/Tudom, hogy gáz ez az egybetűs cenzúra a bevezetőben, de hát csak látszani
fog a főoldalon, ott meg nem kéne./
Pár hete megnéztem a Majmok bolygójának előzménytörténetét, a Lázadást.
Őszintén szólva szar filmre számítottam ennek ellenére egy erősen közepeset kaptam, így az
összkép egész jó lett. Majd nemrég megvettem az 2001-es remake (reboot?)
duplását. Nem azért mert annyira érdekelt (még nem is láttam), CSAK mert jó
áron volt.
Ezek után úgy döntöttem végig zongorázok a sorozaton a kezdetektől, mert, mert
csak.
Meg is kezdtem, ahogy kell, a 68-as instant klasszikkal. Annyira ambivalens gondolataim támadtak utána, amit megfogalmazni sem nagyon tudok, így kicsit keserű maradt a szám tőle. Azért megpróbálom karakterekbe önteni.
Tehát adva van egy tök átlagos 'kultfilm'. Már csak a kora miatt is az, illetve
tényleg példaértékű megoldásokkal van tele történeti és filmtechnikai
megoldások terén is. Technikai oldalon nyilván nem csak majom maszkokat értem,
hanem hogy csak néhol (és ott is kissé) érezhető a forgatókönyv sokadik
átírása. Szintén költségkurtítás miatt változott a regényhez képest a majmok
megalomán modern metropolisza (Az év alliterációja!) egy kezdetleges, emberi
őskorra emlékeztető népközösséggé. Önmagában ez az átírás nem nagy ötlet, de
ahogy plusz iróniát is kölcsönöz, már tényleg fantasztikus.
Ahogy az előbb is említettem, a történeti megvalósítás is példaértékű, de
sajnos csak volt. Adva van egy szépen felépített ív, amire gyönyörűen fűznek
fel mindent ami kell. Intrika, borzasztóan erős és találó társadalomkritika,
valamint arcátlan irónia. De ha mindez benne van, méghozzá átgondoltam,
hogy-hogy mára lecsúszott a mesteri jelzőről? Pontosan azért, amiért régen
átütő erejű volt. Nem csak meglátható, magyarázható háttértartalommal
találkozunk, hanem oly erősen kapjuk a tanulságokat és metaforákat, ami már az
egyszeri történet befogadását nehezíti. Tényleg hosszú évekre biztosította a
Majmok bolygója különlegességét ez az erős másodtartalom, de sajnos mára az
ingerküszöbök és a befogadóképesség komoly átalakulásával visszataszítóvá
válik, hogy ennyire előtérbe került.
Újabb pofon a kultstátuszi jelző arcába a második (lezáratlan) tetőpontkén
szolgáló filmvégi nagy csavar is. Döbbenetes hatása volt sokáig. Azonban ma egy
Loston meg miegymáson edződött cliffhanger korosztály nyilván szinte
kellemetlenül egyűgyűnek titulálja.
A legfontosabb időtálló pozitívuma a filmnek egyértelműen Charlton Heston
játéka. Tényleg fantasztikus amit művel, a karaktere pedig annyira tipikus és
emberi amennyire csak lehet. Kezdetben az az egoista bájgúnár, akinek
legszívesebben odatekernél egy isteneset ahogy rád vigyorog. A primitív
embereket meglátva rögtön a hatalom jut eszébe, s hogy milyen könnyen hajthatná
uralma alá őket.
A majmokkal való találkozás után pontosan követhető, ahogy az elnyomó hatalommal szembeni tehetetlenség okozta düh
átalakul egy büszke, társadalom-érett harcos gondolkodássá.
Összegezve az élményt, megint arra jutottam, hogy azt sem tudom eldönteni
szórakoztatott-e a film, vagy sem. Megértem és látom, sőt szerintem csodás az a
tartalom amit a filmbe sikerült vinni. Azonban tényleg úgy érzem, mára nagyot
fejlődött a filmek kommunikációja a néző felé, amitől pedig túl szájbarágósnak
érzi az ember a Majmok bolygóját.
Szóval passzolom. Szerintetek?
Tényleg kivételes és gyönyörű munka, de ekkora filmnyelvi fejlődés után már olyan baltával borotváltnak érzem.
A film egyébként vérpezsdítésként is hatott megjelenésekor, Kubrick nagysikerű sci-fi-jével egyetemben.
Hogy elávült volna? Véleményem szerint szó sincs róla. Ahogy Chaplin filmjei sem lesznek kevesebbek azért, mert mert már színesek és hangosak a filmek, úgy a Majmok bolygója sem ér kevesebbet, csak mert a világ némileg megváltozott megjelenése óta.
Amíg pedig a világ olyan, mint most, addig örökké aktuális lesz.
Már tele van a hócipőm a Rafferdekkel, kemurikjal, ilovejocikkal, von_Wolfokkal, metalgt-kel, és a nem tudomokkal. És akkor még ez a gyerek...
Komolyan kikészít a srác az ál-Rafferd-védésével.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.