RUSE teszt

  • Írta: InGen
  • 2010. szeptember 26.
  • ruse, teszt, xbox 360
Link másolása
Értékelés 7.2
R.U.S.E. - a feloldás nélküli rövidítés. Pár betű egymás után, ami igazából nem jelent semmit, és mégis van értelme. Ironikus módon a játék is pontosan ilyen: elsőre nem sok mindent látunk benne, de ha elég mélyre ásunk, akkor egy újító szellemű, ötletes stratégiát találunk.

Érdekes egy játék a RUSE, mert egészen más, mint az összes többi stratégiai játék manapság a piacon. Bár ebből a másságból elsőre csak az tűnik fel, hogy rosszabb, unalmasabb és lassabb menetű, de ha valamivel, akkor ezzel az anyaggal kapcsolatban nem szabad túl gyorsan ítélni. Pedig nem igazán látszik, mégis miben nyújt többet a már jól bejáratott címeknél, mert ha a borzalmasan sikerült bevezető animáció után -viszonylag logikus módon- belevetjük magunkat az egyjátékos kampányba, akkor további rossz élmények várnak ránk. A játék közepes minőségű renderelt videókkal viszi előre a minden fantáziát nélkülöző sablonsztorit, furcsán kinéző karakterekkel, idegesítő szinkronhangokkal, és olyan szövegekkel, amilyeneket egy tizenkét éves írna házi feladatként fogalmazás órára. Másnaposan. Bedrogozva. Csukott szemmel. Félig kiműtött aggyal.


Maga a kampány sem ad okot túlzottan sok örömködésre: ha túltettük magunkat az átvezetők  és a történet okozta sokkon, akkor tapasztaljuk meg, hogy az unalmas részobjektívák teljesítése sem valami komoly dolog, ráadásul a missziókat folyamatosan félbeszakítják in-game magyarázások, ahol még egy kicsit megtapasztalhatunk a játékhoz felvonultatott írói- és szinkrontehetségből. További probléma a lehetőségek szűkös tárháza, legalábbis a kampány első felében: a készítők szép lassan adagolják csak az új egységeket és a bevethető cseleket, így mindenki, aki korábban legalább életében egyszer játszott már bármilyen stratégiával, nem lesz túlzottan elragadtatva az opciók alacsony számától. Felfoghatjuk akkor úgy, hogy a kampány egyfajta felvezetés, tutorial mód a többjátékos részhez, de a RUSE akkor is túlzottan sokáig fogja a játékos kezét.


A helyzeten nem sokat javít a nehézségi szint belövése sem. A kampány háromnegyede túlzottan könnyű, s igazán csak a legutolsó pályán fogunk megizzadni, ha egyáltalán kibírtuk az odáig vezető végtelennek tűnő unalomtengert. A játék ezen része tehát kifejezetten rossz. Talán akkor majd találunk valami érdekeset a skirmish lehetőségben, ahol végre minden megengedett eszközzel, szabadon mérhetjük össze tudásunkat a gép által irányított ellenféllel. Nos, a helyzet itt azért már javul valamit, de még mindig nem igazi. Nincs más lehetőség, ahhoz, hogy igazán élvezni tudjuk azt, ami a RUSE lényege, online kell mennünk, és ki kell próbálnunk magunkat igazi, hús-vér játékosok ellen. Ez a játék egyetlen mentsvára, s ez az egyetlen pont, ahol igazán kiemelkedően teljesít.


Mert egyébként, ha lecsupaszítva megnézzük, miből is áll össze az anyag, akkor azért be kell látnunk, hogy hasonlóval még tényleg nem nagyon találkozhattunk. Először is, ott van maga a játéktér: a pályát úgy tessék elképzelni, mint egy háborús tábornok térképét. Legalábbis ha teljesen kizoomolunk, akkor láthatjuk a térképet tartó asztal széleit, a háttérben különböző kommunikációs eszközöket, a tiszteket, és tényleg úgy érezzük, mintha egy szobából, több száz kilométer távolságból irányítanánk egy-egy ütközetet. Ha viszont teljesen beközelítünk a kamerával, akkor lemehetünk egészen a legkisebb gyalogos egység, vagy tank szintjére, s szinte testközelből kísérhetjük végig a csatát. S ez persze csak a két véglet, a kettő között nagyon sok ponton fixálhatjuk le a nézőpontot, így mindig az aktuális helyzethez szükséges látóteret választhatjuk meg.


Innen pedig kilyukadunk az irányíthatóság egyszerűségéhez. Közelről akár egyesével is kontrollálhatjuk a csapatokat, míg távolabbról az egymáshoz közeli zászlóaljak összeállnak egy-egy mozgatható ikonná,  így abszolút semmi gondot nem jelent több szakasz kijelölése és mozgatása. Ez különösen azért örömteli tény, mert ennek köszönhetően a RUSE irányítása konzolokon is tökéletes, ami viszonylag ritka a több platformra készülő stratégiák esetében. Amennyiben a PlayStation 3-as verzióval játszunk, lehetőségünk van bevetni a frissiben megjelent Move kiegészítőnket is, ám ettől óva intenék mindenkit: a világ lakosságának 100%-ig egybehangzó véleménye alapján ez ugyanis borzalmasan sikerült, az alap kontrolleres felállás sokkal jobb.


Az irányítás, a grafika és az átláthatóság tehát rendben van. Ez azonban még nem emelné  ki a RUSE-t a tömegből. A különleges, elterelésre és átverésre alapuló játékmenet azonban már igen. Az eddigi háborús stratégiák körülbelül addig szimulálták a különböző harci manővereket és taktikai lépéseket, hogy nyersanyagot kellett gyűjtögetni, egységeket építeni, az egységeket esetleg megfelelően elhelyezni, s lenyomni az ellenfelet. Azonban a második világháború nagyon sok csatáját az ügyes megtévesztéssel, kémekkel, felderítéssel és más trükkökkel nyerte meg az adott fél, a Ubisoft pedig ezúttal ilyen lehetőségeket ad a kezünkbe. Ezek az úgynevezett RUSE-kártyák, melyeket általában bizonyos feltételeket teljesülése mellett egy bizonyos terület egy bizonyos pontján vethetünk be, és nélkülük lehet bármilyen tápos seregünk, kicsi az esélyünk a győzelemre.


Az egészet úgy kell elképzelni, hogy alapvetően annyit látunk a térképen az ellenség csapataink mozgásából, amennyit a valóságban is tudna egy tábornok az irányítóteremben üldögélve. Ez azt jelenti, hogy egészen addig nem tudjuk, hogy vetélytársunk egy kisebb tankcsapatot indított ellenünk, ameddig egységeink, vagy felderítőink ki nem szúrják őket. Vagy ameddig be nem vetjük a dekódoló kártyát, amivel megfejthetjük az ellenség rádióüzeneteit, így jóval korábban értesülhetünk a lépéseiről. Ennek az ellentéte a rádiócsend: ezt kihasználva elrejthetjük osztagainkat, amíg taktikailag megfelelő pozícióba nem kerülnek. De használhatunk például csali egységeket, amivel kiugraszthatjuk az ellenfelet, hogy aztán hátulról megtámadjuk, és még tengernyi más, okos és hasznos RUSE-t vethetünk be a győzelem érdekében.


Itt azonban még nincs vége, egységeink okos pozícionálásával ugyanis további előnyökre tehetünk szert. Gyalogosainkat elrejthetjük például a városokban, így meglepetésszerűen üthetnek rajta az éppen áthaladó ellenséges osztagokon. De ehhez hasonlóan elbújtathatjuk őket az erdőben is, így könnyedén ráronthatnak a közeli úton elhaladó tankok csoportjára, komoly veszteségeket okozva ezzel. Ennek megfelelően persze az sem mindegy, hogy hova pozícionáljuk a légelhárító ütegeket, hova küldjük a bombázó repülőinket, vagy, hogy milyen egységet milyen másik egységekkel fedezünk. A RUSE tehát nagyon sok taktikai és stratégiai lehetőséget ad a játékosok kezébe, még akkor is, ha egyébként csak bizonyos helyekre lehet építkezni, és a kutatás-fejlesztés is a végletekig leegyszerűsített.


Habár a RUSE nevéből az utóbbi pár hónapban furcsa módon kikerült a Tom Clancy előtag, valamilyen szinten mégis beleillik ebbe a vonalba. A HAWX 2-nél látott módon kissé lélektelen, gyenge a története, s egyedül játszva nem igazán tud magába szippantani. Ha azonban lecsupaszítjuk, és arra fókuszálunk, ami a lényege, akkor rájövünk, hogy mégiscsak egy élvezetes kis anyaggal van dolgunk. Ezek az élvezetek pedig többjátékos módban csak hatványozódnak.

Kapcsolódó cikkek

38.
38.
Ca$h
Éppen most próbáltam ki a demót, nagyon szuper kis játék ez emberek... nekem nagyon tetszett!!!
37.
37.
miki1105
egész kellemes kis játék
36.
36.
Naliak
...egy újabb fantasztikus teszt InGen tollából :P

35.
35.
VIPD
és olyan szövegekkel, amilyeneket egy tizenkét éves írna házi feladatként fogalmazás órára. Másnaposan. Bedrogozva. Csukott szemmel. Félig kiműtött aggyal. EZ LOL...nagyon sokatt nevettem nevetek és még fogok rajta nevetni...
grat ez nagyon jo cikk lett amugy:D
34.
34.
VIPD
én még anno vmikor játszotam a beta-val...hát nincs vele sok gond de nem az a jol bevált strart nagyon egyéni és ez megosztja a játékosok számát:P
32.
32.
Chavez
#29: Ember, előbb nézz szét a neten. Több mint 17 online gamer 75+ adott neki. Csak a Gamezone, gamepro és joystiq húzta le.

Edge meg kőkemény 8 pontot adott, ami itteni szinten 280%-ost jelentene.

De csak a PC-s teszteket linkeltem :D
31.
31.
Oliv3r
#30: aha mint a Starcraft 2 teszt...egyébként a szó amire gondolsz az OBJEKTÍV
30.
30.
elite_hun
Bakker nem értem hogy mért pattognak az emberek a pontozás miatt. Ez a 7.2 azt jelenti hogy egy egész jó játék. Értelemszerűen a kedvenc játékát mindenki 10-esre értékelné és pont ezért olvassák ők a cikkeket míg mások írják, mert a lényeg hogy szubjektívan értékeljék
29.
29.
McDuff
#25: nah te már megint itt húzod a szádat?akk takarodj máshova...
gondolom neked ez a játék is kibaszottul teccik!az egész világon ennyit kapott,ennyi ember nem tévedhet,akkor gondolom ők se játszanak semmivel...
minden tesztet neked kéne írni és akkor ez 1 naon jó világ lenne!(Y)
28.
28.
Bátor
hááát én spec nagyon vártam,igy kissé lelomboz maga a cikk de szerintem 1 esélyt még adni lehet a proginak ha majd lejjebb megy az ára...
27.
27.
warn
#25: Vagy neked nem kéne olvasnod a lapot 10 éves vérpistike
25.
25.
pjoco
Lényeg hogy GK-n mindent lefikáznak a tesztelők! Szerintem nem kéne játszaniuk semmivel!
24.
24.
Oliv3r
demót próbáltam, nekem nem jött be ez az izometrikus cucc. tényleg nagyon csak stratégia, az akció nem olyan élvezetes mint sok más RTS-nél. hibá lehet annyira bezoomolni ha az egységek mozgása meg az akció béna... kontrolleres irányítás elég jó lett, könnyen kezelhető.

bár a cikket nem olvastam, a kommenteket igen. hát van pár kritika a cikkre...nem az első és nem is második eset, hogy fikáznak egy cikket a GK-n. fiuk, lehet át kéne gondolni pár dolgot nem?
22.
22.
HATRED
#4: starcraft 2... amúgy totál igazad van
20.
20.
randall13
Most nem mondjátok komolyan, hogy az átvezetők ennyire lehúzták a pontokat... Jobb helyeken 80-90%-ot kapott a játék. A RUSE sokkal inkább stratégiai, mint a StarCraft.
19.
19.
ZERO88
Nekem mostanában ez a kedvenc játékom nagyon elvagyok vele!
18.
18.
mark24842
Inkább maradok a company of heroes-nál:D
15.
15.
abydos
Ez egy nagyon kemény stratégiai játék, sokkal "stratégiább" mint bármelyik C&C vagy Starcraft, itt tényleg stratégiákat építesz fel a taktikáid segítségével, nem úgy mint az említett klasszikus RTS-ekben, ahol van egy kezdő stratégiád és azután csak taktikázol. Egy szóval közelebb áll a valósághoz és egy tábornok érzéséhez mint a többi, csak sokkal gyorsabban természetesen és ezért jó!
14.
14.
JohnnyBoy001
Azért itt meg kell jegyezni, hogy InGen-nek nincs igaza abban, hogy nem láthattunk még olyan játékot amelyben hasonló, "hiperzoom"-al apróra le lehet kicsinyíteni a játékteret, majd másik végletként a legapróbb földi egységre is rá lehet negyítani, mert igenis volt már ilyen játék....a Supreme Commander-t nem tetszenek ismerni?
13.
13.
I
Engem már a legelején a képernyőkhöz szegezett, nekem nagyon tetszik.
12.
12.
Dethklok
tizenkét éves írna házi feladatként fogalmazás órára. Másnaposan. Bedrogozva. Csukott szemmel. Félig kiműtött aggyal. Ezen szadok xD
11.
11.
mephi
Sajnálom ez a játékot, rengeteg ötlet van benne, ami kihasználatlan maradt. Talán majd a következő rész kiforrottabb lesz.
10.
10.
Top Secret
#3: Igen nem rossz játék osztályzatban erős túlzásban 4.Éjjeli bagoly!:D:D
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...