Nagy Sándor halála után, birodalma darabokra hullott szét. Megszűntek a diplomáciai kapcsolatok, egész Európában barbár törzsek fosztogattak. Eljött az idő, hogy egy nép megszerezze a domináns szerepet és a világ urává váljék. A történelem úgy hozta, hogy Róma győzött le mindenkit, aki ellene szegült és világhatalommá nőtte ki magát. A jövő pedig azt hozhatja, hogy te tedd meg ugyanezt 2004. szeptember 22-e után, amikor is megjelenik a Creative Assembly Total War sorozatának immár harmadik része.
Aki nem ismerné az előző részeket, annak elárulom, hogy egy valós idejű stratégiai játékról van szó. Ennek a műfajnak megvannak a tipikus sajátosságai: minél hamarabb építsd föl a bázisod, szerezz minél előbb, minél több pénzt/energiát és kezd el az egységek gyártását minél előbb, ja és minél többet. Ezután tiéd a győzelem. Nos a Total War szakított ezzel a koncepcióval és ötvözte a körökre osztott stratégiát, a valós idejűvel. Pont ez lett sikerének titka, melynek köszönhetően egyre nő rajongói tábora és mint látjuk, már a harmadik epizódnál tartunk. A rend kedvéért megemlíteném az előző részeket is. 2000-ben jelent meg az első, Shogun:Total War névre keresztelt, a feudális japánban játszódó rész. Ezt követte a Medieval:Total War, mely a középkori Európába kalauzolt el minket. A Total War széria védjegyévé vált a valós idejű módban kialakult csaták jellege, hiszen, ha megnézünk pár screenshotot, rögtön szemünkbe ötlenek a különféle formációkba sorakozó gigantikus seregek. Ez az, ami az embereket elsőre megfogta a játékban. Az ilyen típusú csatákra építő játék következő epizódja más nem is lehetett volna, mint az ókori Róma és ellenfeleinek csatáit felidéző játék.
Ezzel el is érkeztünk a jelenbe, mikor is a készülő Rome:Total War egyre többet mutat magából. A cikk elején elkezdett kis történetet folytatva, i.e. 265 körül járunk. Magunkat egy római hadvezér képében találjuk, akinek a szenátus döntései szerint hadba kell vinnie seregét, hol a barbár északi törzsek, hol a punok ellen, de Észak-Afrikában is megvetjük lábunkat. Amint győzelmet győzelemre halmozunk, Rómában rossz szemmel nézik növekvő hatalmunkat. Hamarosan szemben találjuk magunkat régi barátainkkal. Ekkor – római hagyomány szerint – seregünk élén Róma ellen vonulunk, hogy rendet teremtsünk és – nem utolsó sorban – magunkhoz ragadjuk a hatalmat. A játék története i. u. 15-ben ér véget. Ez alatt az időszakasz alatt növekedett Róma a legdinamikusabban és szerezte meg a világhatalmat.
A játékot végigjátszva, azonban lehetőségünk nyílik megváltoztatni a történelmet, hiszen olyan népeket irányíthatunk a rómain kívül, mint az egyiptomiak, punok, gallok, germánok, görögök, arabok, hogy csak néhányat említsek. Mindnek megvan a saját technikai fája, külön egységei, jellegzetességei. Minden nemzetnek lesznek előnyei, ugyanakkor hátrányai is. A Rome így összességében több, mint 200 különböző egységet tud felvonultatni, melyek között megtalálhatjuk az általános gyalogos, íjász, lovas különböző fajtáit, de lesz katapult, faltörő kos, létra és további különleges egységek. A valós idejű csata előtt nagy figyelmet kell fordítanunk a seregünk hadrendjére. Például a lovasok úgy haladnak át az íjászokon, mint kés a vajon, ám ha lándzsás katonák sorakoznak fel, mintegy falat alkotva, akkor a lovasságnak esélye sincs. A másik oldalról viszont, ha bevetik a tüzérséget, íjászokat a gyalogosok ellen, akkor soraik gyorsan megritkulnak. Ezzel be is zárult az ördögi kör, feladatunk a harmónia megtalálása és a rendelkezésünkre álló egységek helyes felosztása. Mindeközben a környezet adottságait is próbáljuk előnyünkre fordítani. Ha jól taktikáztunk, akkor hátradőlhetünk és végignézhetjük, ahogy seregünk lesöpri az ellenfelet a térképről. Természetesen nincs megfordíthatatlan helyzet, így az ellenség tömör soraiban folyosókat vághatunk a harci elefántok bevetésével. Ugyanakkor vigyáznunk kell, nehogy azok irányíthatatlanná váljanak és saját kapura játszanak. Az előző részekhez képest újítás lesz a teljesen egyedi hadvezér, aki extra morált ad a körülötte harcolóknak, illetve népenként különféle extrákkal rendelkezik. Ha sikerül őt megölnünk, akkor az addig oroszlánként harcoló ellenfél morálja megcsappan, majd fejetlenül rohannak seregünk kardjai közé, esetenként az ellenkező irányba.
A Rome az előző részekhez képest a grafika terén ment át a legnagyobb változáson. Az új grafikus motor nemhogy teljesíti a ma elvárható minőséget, hanem mindezt a nagyobb egységszám kezelése mellett teszi. Így akár 10000 egység is harcolhat egyszerre, akár 1,5 millió poligonnal egy képen, úgy, hogy a megegyező típusúak mozgásában is van eltérés. Az egységek realisztikus mozgását rengeteg motion capture felvétellel érték el a készítők. Ennek eredményeképpen, ha ráközelítünk a harc egy pontjára, ott az azonos egységek is másképpen mozognak. A készítők állítása szerint ezzel azt a hatást szeretnék elérni, hogy a játékos úgy érezze egy-egy ilyen jelentet végignézve, mintha csak filmet nézne. A már megszokott taktikai nézet külsejét is felváltotta az új motor. Ezzel nem csak szebbé, de jobban áttekinthetővé is vált a taktikai mód. A két nézet között pedig az összhangot az a további újítás biztosítja, melynek köszönhetően a valósidejű módban pontosan olyan környezetben harcolhatunk, amilyet a taktikai nézetben láthattunk. Így ha a taktikai módban építettünk egy a hegy mellett vezető utat, akkor az az út a valósidejű nézetben is ott lesz a hegy mellett.
A taktikai módban rengeteg dolgot szem előtt kell tartanunk. Fejlesztenünk kell városainkat, egyre több épület és út építésével, melyeknek kiemelt szerepük lesz hadseregünk mozgékonyságában. Városainkat külsőre is fejleszthetjük különféle tipikus építészeti stílust követve. Kolóniáinkat, építményeinket 3D-ben meg is csodálhatjuk. Figyelnünk kell továbbá a más népekhez való viszonyunkra, az adó mértékére, a kereskedelemre, fejlesztenünk kell a hadseregünket. A fejlesztők gondoltak azonban a kezdő játékosokra is. Kedvükért létrehoztak olyan lehetőséget, mellyel ezeket automatikusan megoldhatjuk. Megvalósítás terén ez úgy néz ki, hogy az egyes posztokra kinevezhetünk egy-egy személyt, aki meghozza a legoptimálisabb döntést helyettünk, ugyanakkor tanácsokkal lát el. Érdemes lesz ezt a lehetőséget kezdéskor bekapcsolni, majd ha megtanultuk a fortélyokat, akkor saját kezünkbe vehetjük az adott ügy irányítását. Azt nem szabad elfelejtenünk, hogy ha minden területre kiterjed a figyelmünk, akkor fejlődhetünk a legdinamikusabban.
Multiplayer módban 8 játékos mérheti össze tudását egyszerre, természetesen szövetségeket kötve egymással. A rajongók már az első rész óta kérik a fejlesztőket, hogy multi módban is végig lehessen vinni a kampányt. Ezt ebben a részben sem kaphatjuk meg, melyet a készítők azzal indokoltak, hogy a single player küldetések teljes átültetése multiba további két év fejlesztési időt vont volna maga után.
Ettől eltekintve a Rome:Total War maximálisan nyújtja az előző TW részekhez viszonyított fejlődést. Mindez igaz a grafika terén is, elég megnézni a screenshotokat, de a játékmeneten is csiszoltak a tapasztalatoknak megfelelően. Aki már próbálta az előző részeket, az mindenképpen nézze meg az új epizódot is, hiszen a játék pozitív fejlődésen ment keresztül. Aki még nem játszott az elődökkel, annak is ajánlani tudom az előzetes információk alapján a Rome:Total War-t, hiszen mint tudjuk, minden út Rómába vezet…
MikeReem
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.