Command & Conquer: Tiberium Alliances bétateszt

Messze még a vég. A világ nagyhatalmai a tibériumtól megrészegülten olyan döntéseket is képesek hozni, mint korábban soha, csatába küldik az embereiket, s hogy onnan hányan térnek vissza, az már többé nem számít. A lényeg csak, hogy ne tegyék üres kézzel. Mocskosabb ez az anyag, mint az olaj, vagy a gyémánt; a háború legfrissebb eseményeibe pedig most mi is beleszólhatunk, a Command & Conquer: Tiberium Alliances csatára hív minket, újfent.


Az Electronic Arts Phenomic Studios által készített folytatás szakít a C&C minden korábbi hagyományával, a játék az ezüst korongról a böngészőnkbe költözött át. A küldetésorientált egyjátékos kampány, és az egymás elleni háborúkat biztosító multiplayer mód összeolvadásával a játék az MMORTS stílus felé vette az irányt, egy maroknyi emberrel kezdünk csak, a lehetőség megadatott, a cél nem kisebb, mint felküzdeni magunkat a világ legnagyobb tábornokai közé.


A böngészős környezet miatt véget értek az egy-két óra alatt teljesíthető csaták, a játékidőt immáron hetekben, hónapokban lehet mérni, s a háború csak akkor ér véget, mikor úgy döntünk, kiszállunk. A játék elején ki kell választani, hogy a két nagy oldal közül melyiket kívánjuk képviselni, a bétában csak a GDI-t van lehetőség kipróbálni, de amúgy is ők a kedvenceink, pár gombnyomás után pedig már kezdődik is a háború. Bázist kell építenünk, harvestereket küldeni nyersanyagért, barakkot, erőműveket, gyárakat felhúzni, majd megkezdeni az egységek gyártását, és végül a hadjáratot.


A Tiberium Alliances két nagy területre helyezi a hangsúlyt, a nyersanyaggal való gazdálkodásra, és a háborúra. A power energiát biztosít, a tibériumot az épületek telepítésére, fejlesztésére és javítására használhatjuk fel, a crystal pedig az egységek gyártására való. Minél több van belőlük, annál többet tudunk költeni, s annál nagyobb lesz a seregünk is, az elkészült épületeket, illetve egységeket pedig fejleszteni is tudjuk, erejük és hatékonyságuk minden körben egyre nagyobb lesz.


Két nézet van. A region view névre keresztelt térképen követhetjük figyelemmel a minket körülvevő világot, a base view pedig egy közelebbi nézet, a legtöbb időt a termelések és fejlesztések folyamatos irányítása miatt itt fogjuk tölteni. Három szinten mehetünk végig. A base zone a központi terület, itt helyezkednek el az épületeink, és itt folyik a nyersanyagtermelés is, míg az ezt követő kettő már háborús zóna. A defense zone képviseli a védelmi vonalat, falakat húzhatunk fel, és ágyúkat, csapdákat telepíthetünk ide ellenségeink távol tartásához, az utolsó, army zone pedig amolyan szárazföldi kikötőként szolgál az egységek számára. A katonáink, járműveink és repülőink itt sorakoznak rendezett formációban, lehet őket javítani, fejleszteni, vagy háborúba küldeni, az újoncok viszont ne aggódjanak, a játék nem dob be senkit a mélyvízbe. A regisztráció után pontosan egy hét áll rendelkezésre kialakítani hadseregünk alapjait, ilyenkor még nem támad ránk senki, s nekünk is csak gép által irányított, kisebb Forgotten táborokat ellen kell harcolnunk. Az egy hét letelte után viszont nincs kegyelem, kezdődnek a PvP csaták, és megindul a területfoglalás!


A játéktér négyzetrácsos alapra épül. 8x8-as alapméretet kapott a base, és a defense zone is, a terület később állítólag növelhető lesz, de a korábbi Command & Conquer részek hatalmas, szabadon bejárható vidékeinek most mindenképp búcsút kell mondanunk. Az új felállás másfajta taktikát igényel, figyelni kell az épületek, és védelmi pontok elhelyezésére, s ezzel együtt a támadásra is, seregünk nem tudja csak úgy ellepni az ellenséges területeket. Vertikálisan támad, lentről felfelé haladva, s nekünk kell meghatároznunk, hogy melyik oszlopban milyen egységek legyenek. A rendszer nem csak szokatlan, de elsőre kifejezetten gyűlölendő is, alapjaiban rengeti meg azt az ideált, ami a stratégiai játékokról él bennünk, ha viszont sikerül elfogadni, s belemélyedni a játékba, akkor rájövünk, annyira nem is szörnyű ez.


Támadni nem tudunk folyamatosan, command point kell hozzá, mely lassan, de biztosan termelődik újra, s a fejlesztés se könnyű, az meg research pointba kerül. A credit a bázisaink közti kereskedelemre és az új egységek gyártási jogának megvásárlására jó, a supply pointot pedig az inventoryban csücsülő különböző kiegészítőkre használhatjuk fel, vehetünk nyersanyagot, command pointot, vagy más dolgot. S noha maga a játék a Free to Play modellt követi, aki megteheti, mégis költekezhet, igazi pénzből. Egyenlegünket VISA és Mastercard kártyával feltöltve tucatnyi előnyhöz juthatunk, vásárolhatunk nyersanyagot, pointokat, fejlesztéseket, és mindent, amit csak akarunk. A türelmetleneknek való ez, egy idővel mi magunk is elő tudunk teremteni mindent, két-három, vagy ötezer forint viszont több heti komoly munkát spórol nekünk, később pedig lehet, hogy egyenesen a végzettől ment meg.


HTML5 technológiára épül a játék, komoly erőforrásokat eszik, de hacsak nincs tényleg nagyon gyenge gépünk, akkor ebből csak annyit fogunk észrevenni, hogy pörög a processzor ventillátora folyamatosan, a lábunkat pedig égeti a laptop alja. Sajnos ezzel együtt a látvány se valami jó, a játéktér kicsi és unalmas, a sivatag bizony nem sok izgalmat kínál az érzékszervek számára, ráadásul a rengeteg ablaknak köszönhetően úgy érezzük, teljesen be vagyunk zárva. A monitoron belül van egy kerete magának a böngészőnek, aztán azon belül ott van a region view, melyre amolyan popupként nyílik rá a base view, tiszta Inception az egész, az ott előhívott lehetőségek pedig újabb ablakokat nyitnak meg, a végén gyufásdoboz méretű felületeken kell kattintgatnunk.


Érdekes játék. A sorozat korábbi részeire a Command & Conquer: Tiberium Alliances még csak nem is hasonlít, új feladatokban, és új környezetben kell helyt állnunk benne, melyet nem biztos, hogy mindenki szeretni fog, messze van ez már a jó öreg, taktikai stratégiáktól. Ha azonban belevetjük magunkat a feladatokba, s naponta egyengetjük bázisunk sorsát, akkor a játék szépen lassan a szívünkhöz fog nőni, a Frostbite 2 motor hajtotta, Bioware-féle Generals 2 csak jövő karácsonykor érkezik, addig jó ez is. Pláne, hogy ingyen van.