Április elseje van, eme bolondos nap alkalmából a Bully-nál klasszabb játék bemutatásával nem is lephetnénk meg titeket. Kedvenc játékbeli átverésem, mikor a srácok kutyaszart raknak egy papírzacskóba, leteszik azt a tanári elé, meggyújtják, majd meghúzzák a tűzcsengőt. A tanárok kijönnek, meglátják a lángoló szemétkupacot, és páros lábban pattannak rá, hogy eloltsák azt. A többit kitalálhatjátok. Nos igen, ilyen és hasonló dolgokkal múlatja az idejét egy bullworthi diák...
Hősünk, Jimmy Hopkins igazi balhés kamasz, eddig minden iskolájából kirúgatta magát, a tanárok és a nevelők nem bírnak vele, egy valóságos ördögfióka. A történet elején Jimmy édesanyja elhatározza, hogy beíratja őt egy bentlakásos iskolában, így legalább nem lesz láb alatt, míg új életet kezd sokadik férjével. Innen indul meg hatalmas tini GTA-s kalandunk, merthogy igen, a Bully: Scholarship Edition, vagy ahogy a PS2-esek ismerik, a Canis Canem Edit megszólalásig hasonlít a Grand Theft Auto sorozatra, azzal a különbséggel, hogy itt nem egy maffiózó, hanem egy kamaszgyerek bőrébe kell bújunk.
A Bullworth Akadémiára való megérkezésünk után folyamatosan ismerjük meg a játékmenetet és a minket körülvevő világot. Eleinte csak az iskolában mozoghatunk, ez áll egy főépületből, egy fiú és egy lány koleszból, egy könyvtárból, egy műhelyszárnyból, valamint egy tornatermet, egy uszodát, egy kosárpályát és egy focipályát magába ölelő sportcentrumból. Szerencsére Jimmynek van bőven lehetősége önfejűsködni itt, ha éppen nincs kedve órára menni, akkor helyette simán ellóghat csajozni, vagy éppen sorra elvégezheti azokat a feladatokat, melyek segítségével maga a sztori mód végezhető ki hosszú órák, illetve napok alatt. Mivel a Gamekapcson már volt cikk a Canis Canem Edit-ről, ezért most csak érintőlegesen mutatnám be a játék által nyújtott lehetőségeket, a hangsúly pedig inkább az Xbox 360-as verzió újdonságain lesz.
A történet sikeres végignyomásához számtalan küldetésben kell bizonyítanunk, ezek alatt szépen lassan megnyílik előttünk a kollégiumot körülvevő város, megismerhetjük az iskolai hierarchiát, csajozhatunk, sportolhatunk, versenghetünk, és nem utolsó sorban felépíthetjük saját úgymond iskolai karrierünket. A 8 órás kelés után választhatunk, hogy iskolába megyünk-e avagy elindulunk csavarogni. A suliban többféle tanórán kell részt vennünk, van művészet, testnevelés, angol, kémia, földrajz, fotó, biológia, zene és műhelygyakorlat. Ezek közül egyedül az angol lehet nehéz, itt ugyanis betűkből kell kirakni értelmes angol szavakat, ami bizony még egy gyakorlott inglisül szpíkelőnek se könnyű feladat, na de mire való a Google, szokták ilyenkor mondani ugye. Az órákat úgy lehet letudni, ha megcsinálunk minden hozzá kapcsolódó vizsgát, ez viszont nem csak a karrierünk szempontjából fontos, hanem plusz képességeket is kapunk. Művészetben jártasként például könnyebb lesz becserkésznünk a lányokat, jó angolosként pedig kidumálhatjuk magunkat a szorult helyzetekből.
Igazi GTA-s hangulata a küldetéseknek, illetve az iskolai klikkeknek van. Minden csapattól kapunk majd megbízásokat, és attól függően, hogy melyiknek segítünk, úgy fog nőni, avagy csökkenni a tiszteletünk. A Nerd-ök az iskola lúzerei, igazi képregényfaló, táblás szerepjátékozó eminensek, csúnyák, pattanásosak, dagadtak, sőt egyikük rendszeresen még a sliccét is elfelejti felhúzni. A Preppie a milliomos szépfiúk és elkényeztetett csajok bandája, igazi sznobok, a gondot egyedül az okozza, hogy remekül boxolnak. A Greaserek valóságos rosszfiúk, ők csak a Travolta-féle Pomádé filmet tudják majmolni, hajuk hátrazselézett, és persze mindegyiken ott virít a bőrdzseki. Az iskola műhelyét és a város ipari negyedét uralják, nem könnyű velük elbánni, ezért a játék elején ajánlatos őket békén hagyni.
A Bully csapat az iskolai zsarnok banda, előszeretettel bántják a kisebbeket, klikkesedésüket fehér pólóval emelik ki, és bizony nem kegyelmeznek senkinek se, aki csak egy kicsit is gyengébbnek tűnik náluk. A Townie az iskolából kirúgott punkok bandája, velük nem sok dolgunk lesz, elég párszor móresre tanítani őket, és máris behódolnak Jimmy-nek, az új bullworthi királynak. Az utolsó csoportba a Jock-ok tartoznak, ők agyatlan sportolók, mindig az iskolai focicsapat kabátját vagy pulcsiját viselik, és bizony bárkire rárontanak, aki engedély nélkül merészkedik a kosárpályára. A különböző csoportok mellett még vannak a sehova sem tartozó átlagos diákok, az alsósok (őket bántani sem szabad), az iskola gondnokai, a tanárok, a felügyelők, a városi polgárok, valamint a rendőrök, akik bizony azonnal nyakon csípnek minket, ha tanóra alatt a városban látnak bicajozni, vagy éppen gördeszkázni.
A küldetések igazi Grand Theft Auto stílusban készültek, nem hiába raktuk rá a Bully-ra már a cikk elején a tini-GTA jelzőt. Eleinte minden klikknél be kell vágódnunk, különböző szívességeket kell tenni a bandáknak, majd ahogy haladunk előre, és szépen lassan mindenhol egyre nagyobb tiszteletre teszünk szert, úgy emelkedünk a bandák fölé, így lesz az, hogy a végén már a legkeményebbek se mernek beszólni nekünk.
A teljes végigjátszáshoz, és ahhoz, hogy elnyerjük az „iskola királya" címet, nem csak a küldetéseket kell végigvinni, hanem a teljes játék nagyjából 50%-át kitevő kisebb dolgokat is. Vannak mindenféle mellékküldetések, amiket a semleges diákoktól, vagy a polgároktól kapunk, emellett kell még befőttes gumikat és rejtett collectible kártyákat gyűjtenünk, össze kell törnünk a környék összes kerti törpéjét, meg kell szereznünk minden rádióalkatrészt a suli mögött lakó csövesnek, fotóznunk kell az évkönyvbe, és többek közt meg kell csinálni egy adott számú gokart- és bicikliversenyt, meg kell nyerni a helyi boxbajnokságot, teljesíteni kell az újságkihordós és fűnyírós melókat, sőt még a városi vidámparkban is jól kell végeznünk. Nem semmi lehetőségek vannak tehát, a Bullworth Akadémia, sőt maga a város is tele van meglepetésekkel, izgalmakkal és kihívásokkal, itt aztán tényleg kiélhetjük magunkat.
Térjünk rá a nextgen kiadás sajátosságaira, és lássuk, hogy mire is kellett várnunk másfél évet, míg a PS2-es verziót követően eljött az Xbox 360-as (és a Wii-s) átírat. Aki valami egetverően nagy újdonságra vár, azt most kénytelenek vagyunk lecsüggeszteni, a Nintendo Wii kiadás ugyanis szinte semmiben sem különbözik a korábbitól, és bizony az Xbox 360-as is csak grafikában javult. A Scholarship Edition elszégyellheti magát, azon kívül, hogy HD felbontást kapott a játék, semmi változás nem történt. A töltési idők ugyanolyan idegesítően hosszúak, az emberek kidolgozatlanok és csúnyák, a mozgás darabos, a framerate hajlamos leesni, sőt mi több, a Rockstar-os srácok még a szürke árnyékpacát se voltak képesek kicserélni valami modernebbre. Tényleg olyan érzése van az embernek, mintha felvették volna a felbontást, kicseréltek volna pár textúrát a főszereplőkön, és úgy adták volna el még egyszer ugyanazt. Nem szép dolog, ezen a ponton csalódást okozott a játék, legalább az optimalizálást megcsinálhatták volna, a folyamatos lefagyásokról nem is beszélve.
A Canis Canem Edit a kicsi játékvilág és a hamar végigvihető fő történeti szála miatt másfél évvel ezelőtt 9 pontot kapott Ford Fairlane-től itt, a Gamekapcson, amivel teljesen egyet is értettünk. Most kénytelenek vagyunk lehúzni ezt egy kicsikét, egy nextgen kiadásnál ugyanis nem engedhetnek meg ilyen hanyagságot a fejlesztők, hiába jópofa, szórakoztató és élvezetes a játék, ha elcseszik a portolást. Azért örömmel toltuk végig, de folyamatosan ott volt a szálka a szemünkben!
A Bullworth Akadémiára való megérkezésünk után folyamatosan ismerjük meg a játékmenetet és a minket körülvevő világot. Eleinte csak az iskolában mozoghatunk, ez áll egy főépületből, egy fiú és egy lány koleszból, egy könyvtárból, egy műhelyszárnyból, valamint egy tornatermet, egy uszodát, egy kosárpályát és egy focipályát magába ölelő sportcentrumból. Szerencsére Jimmynek van bőven lehetősége önfejűsködni itt, ha éppen nincs kedve órára menni, akkor helyette simán ellóghat csajozni, vagy éppen sorra elvégezheti azokat a feladatokat, melyek segítségével maga a sztori mód végezhető ki hosszú órák, illetve napok alatt. Mivel a Gamekapcson már volt cikk a Canis Canem Edit-ről, ezért most csak érintőlegesen mutatnám be a játék által nyújtott lehetőségeket, a hangsúly pedig inkább az Xbox 360-as verzió újdonságain lesz.
A történet sikeres végignyomásához számtalan küldetésben kell bizonyítanunk, ezek alatt szépen lassan megnyílik előttünk a kollégiumot körülvevő város, megismerhetjük az iskolai hierarchiát, csajozhatunk, sportolhatunk, versenghetünk, és nem utolsó sorban felépíthetjük saját úgymond iskolai karrierünket. A 8 órás kelés után választhatunk, hogy iskolába megyünk-e avagy elindulunk csavarogni. A suliban többféle tanórán kell részt vennünk, van művészet, testnevelés, angol, kémia, földrajz, fotó, biológia, zene és műhelygyakorlat. Ezek közül egyedül az angol lehet nehéz, itt ugyanis betűkből kell kirakni értelmes angol szavakat, ami bizony még egy gyakorlott inglisül szpíkelőnek se könnyű feladat, na de mire való a Google, szokták ilyenkor mondani ugye. Az órákat úgy lehet letudni, ha megcsinálunk minden hozzá kapcsolódó vizsgát, ez viszont nem csak a karrierünk szempontjából fontos, hanem plusz képességeket is kapunk. Művészetben jártasként például könnyebb lesz becserkésznünk a lányokat, jó angolosként pedig kidumálhatjuk magunkat a szorult helyzetekből.
Igazi GTA-s hangulata a küldetéseknek, illetve az iskolai klikkeknek van. Minden csapattól kapunk majd megbízásokat, és attól függően, hogy melyiknek segítünk, úgy fog nőni, avagy csökkenni a tiszteletünk. A Nerd-ök az iskola lúzerei, igazi képregényfaló, táblás szerepjátékozó eminensek, csúnyák, pattanásosak, dagadtak, sőt egyikük rendszeresen még a sliccét is elfelejti felhúzni. A Preppie a milliomos szépfiúk és elkényeztetett csajok bandája, igazi sznobok, a gondot egyedül az okozza, hogy remekül boxolnak. A Greaserek valóságos rosszfiúk, ők csak a Travolta-féle Pomádé filmet tudják majmolni, hajuk hátrazselézett, és persze mindegyiken ott virít a bőrdzseki. Az iskola műhelyét és a város ipari negyedét uralják, nem könnyű velük elbánni, ezért a játék elején ajánlatos őket békén hagyni.
A Bully csapat az iskolai zsarnok banda, előszeretettel bántják a kisebbeket, klikkesedésüket fehér pólóval emelik ki, és bizony nem kegyelmeznek senkinek se, aki csak egy kicsit is gyengébbnek tűnik náluk. A Townie az iskolából kirúgott punkok bandája, velük nem sok dolgunk lesz, elég párszor móresre tanítani őket, és máris behódolnak Jimmy-nek, az új bullworthi királynak. Az utolsó csoportba a Jock-ok tartoznak, ők agyatlan sportolók, mindig az iskolai focicsapat kabátját vagy pulcsiját viselik, és bizony bárkire rárontanak, aki engedély nélkül merészkedik a kosárpályára. A különböző csoportok mellett még vannak a sehova sem tartozó átlagos diákok, az alsósok (őket bántani sem szabad), az iskola gondnokai, a tanárok, a felügyelők, a városi polgárok, valamint a rendőrök, akik bizony azonnal nyakon csípnek minket, ha tanóra alatt a városban látnak bicajozni, vagy éppen gördeszkázni.
A küldetések igazi Grand Theft Auto stílusban készültek, nem hiába raktuk rá a Bully-ra már a cikk elején a tini-GTA jelzőt. Eleinte minden klikknél be kell vágódnunk, különböző szívességeket kell tenni a bandáknak, majd ahogy haladunk előre, és szépen lassan mindenhol egyre nagyobb tiszteletre teszünk szert, úgy emelkedünk a bandák fölé, így lesz az, hogy a végén már a legkeményebbek se mernek beszólni nekünk.
A teljes végigjátszáshoz, és ahhoz, hogy elnyerjük az „iskola királya" címet, nem csak a küldetéseket kell végigvinni, hanem a teljes játék nagyjából 50%-át kitevő kisebb dolgokat is. Vannak mindenféle mellékküldetések, amiket a semleges diákoktól, vagy a polgároktól kapunk, emellett kell még befőttes gumikat és rejtett collectible kártyákat gyűjtenünk, össze kell törnünk a környék összes kerti törpéjét, meg kell szereznünk minden rádióalkatrészt a suli mögött lakó csövesnek, fotóznunk kell az évkönyvbe, és többek közt meg kell csinálni egy adott számú gokart- és bicikliversenyt, meg kell nyerni a helyi boxbajnokságot, teljesíteni kell az újságkihordós és fűnyírós melókat, sőt még a városi vidámparkban is jól kell végeznünk. Nem semmi lehetőségek vannak tehát, a Bullworth Akadémia, sőt maga a város is tele van meglepetésekkel, izgalmakkal és kihívásokkal, itt aztán tényleg kiélhetjük magunkat.
Térjünk rá a nextgen kiadás sajátosságaira, és lássuk, hogy mire is kellett várnunk másfél évet, míg a PS2-es verziót követően eljött az Xbox 360-as (és a Wii-s) átírat. Aki valami egetverően nagy újdonságra vár, azt most kénytelenek vagyunk lecsüggeszteni, a Nintendo Wii kiadás ugyanis szinte semmiben sem különbözik a korábbitól, és bizony az Xbox 360-as is csak grafikában javult. A Scholarship Edition elszégyellheti magát, azon kívül, hogy HD felbontást kapott a játék, semmi változás nem történt. A töltési idők ugyanolyan idegesítően hosszúak, az emberek kidolgozatlanok és csúnyák, a mozgás darabos, a framerate hajlamos leesni, sőt mi több, a Rockstar-os srácok még a szürke árnyékpacát se voltak képesek kicserélni valami modernebbre. Tényleg olyan érzése van az embernek, mintha felvették volna a felbontást, kicseréltek volna pár textúrát a főszereplőkön, és úgy adták volna el még egyszer ugyanazt. Nem szép dolog, ezen a ponton csalódást okozott a játék, legalább az optimalizálást megcsinálhatták volna, a folyamatos lefagyásokról nem is beszélve.
A Canis Canem Edit a kicsi játékvilág és a hamar végigvihető fő történeti szála miatt másfél évvel ezelőtt 9 pontot kapott Ford Fairlane-től itt, a Gamekapcson, amivel teljesen egyet is értettünk. Most kénytelenek vagyunk lehúzni ezt egy kicsikét, egy nextgen kiadásnál ugyanis nem engedhetnek meg ilyen hanyagságot a fejlesztők, hiába jópofa, szórakoztató és élvezetes a játék, ha elcseszik a portolást. Azért örömmel toltuk végig, de folyamatosan ott volt a szálka a szemünkben!
Jó cikk...Emlékszem mennyit játszottam a ps2es verzióval...de azért valami plusz dolgot tehettek volna ebbe a változatba (x360asba)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.