Resistance 2

Nem sokkal a második világháború után, - mikor az egész emberiség súlyos veszteségekkel küszködött - jelent meg először a vírus. Egy vírus melynek az eredete nem földi volt és soha nem látott sebességgel terjeszkedett. Akiket megfertőzött, menthetetlenül átalakultak valami olyan életformává, aminek csak egy célja volt: kipusztítani az emberiséget. Anglia volt az utolsó mentsvára fajunknak, de már ők sem tarthatták fel sokáig a folyamatosan gyarapodó Chimerát. Amerika rögtön testvérországa segítségére sietett 12.000 emberrel, az akció fedőneve az „Ellenállás” volt… egy kivételével mindannyian odavesztek, ő Nathan Hale és ez az ő története…

Az első Resistance két évvel ezelőtt jelent meg a piacon, kizárólag PS3-ra, egy olyan kis cég neve alatt, akik idáig csak amolyan cuki kis aranyos mászkálós játékokat készítettek, mint a Rachet & Clank sorozat. Akik ismerik ezeket a stuffokat tudják, hogy a készítők meglehetősen értik a dolgukat. A játék rendesen megosztotta a véleményeket, meglehetősen felkavarta a kedélyeket. Ennek az oka igen egyszerű volt: PS3-on akkor még nem volt olyan FPS cím, ami felvehette volna vele a versenyt. Igaz hogy szép volt, igaz hogy jó volt, de nem volt olyan kimagaslóan nagy cím, mint mondjuk X360-on egy Gears of War. Éppen ezért volt hatalmas kihívás az Insomniac tagjainak, hogy a folytatással elérjék a legendákért kiérdemelt címet. Hogy sikerült-e nekik? Hamarosan kiderül!

Az újdonságok
A történet közvetlenül ott folytatódik, ahol az első résznek vége volt. Egy mentőhelikopter érkezik Nathanért, nem sokkal azután, hogy felszáll, rögtön egy gigantikus csata kellős közepén találja magát és ettől a pillanattól fogva meg sem áll az akció egy árva pici másodpercre sem. A Resistance második részére tökéletesen ráillik a jobb, nagyobb, izgalmasabb szakzsargon. Hihetetlen élményekben lesz része a játékosoknak, epikus csatákkal és olyan hatalmas főellenfelekkel, amikhez foghatót még soha senki sem láthatott a konzolozás történelmében.

Természetesen lesznek új fegyverek is, mint a Magnum (másodlagos funkciójában távirányítással felrobbantható töltettel), a Marksman, ami egy idegen sniperpuska közepes lőtávolsággal (másodlagos funkciójában egy magából elektromos kisüléseket szóró kis szondát tud kilőni) és ott lesz még mindenki nagy kedvence is, a mini-gun, ami másodlagos funkciójában egy védőfalat von elénk (vigyázat ettől függetlenül oldalról még sérülékenyek leszünk). Gondolom nem árulok el újdonságot senkinek azzal, hogy ellenfelekből is lesznek újjak, természetesen igencsak rafkósak és trükkösen elintézhetőek, nem kevés fejfájást okozva ezzel majd nekünk.

Többjátékos evolúció
A Reistance2-ben talán a legnagyobb és egyben forradalmi újdonságot, a többjátékos lehetőségek képzik. Az egyik ilyen a nyolc fős kooperatív játék, ahol három különböző karakterosztályt választva mehetünk neki a végtelen rohamokban özönlő Chimerának. Mindhárom osztálynak megvannak a maga erősségei és gyengéi, és természetesen csak akkor maradhatunk életben, ha összetartunk és folyamatosan segítjük egymást. A katonák lesznek a csapat előfutárai, akik a pajzsos mini-gunnal osztják az észt a csapat élén. Mivel az energiánk nem töltődik magától, ezért mindenképpen szükség lesz pár orvosra is, akiknek egy olyan különleges fegyvere van, ami az ellenféltől elszívott életerőt a társainkba képes belepumpálni. A speciális osztag tagjai meg folyamatosan támogatják majd a csapatot lőszerrel és távolsági fegyverekkel.

Ugyancsak forradalminak számít az egészen pontosan 60 fős multiplayer funkció is, ahol több 5 fős kis csapat küzd majd egymás ellen, egészen epikusnak mondható csatákat. A készítők alaposan átgondolt pályákat készítettek nekünk annak érdekében, hogy ezek a küzdelmek valóban felejthetetlenek legyenek. Soha nem tapasztaltam még ehhez fogható élményt, hiszen még X360-on is a legmagasabb szám talán 20 volt idáig. Nem semmi élményben lesz része mindenkinek, érdemes lesz kipróbálni.

Chimera, avagy a vírus mely megrontja a játékélményt

Gondolom mindenkinek fel fog tűnni már rögtön a játék elején, hogy szép meg jó, de valahogy nem stimmel vele valami. Jómagam is hosszú órákon keresztül próbáltam megfejteni, hogy vajon mi lehet az apró gond ezzel a játékkal, ami miatt nem tökéletes. Aztán rájöttem! Sajnálatos módon a készítőknek sokkal fontosabb volt a frame rate, mint az, hogy egy lélegzetelállítóan szép játékot hozzanak létre. Azt fogjuk észrevenni, hogy az ellenfelek és a fegyverek, legyenek bármilyen messze vagy közel, a legapróbb részletekig ki vannak dolgozva, nagyon szépen meg lettek rajzolva. De sajnálatos módon a környezet, ami körülvesz minket időnként egészen elképesztően kezdetleges lett. Ez igazán egy Full HDTV-n jön ki, ahol a legapróbb hibák is szemtelenül arcul fognak csapni minket. Sajnos a környezet textúrái igencsak súlyos részletgazdagtalanságban szenvednek, ami miatt a játékélmény néha rohamosan csökkenni fog. Ezzel ellentétben viszont lesznek olyan pályák és jelenetek,  amik meg olyan döbbenetesen szépek lesznek, hogy az ember azt sem érti mi történik vele. Nem tudom milyen engine alatt fut a játék, de az biztos, hogy még sokat kell dolgozni rajta ahhoz, hogy olyan élményben lehessen részünk, mint mondjuk egy Dead Space, vagy egy Gears2 alatt.

Ezenkívül volt még egy apróbb gondom a stuffal, ami nem más, mint maga a történet. Aki bármilyen apróbb információt is tud a játék hátteréről, az tudja, hogy egy meglehetősen ötletes és forradalmi alternatív történelemről van szó benne. Mégis valahogy nem tudja az embert magával ragadni, nincsen meg benne az a szükséges plusz, ami mondjuk egy Metal Gearben vagy egy Killzone-ban. Találkozni fogunk egy csomó új szereplővel, és egyiküknek a sorsa se fog nagyon megmozgatni minket, csupán talán Nathané, de lehet, hogy az övé sem annyira, mint amennyire kéne. Pedig meglepően fordulatosra sikerült a sztori, a végéről nem is beszélve, de mikor mentek előttem a feliratok nem éreztem azt a katartikus élményt, mint mondjuk a Halo bármelyik részénél, vagy mondjuk a Dead Space-nél. Kár érte… remélem a harmadik résszel ezt helyre fogják tenni a kölkök, mert minden másban ötösre vizsgáztak nálam!

Mindezek ellenére bátran merem kijelenteni, hogy a Resistance2 minden idők legjobb PS3-as FPS-e. Elindult a legendává válás dicső útján, amiben csak kevés játéksorozatnak volt része idáig. Ne feledjük el, hogy a Halot, vagy a Half Life 2-őt sem a grafikája tette naggyá, hanem az általa nyújtott játékélmény.

A tesztpéldányért köszönet a Sony-nak!