok Földjén és a Sötét Erdőben is lesz pár kalandunk, ahová később visszatérhetünk. A falu nem mondható nagyon hatalmasnak, viszont nem találunk benne két ugyan olyan épületet és mindegyik megmászható, habár egyikbe sem tudunk bemenni. Tehát a játék „nézd a hátam" stílusban megy, miközben platform játék módszerével ugrálhatunk föl az épületekre. A falusiak küldetéseket osztanak ki ránk, melyek teljesítésével nem csak megkedveltetjük magunkat a faluban lakókkal, hanem kiképzési pontokat és pénzt is kapunk. Sokszor életünk vagy chakra szintünk is növekedik. A kiképzési pontokat mestereinknél (van belőle három is) költhetjük el új kombókra vagy erőnk növelésére. Pénzünkön, pedig dobófegyvert és pergamentekercseket vásárolhatunk, melyből négyet magunkra aggatva növelhetjük erőnket vagy védelmünket. Persze rament (különleges tészta étel) is vásárolhatunk, mellyel bunyók közti sérüléseinket gyógyíthatjuk. Ezzel ki is merül a játék RPG része, hiszen csak egy a cél… Mindenből a legjobbat és a legdrágábbat vásároljuk. Itt megjegyezném, hogy különleges fejlesztésekhez ősi érméket vagy arany ősi érméket kell gyűjtenünk város szerte, melyekből utóbbiak ritkaságuk miatt mindig jól el vannak rejtve. A jutsuk (ezekről részletesen később) itt is alkalmazhatók lesznek. Például a Koncentráció Jutsuval falra, majd később vízen futhatunk. Ekkor általában egyensúlyozási mini játékot kell végrehajtanunk, nehogy leessünk a fáról vagy a vízbe pottyanjunk.
Ha esetleg ellenséggel találkozunk (ami őszintén szólva nem ritka), akkor hirtelen a játék átvált bunyó módba, melyben az ellenséget kell levernünk kombók és jutsuk segítségével, eközben a kamera oldalnézetre vált és egy ringbe szorulunk ellenfelünkkel. Érdekesnek fog ez a módszer tűnni elsőre pár embernek, habár hasonlóval már találkozhattunk a játék történelemben (lásd Mortal Kombat Deception).
FIGHT!
Ha harc, hát legyen harc. Ilyenkor a korábban megtanult jutsukat és kombókat bevethetjük ellenfelünk ellen. Ellenfelekből, pedig nem lesz hiány (habár az igazat megvallva a játék vége felé már csömört kaptam az ugyanúgy kinéző ellenfelektől). Lássuk, miből is áll egy harci jelenet. Található itt gyenge támadás, erős támadás, dobás és ugrás. Ezek kombinálásával hozhatók elő egyedi kombók, melyek fény- és hangeffektek kíséretében nagyobb csapást mérnek ellenfelünk életerejére. Vannak olyan kombók, melyek ugyan nem tesznek nagy kárt bennük, viszont a ring másik felére elrepülnek, és a földön maradnak pár másodpercig. Ezek arra jók, hogy ilyenkor használjuk föl a chakránkat jutsukra. A chakra minden emberben megtalálható energia, melyet alkalmazva testünk bizonyos pontjaiba irányítva különleges képességekre és támadásokra tehetünk szert. Ezeket az „átirányításokat" koncentrációval és kézmozdulatokkal lehet elérni. Mikor ellenfelünk a földre került van pár másodpercünk ezt végrehajtani, hiszen ilyenkor védtelenek vagyunk a támadásokkal szemben.
A kézmozdulatokat a jobb lövés (RT) gomb lenyomva tartása közben a két analóg karral végezhetjük el. Ilyenkor általában a két nyíl egy irányba mutat, így nem nehéz végrehajtásuk. Viszont ilyenkor elinduló fókusz csíkot addig kell megtartanunk a jobb lövés gombbal, míg egy fehér csíkba nem ér. Ha elvétjük akkor chakrát veszítve nem lesz hatása az egésznek. Naruto egyik különleges jutsuja az Árnyék Klón Jutsu, ami klónokat hoz létre, amelyek rendesen elpáholják ellenfelünket remek filmbe illő jelenet alkalmával. Habár, ilyenkor koncentrálnunk kell, hiszen megfelelő gombokat le kell nyomnunk, mikor felvillannak a képernyőn, hogy maximálisan effektív legyen támadásunk. Természetesen ilyenkor ellenfelünk, úgy védekezhet, hogy a gombot, hamarabb megnyomja, mint mi, így hárítva a támadást. Ezt, azért hoztam példának, mert a másik kilenc karakternek más-más mini játékban kell jutsujának hatékonyságát növelnie. Jutsu tudásunk szintje szintén fejleszthető, így ha fejlesztés után következő csatában már például két koncentrációs csík jelenik meg, így a távolabbit elérve az erősebbet alkalmazhatjuk. Tudom, így ez elsőre leírva elég bonyolultan hangzik, de játékban remekül működik és élvezetes még a huszadik alkalommal is.
Körülbelül tizenöt darab ilyen egyedi jutsuval rendelkeznek a játszható karakterek összesen. Sok ütés esetén a későbbiekben megkapjuk a Rage módot is. Ez abból áll, hogy az életerő és chakra csík fölött lévő képünk világítani kezd. Ekkor a két tüzelés gombot lenyomva aktiválhatjuk ezt. Ilyenkor egy videó kíséretében feltör bennünk lévő fenevad, a képernyő vörössé válik és erősek és hallhatatlanok leszünk. Sajnos vagy sem, semmi sem tart örökké, így pár másodpercig tart csupán ez a hatás és utána ugyan úgy folytatódik a bunyó.
A ruha teszi a nindzsát vagy a nindzsa a ruhát?
A grafikáról már a képeken leír, hogy nem a Crysis Naruto változatát üdvözölhetjük mozgás közben. Alacsony poligonszámú karakterek. Nincs élsimítás, vagy ha mégis van, akkor elég gyengén muzsikál. Gusztustalan és gyorsan összedobott menü. Itt jön a fordulat, mert ez mégis szemet gyönyörködtető! Ezeket a tényezőket háttérbe szorítja ugyanis az a hihetetlen design munka, amelynek hála a nindzsák világa kilép a rajzfilmből, hogy saját irányításunkkal ugyan azt a hangulatot éljük át. Belegondoltam én is, hogy nem grafikája miatt szoktam animét nézni, hanem a hihetetlen világa és megvalósítás miatt, melyet a művészek rajzoltak. Itt is ez a helyzet áll fönn. Nincs több millió poligonos karakterekkel megtöltött falu, ám mégis annyira életszerű és hangulatos, hogy az ember kirakná szívesen a szobája falára. Engem teljesen elolvasztott. A látványos jutsuk közben, pedig olyan fényeffektek jönnek létre, hogy napszemüvegben csodálhattam ezeket teljes pompájukban (értelemszerűen egyébként megvakultam volna egy idő után).
Hangok terén kicsit csalódott voltam, hiszen angol verzióhoz angol szinkron járt, pedig eredeti nyelven felirattal, sokkal hangulatosabb lett volna a játék. Hallottam viszont, hogy egy ilyen javítást kiadtak Xbox LIVE-on, de még nem találtam rá ez idáig. A hangeffektek egyébként rendben vannak teljesen. A fák lombjai közt a szél suhog, a kis patak csordogál és az emberek a faluban beszélgetnek. A zene terén Hideo Katsumata már a sorozatban hallott számai köszönnek vissza, mindig a helyzethez alkalmazva, így soha nem laposodik el egy szám sem.
Ez mind szép és jó… De hol van itt a zsákbanindzsa?
Nos, igen a játékmenetet és grafikát taglalva rátérhetünk a tesztek (én meglátásom szerint) legutálatosabb részéhez. Mit tartalmaz a játék negatívumok terén… nos, sajnálatos módon van pár, melyek inkább csak kényelmetlenségeket okozott számomra, mintsem fejfájást. Az első ilyen a limitált erdős részek. Ilyenkor a játékosnak el kell jutnia A pontból B pontba csapdákat átugrálva és ellenségeket legyőzve, hogy megküzdjön egy nagyobb ellenséggel (néha időre). Sajnos ennyiben ki is merült az akciódúsabb része a mászkálásnak, illetve a küldetések bonyolultságának. Természetesen vannak néha érdekesebb küldetések átvezetőkkel körítve, de ezek is erre a szisztematikára épülnek. Ha már átvezetőknél tartunk meg kell említenem, hogy a játék megvásárlása és kipróbálása után nehogy valaki megijedjen, hogy hibás a szoftver, mert tényleg nem tátognak a karakterek átvezető alatt… Ez iszonyat mínusz pont az én szememben, hiszen ezt még a The Simpsons The Game gyengébb grafikai szintjén is megoldották, de hogy az Ubisoft elkövessen egy ilyen szintű hiányosságot. Ez már fáj. A játék tartam, ugyan csak rövidke, ha nem számoljuk a különleges versenyszerű küldetéseket és az egyéb extra gyűjtögetéseket a faluban. A fő történet szál huszonöt küldetésből áll, melyet egy estémbe tartott csupán végigjátszani. A mellékküldetésekből, melyet a falusiak adnak, szintén huszonöt darab van.
Egyik szemem sír, a másik Naruto…
A játék összességében nem lett rossz. A kamasz korosztálynak biztosan meg fog felelni végletekig és az idősebbek is jól elszórakoznak majd vele, ám nekem mégis csalódás lett a fentebb említett tényezők miatt. Lehet elnézőbbnek kellett volna lennem, de cikkíró vagyok, tehát nem szabad elsiklani az ilyen apró, ám mégis szemet szúró dolgok felett, mint a hasbeszéd útján társalgó főszereplők, illetve az elég egyszerű játékmenet. Olyan érzésem volt játék közben, mint amikor anno a TMNT: The Movie játékkal játszottam. Mintha az Ubisoft elárult volna minket, játékosokat. Idéznék is abból a cikkből engedelmetekkel:
„Nem tudom az Ubisoft olyan sikeres játékok után, mint a Prince of Persia sorozat, vagy a méltatlanul elfeledett Beyond Good & Evil, hogy volt szegény rajongók szemét kiszúrni egy ilyen félkész termékkel… Remélem a jövőben összeszedi magát ilyen téren az Ubisoft, mert még egyszer ilyen baklövést nem nézek el nekik."
Ez mostani cikkemre is igaz sajnálatos módon, hiszen meg volt rá a lehetőségük, hogy minden idők, egyik legjobb adaptációját készítsék el, de mégis elszúrták. Lehet maradniuk, kellene az egyedi saját házon belüli játékoknál (lásd Assassin's Creed). Azok általában jól sikerülnek… már lassan azokban is kételkedem.
Kapcsolódó cikk
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.