Killzone 3 teszt

Visari halott, s vele együtt szinte a teljes ISA serege odaveszett. Az atomrobbanás borzalmas veszteségeket okozott. Rico, a valaha dicsfényben fürdő háborús hős meghúzta a ravaszt és innen már nincsen visszaút. A karizmatikus vezér odaveszett, és ahogyan azt előre sejteni lehetett, mártír sorsával még veszélyesebbé vált, mint valaha. Helghan népének szívét elkeseredés helyett gyűlölet tölti meg, az ISA nem menekülhet bolygójukról…
 

Még élénken él bennünk az emlék, milyen döbbenetes látvány tárult elénk, mikor először raktuk be a lemezt két évvel ezelőtt kedvenc PS3-unkba. Azóta is turnusokban hívogattuk át a haverokat, büszkén mutatva nekik, hogy ilyen grafikát öregem még nem igazán láthattál konzolon. Tény, hogy a Killzone 2 látvány- és technikai megvalósítás terén brillírozott, mégis valahogy csak a rendkívül élvezetes, egyszerre akár 32-en is tolható multija mentette meg attól, hogy bukás legyen. Hiába volt szép, hiába csillogott-villogott, a kampány sajnos nem hagyott mély nyomokat érzékeny lelkünkben. Sötét volt, nyomasztó, lélektelen, egyik folyosó jött a másik után, és mi csak irtottunk és irtottunk, majd hirtelen az arcunk elé csapódott a készítők listája. Örömmel közlöm veletek, hogy ha ti is hasonló érzésekkel álltatok fel a gép elől, akkor ezúttal nagyon kellemes meglepetésben lesz részetek, ugyanis a Guerilla kreatív csapata meghallgatta imáitokat és szinte mindent kijavítottak, ami az előző részben zavaró volt.
 

Eleinte úgy fog tűnni, hogy a kampány grafikája szinte semmit nem javult. Megszüntették azt a furcsán ködös filtert, ami miatt eddig olyan világvége hangulatunk volt lövöldözés közben, s ennek köszönhetően észre fogjátok venni, hogy a szereplők közelről nem néznek ki olyan jól, mint amire eddig emlékeztünk. Ez viszont nagyjából a harmadik pálya után meg is fog szűnni, ugyanis hihetetlen változatossággal jön egyik a helyszín a másik után. Ráadásul mindegyik pálya rendelkezik valami sajátos vonással, ami vagy egy marhajó jármű vezetésének, vagy pedig a sokkolóan kidolgozott környezetnek köszönhetően fog minket folyamatosan a képernyő elé kötni. A Killzone 3 kampánya hihetetlenül intenzív, változatos és olyan élményeket ígér, aminek köszönhetően örökre be fogja írni magát a mintaértékű FPS-ek nagykönyvébe, mint a játék, ami megmutatta, hogy valójában mire is képes a PS3.
 

Igaz, hogy a legtöbb karizmatikus szereplő, így például Templar, Visari és Garza is halott, de jönnek helyettük újak, akiknek köszönhetően végre valahára bele tudjuk élni magunkat a történetbe és azonosulni tudunk velük. Főszereplőnk, Sevchenko (Sev), ezúttal már egy ismerős arc lesz és meg kell mondanom, büszkén állhat Master Chief vagy éppenséggel Marcus Fenix mellé, mint minden idők egyik legtökösebb főhőse. Bele se merek gondolni, mire lenne képes, ha testét egy Spartan-páncél borítaná. 


Sokaknak gondja akadt az előző rész irányításával, ami valóban kissé darabosra sikeredett más hasonló stílusú játékokhoz képest. Szerencsére azonban a Move-támogatásnak köszönhetően rendkívül finom és precíz célzás vár ránk ezúttal, de persze ez igaz a sima kontrolleres irányításra is. Jómagam, aki a Call of Duty-játékokat 6-os érzékenységgel tolom, itt konkrétan 20%-ra csökkentettem az érzékenységet, annyira simán és szépen lehet irányítani karakterünket. Az újonnan bevezetett brutál kivégzésekről nem is beszélve, melyeket kampányban és multiban egyaránt lehet eszközölni. Megvalósításban nagy választékban jelentkeznek, az adott helyzettől függően és ritka nagy örömöt tudnak okozni feldúlt lelkünknek. Fegyverek terén is bővült a felhozatal, leginkább a nehézfegyvereknél nőtt a választék, de ez legyen csak meglepetés. Igaz még most se tudjuk lecserélni pisztolyunkat, csak egy másik típusra, de ezúttal már egyszerre akár három csúzli is lehet nálunk, szóval jóval kényelmesebben be tudjuk osztani az arzenálunkat. 
 

Ugyancsak sokan hiányolták eddig a co-op kampány opcióját, így ezúttal már erre is lehetőségünk lesz. Sajnos azonban a kép még mindig nem teljesen tiszta, hiszen csak és kizárólagosan egy gép előtt tehetjük ezt, az online opciót felejtsük el. Sajnálatos módon a co-op kampányhoz teljesen új játékot kell kezdenünk, nem választhatunk a pályák között, amiket a sima történetben már esetlegesen teljesítettünk. Ha ez még mindig nem lenne elég, akkor még ott lesz az eléggé csúnya szaggatás is (szerencsére az egyjátékos kampányban nincs), ami nagyon kellemetlen tud lenni egy tükörsima játékélményhez szokott konzolosnak.
 

Végül, de nem utolsó sorban, jöjjön talán a játék legfontosabb része, ami nem más, mint a multiplayer. Akik szerették az előző rész többjátékos lehetőségeit, pontosan tudják, mire számíthatnak. Szinte teljesen a kampány grafikájában pompázó, döbbenetes látványt bámulva irthatja egymást akár 32 ember, nulla lag mellett, olyan intenzív háborús hangulatban, amihez foghatóval maximum csak egy PC-s Battlefield közben találkozhattunk. Ahogyan azt sejteni lehetett, a készítőknek változtatni kellett a siker érdekében. Sajnálatos módon azonban ezek a módosítások nem minden esetben lesznek az ínyünkre. Gondoljunk csak bele, hogy milyen élménybeli változásokkal jár, ha csupa jetpackes és EXO-s (ember által irányított robot) játékos pusztítja a többieket. Ettől egy kissé kaotikussá és amolyan Lost Planetessé változik a hangulat, de persze ez nem biztos, hogy mindenkit zavarni fog, hiszen pár jól célzott rakétával rövid úton véget lehet vetni ezeknek az embereknek is. Azonban az új fejlődési rendszer már jóval zavaróbb: a különböző osztályokra épülő szisztéma ezúttal is megmaradt, azonban a legtöbb képesség már rögtön az első pillanattól fogva elérhető lesz, ami miatt csökken a fejlesztgetés édes élménye, amit a második részből annyira szerettünk. Van még pár apró kellemetlenség a multizás terén, de persze az igazi rajongókat ez nem fogja zavarni, hiszen úgy gondolom, hogy a Killzone 3 újfent a legkedveltebb opció lesz az online játék szerelmeseinek.
 

Sok-sok kijavított hiba, nagymértékben feltuningolt, őrületesen élvezetes kampány és egy kicsit átgondolatlan multi fogja várni a kedves vásárlókat. Bevallom őszintén, nekem ez a rész jobban tetszett mint az előző, viszont két évvel ezelőtt még nem volt olyan nagy a felhozatal a piacon, hogy bárki is versenyezni tudjon egy olyan címmel, mint a Killzone, és persze jómagam is tapasztaltabb és szigorúbb tesztész lettem azóta. Vannak prók, vannak kontrák, de a Halálzóna számomra megmaradt nagyjából ugyanabban a kategóriában, s a döntés innentől fogva már csak a tiétek… kihagyni viszont eléggé nagy bűn lenne minden kedves és büszke PS3-tulajnak…