Azok a boldog 90-es évek

Mi vagyunk „a” számítógépes generáció. A nálunk idősebbeknek tanulniuk kellett, a fiatalabban pedig készen kapták az egészet, utóbbiak talán csak annyival szerencsésebbek, hogy tíz-húsz évig tovább élnek majd, s látni fogják azt, ami jelenleg csak a science fiction írók képzeletében létezik. Mi viszont tudjuk, mit jelent a CGA monitor, a midi hangkártya, a nagy flopi, a Kiwi internet, vagy a DIR /P, hiszen bár a fejlődés hajnalának, s egyben a számítógépek aranykorának a 80-as éveket tekinthetjük, azért az igazi áttöréseket a 90-es évek hozták. A Szilícium-völgyben egymást érték a bejelentések és premierek, a szocializmust magunk mögött hagyva pedig a különféle számítógépek a magyar családok nappalijában is megjelentek. A kazettás, majd lemezes Commodore 64-et a PC váltotta, 286-os, 386-os a szegényebbeknél, és 486-os, vagy Pentium azoknál, akik nem féltek több havi fizetést elkölteni egy ilyen masinára.

8", 5.25" és 3.5" flopi lemezek

A 90-es évek elejére az MS-DOS mellett a legtöbb személyi számítógépen már Windows futott. Bill Gates operációs rendszere ekkor érte el a 3.0-ás verziót, a belőle 1 év alatt eladott 3 millió példány pedig hamar egyértelművé tette mindenki számára, hogy a számítógép, mely korábban méregdrága kiváltság volt, tömegtermék lett. A Microsoft bevételei átlépték az egymilliárd dollárt, a szoftverek mellett a hardverek fejlesztése se állt le, az Intel az új évtizedet egy vadonatúj processzorral, a 80386SL chippel köszöntötte, a Creative pedig bemutatta új hangkártyáját, a SoundBlaster Prót. De a számítógépen kívül 1990 a telekommunikációban is fordulópont volt. Az APRANET-et végleg leváltotta az NSFNET, az Egyesült Államok fellőtte a Hubble űrteleszkópot, közben megszületett a GSM szabvány, s az első dial-up internetszolgáltató, a The World is. 1990 őszén elindult az Archie, a világ első keresőmotorja, rá egy hónapra pedig az ekkor még zárt IMDB, mely a mai napig nem vesztette el elsőségét az internetes filmadatbázisok között.

MS-DOS 5.0

A ma ismert internet, vagyis a World Wide Web 1991. augusztus 6-án vált nyilvánossá, az Al Gore által információs szupersztrádának keresztelt rendszer ettől a naptól kezdve hivatalosan is nyitva állt mindenki előtt. De ez az év nem csak az online világ megszületése miatt volt emlékezetes. Az Intel ekkor mutatta be az első 486SX processzort, mely az akkoriban rendkívül alacsonynak számító, 258 dolláros árával még nagyobb közönség előtt tudta megnyitni a PC-k világát. Megalakult a Mac OS X alapjait szolgáltató Berkeley Software Distribution, ismertebb nevén a BSD, bemutatkozott a Linux, hivatalosan is megalapították az id Software-t, kiadták a Symantec Norton Antivirus első változatát, Bill Gates pedig amellett, hogy levédette a microsoft.com internetcímet, kiadta az MS-DOS 5.0-ás változatát is.

Windows 3.11

A rá következő 12 hónap a 486DX2 és a Windows 3.1 éve volt, s a fejlődés még csak ezt követően indult be igazán. 1993-ra kerek 50 webszervert tartottak nyilván az egész világon, Bill Clinton bevezettette az internetet a fehér házba, az elnök és a first lady pedig saját e-mail címet kapott, azt üzenve a világnak, hogy Amerika felkészült az online forradalomra. Az NCSA még ebben az évben kiadta a Mosaic internetböngészőt, John Carmack befejezte a DOOM fejlesztését, az Intel piacra dobta az első Pentium processzort, az IBM, a Motorola és az Apple pedig leleplezte közös fejlesztését, a Power Mac alapjaiul szolgáló PowerPC processzort. S hogy min dolgozott eközben a Microsoft? Ha annyit mondunk, hogy Windows NT, Microsoft Office 4.0, MS-DOS 6.0 és Windows 3.11, akkor biztosak lehetünk benne, Bill ezekben a hónapokban ki sem mozdult az irodából.

DOOM

A munka 1994-ben se állt le. Míg mi itthon a Budapesti Piac számítógépes mellékletében karikáztuk be a legújabb processzor-memória kombinációkat, s alig vártuk, hogy összegyűjtve elegendő zsebpénzt, bevásároljunk a Mistralnál, addig a Szilícium-völgyben történelmi jelentőségű lépések történtek. Az év elején csődöt jelentett a Commodore, helyette viszont olyan cégek jelentek meg a piacon, mint a Netscape, a 3DFX, a Red Hat, vagy a Yahoo, bemutatták a második generációs Pentium processzort, illetve a 486DX4-et, de nem volt eseménytelen az internet világa sem. Beregisztrálták az amazon.com címet, a Hotwired pedig eladta az AT&T amerikai távközlési vállalatnak a világ első bannerhirdetését, megalapozva a következő 5 év nemzetközi üzleti irányát, melyet ma csak úgy hívunk, a nagy dot-com robbanás.

Windows 95

A Windows 95, az Internet Explorer 1.0, az Opera 1, a DirectX 1.0, a Pentium Pro, a Toy Story, az Altavista, az ebay.com, a yahoo.com, a Hotmail, az index.hu elődjének számító Internetto, az USB szabvány, a Javascript és a PHP mind 1995-ben született meg, bölcsőként szolgálva a mai életünket átkaroló trendeknek és technológiáknak, 1996 pedig talán még ennél is izgalmasabb volt. Az évet az IMDB nyilvánossá válása indította, majd megszületett a Packard Bell, a Sony VAIO, a Windows CE, az MSNBC, a görgős egér, az MP3, a Duke Nukem 3D, a Tomb Raider, az Alexa, a Tom’s Hardware, a DirectX 2 és 3.0, s miközben kiadták az első DVD filmet, a Twistert, az USA újabb mérföldkőhöz érkezett. Ez volt az első év, amikor egy ország polgárai több email küldtek, mint hagyományos, postai levelet.

Internetto.hu

A Computer Panoráma és a PC World lapjait böngészve azt gondoltuk, ezt nem lehet felülmúlni, a következő három év viszont bebizonyította, a számítástechnika fejlődése sosem áll meg. 1997 első jó híreként Bill Gates előlépett a világ leggazdagabb üzletemberévé, barátja, s ellensége, Steve Jobs pedig megannyi viszontagságos év után visszatért az Apple élére. Az Internet Explorer 3 és 4.0 egy 150 millió dolláros Microsoft mentőcsomag egyik ellentételezéseként ekkor még Macintoshra is letölthető volt, s hogy ne maradjunk áttörések nélkül, még ugyanebben az évben bemutatkozott a WiFi szabvány, az AGP, a Google, a DirectX 5.0, a Babel Fish, a Freemail.hu, a DrótPostaGalamb, a Pentium II, az újraírható CD, s nem utolsó sorban az Office 97-Windows 98 páros is.

Intel Pentium II

A következő év újabb nagy üzleteket hozott, a számítógépes, és internetes világban egyre nagyobb pénzek cseréltek gazdát. A Microsoft a LinkExchange potom 265 millió dolláros felvásárlásával az internetes hirdetési piac legnagyobbjai közé lépett elő ideiglenesen, mindez viszont piskóta ahhoz képest, hogy az AOL a Netscape tulajdonjogaiért 4.2 milliárdot, a Compaq pedig a Digital Equipment Corporation hardverfejlesztő vállalatért még ebben az évben 9.6 milliárd dollárt fizetett ki. A dolog érdekessége, hogy a Compaq igazgatóságának ezt követően fogalma sem volt, hogy mit csináljon az új céggel, s mivel az csak a pénzt vitte, alig 4 év után már tovább is passzolta a HP-nak. Az évet híressé tette az élő egyenes prezentációban kék halált szenvedett Windows 98, s a később Bill Gates arcába nyomott pite is, de hogy ne csak a bulvár szemét maradjon meg bennünk 1998-ról, azért valljuk be, igen komoly fejlesztések is történtek. Bemutatkozott az Intel Celeron processzor, a PayPal, a Rockstar Games, az iMac, a Sony Memory Stick, a Half-Life, majd az első MP3 lejátszó, s a felhasználói tartalomgyártás előfutáraként még ebben az évben megjelentek az első blogok is.

Bill Gates

Az évtizedet egy viszonylag nyugodt 12 hónap zárta, azt azonban mégsem jelenthetjük ki, hogy teljesen eseménymentes lett volna. 1999-ben jelent meg a Pentium III, az Internet Explorer 5.0, a WMV formátum, az Everquest, és az első NVidia GPU, bemutatkozott az RSS, s ebben az évben pusztított a hírhedt Melissa vírus is, mely a becslések szerint nem kevesebb, mint 80 millió dolláros kárt okozott, szerte a világon. S hogy mi újság a nagy dot-com lufival? A brutális végösszegű akvizíciók most sem álltak le, a Yahoo 3.65 milliárdért vette meg a GeoCitiest, 5.7 milliárdért a teljes Broadcast.com nagyvállalatot, egy Marc Ostrofsky nevű fickó pedig 7.5 millió dollárt keresett azzal, hogy beregisztrálta a business.com címet, majd nem sokkal később eladta azt egy befektetőnek. Nagy barom volt, csak a domain pár év múlva 345 millió dollárért cserélt ismét gazdát.

A Magyar Telekom elődje

A számítógépek történelmének legnagyobb eseményei a szemünk előtt zajlottak le, szinte a nappalinkban. Emlékszem a betárcsázós internetre, a modemet csak úgy darálták a rajta átpörgő kilobájtok, akkor még éjszaka lehetett internetezni csak, aki nappal merészkedett fel, az készülhetett rá, hogy a Matáv rendes, belföldi telefonos percdíjat számláz a böngészéssel töltött órákért, az ADSL-re egészen 2000-ig várni kellett. De akkor is ezek voltak a legszebb évek!

Kapcsolódó cikkek

• Azok a boldog 2000-es évek
• Azok a boldog 80-as évek
• Commodore 64