Mindannyian ábrándoztunk már róla, hogy mit hozhat még a jövő és vajon milyen lesz majd néhány tíz, vagy száz év múlva az élet a Földön. Vajon a századfordulón már lesznek kolóniáink más égitesteken, vagy egy másik csillagrendszerben? Hogy néznek majd ki a városaink? Mit eszünk, mit viselünk, no meg persze milyen játékokkal fogunk játszani? Bár a válaszokat ezekre a kérdésekre sajnos senki nem tudhatja biztosan, bemutatnám a lehetőségeket, melyeket azok a jelenleg tényleges kutatás és tesztelés alatt álló technológiák rejtenek, melyek egy napon talán szerves részét alkotják a mindennapjainknak.
A science-ficition filmek utópisztikus víziói mindig is egy kicsit elrugaszkodottak voltak a várható valóságtól. Nem csak tartalmukat, de a valós fejlődés tempóját tekintve is. Talán mindannyian láttátok a Vissza a jövőbe című, mára már klasszikusnak számító film második részét, melyben Dr. Emmett Lathrop Brown (Christopher Lloyd) és segítője Marty McFly, (Michael J. Fox) egy időgéppé alakított DeLorean segítségével elutaznak 2015-be, hogy ott repülő autók, alumínium pilótaszemüvegek, önszárító, beszélő kabátok, és automata-fűzős Nike csukák segítségével megakadályozzanak egy kínos eseményt, ami Marty majdani családját sodorja bajba.
A valóság, így egy évvel a film története előtt kissé szürkébben és földhözragadtabban fest, mint ahogy azt Bob Gale - a film forgatókönyvírója - elképzelte. A Mattel pedig jobb, ha összeszedi magát, ha jövőre elő akar rukkolni a légdeszkájával (számítunk rátok srácok!). Azért persze nem kell csüggedni. Van még remény, hogy a felszínen unalmasnak tűnő világunk meglep minket. A minden tudományágra kiterjedő kutatások ugyanis soha nem állnak le és még, ha nem is értesültük mindenről ami történik a háttérben, az fogaskerekek azért pörögnek rendesen.
Talán kezdhetném a legszembetűnőbb változásokat hozó fejlesztésekkel, melyek a közlekedést és az infrastruktúrát érintik. A szállítmányozás - mint a civil forgalom összetételének egyik legjelentősebb szereplője - korszerűsítésnek lesz alávetve. Ennek érdekében kutatások foglalkoznak az internet fizikai analógiájának megépítésével, melynek keretein belül a logisztika átvenné az információáramlás metodikáját, és alkalmazná azokat az áruszállításon. A módszer szerint a fuvarozás ezentúl már nem specifikus termékekkel foglalkozna, hanem csakis szabványos konténerekkel (packetekkel) melynek tartalma a mozgatás közben lényegtelen. Ez nagyban növelné a logisztika hatékonyságát és sebességét.
A közutakra tervezett levegőmentes kerék leváltja majd a gumiabroncsokat, és sokkal biztonságosabb defektmentes közlekedést tesz majd lehetővé, de prototípus stádiumba került több valódi, repülő autó is. Utóbbiak némileg megbonyolítják majd a KRESZ-t, és tartalmasabbá teszik majd a jogosítványhoz szükséges képzést is. A Google nemrégiben bemutatott önvezető autóival ezzel szemben csak be kell ülnünk és élvezni a kilátást, merthogy a jármű semmiféle felhasználói interakcióra nem tart igényt a célpont ismertetésén kívül. Hamarosan elindulhatnak a távirányított járművek is, melyet akár otthonról is vezérelhetünk majd. Ez a lehetőség ugyan felvet bizalmi jellegű aggályokat is azokkal szemben, akik az irányítást saját testi épségük kockáztatása nélkül végzik.
A nagy területű országokban és a kontinensek között - az utasszállítás meggyorsítása érdekében - hyperloop hálózatok épülnek majd, melyek alacsony nyomású csövekben haladó légpárnás járművekkel működnek, és akár 960 km/h sebességgel lehet bennük száguldani. A hagyományos vasúthálózat is átalakul kissé. A mágnes-, szárnyas- és vákuumvonatok nagyrészt leváltják az acélpályát, lényegesen meggyorsítva a tömegközlekedést. Japánban a MagLev vonatok technológiájával már most 531 km/h a legnagyobb mért sebesség.
Természetesen az űrhajózás sem maradhat ki a szórásból. Az elképzelhetetlennek tűnő űrlift ötlete már viszonylag nagy múltra tekint vissza. Az ötlet szerint egy, a Földtől távol elhelyezett tőkesúly és a bolygónk közt kifeszített vezetéken történő közlekedés drasztikusan csökkenti majd a rakétafellövések számát, ha valaha lesz, aki pénzt szán a projekt megvalósítására. Az impulzusdetonációs és a szuperszonikus tolósugaras propulzió pedig egy napon leválthatja a hagyományos katonai légköri sugárhajtóműveket, míg a hidrogénnel működő hajtóművek a polgári légiközlekedést reformálhatják meg jelentősen. Jóllehet a legizgalmasabb technológia amely a közlekedést érinti, a konceptuális Alcubierre meghajtó, amely gyakorlatilag egy szubtérmező generátor. Aki nem ismerné a fénysebesség feletti utazás elméletét: a berendezés egy űrhajó fedélzetén képes lesz arra, hogy a szubtérben lebegő járművet egy, a térgörbület határait definiáló súlytalan, elszigetelt buborékban a fénysebesség többszörösére gyorsítsa, anélkül hogy ellentmondana az általános relativitás elmélettel. A gravitáció árnyékolása - bár rendkívül hasznos, és egyszerűnek ható a filmekben és a játékokban - sajnos egyelőre pusztán elméleti. Így a polgári alkalmazása még biztosan várat magára, ha egyáltalán lehetséges. De ha valakinek van pénze és lehetősége a fejlesztésre, az a valódi Vasember. Bízunk Önben, Mr. Elon Musk.
Mit fogunk enni? Nos, a városi ember számára nem sok alkalom kínálkozik arra, hogy találkozzon az élelmiszer forrásával. A munka pedig, ami ahhoz kell, hogy kedvenc ételeinket az üzletek polcain láthassuk, még ma sem elhanyagolható. A témában érintett tervezőmérnökök jelenleg azon dolgoznak, hogy forradalmasítják, felgyorsítják és felpörgetik a mezőgazdaságot olyan robotokkal, melyek teljesen önműködően kezelik a földeket, és aratnak az emberek és munkagépeik helyett. A húst pedig akár éveken belül edényekben is növeszteni tudják majd, anélkül hogy ezentúl egyetlen állatot is le kellene vágni. Az élelmiszer nyomtatása és a genetikailag igényeinkre szabott termény pedig már a mai napon forgalomban lévő, létező technológia.
Az egészségügy sem állt meg a fejlődésben, még akkor sem, ha néha úgy tűnik, hosszú évekig nem változik semmi a betegségek gyógyításában. A tudományág úttörői még mindig aktívan dolgoznak a kriosztázis működtetésén, amiben elértek már kisebb sikereket. Az élő test hibernált állapotban tartása hatalmas előrelépés lehet a jövő űrutazásai során, melyben hosszabb távokat kell minimális létfenntartás mellett megtenni. A Deus Ex biomechanikus protézisei sincsenek már elérhetetlen távolságban. Az idegrendszer és a testen belüli elektronika összehangolása hamarosan elérhetővé teszi a bionikus szem, az érző, mesterséges bőr, és a természetes idegi parancsokkal irányítható művégtagok létrehozását. Kísérletek folynak műméh előállításával is, amely lehetővé tenné az emberi (és állati) embriók testen kívüli növesztését és esetenként inkubációját is. Dolgoznak ezen kívül testregeneráló nanorobotokon, szövet- és szervnyomtatáson, rosszindulatú daganatokat és bakteriális fertőzéseket pusztító vírusokon, robotsebészeken, génállományra és ezáltal egyénre szabott gyógyszereken, és természetesen az öregedés megállításán is (mely témában amúgy meglepően nagy előrelépések vannak).
Az energiaipar fejlődése is egészen fantasztikus lesz. Az oly régóta zajló fúziós kísérletek 2013-ban sikeresen zártak egy tesztet, melyben végre több energia termelődött, mint ami felhasználásra került, és 2017-re már akár megépülhet az első, száz megawattos prototípus is. Akinek a fogalom idegen lenne, a fúzió az atomenergia kategóriájába tartozik. Míg a jelenlegi nukleáris erőművek fisszióval (maghasadással) termelik az energiát, addig a fúzióban a hidrogén izotópjainak egyesítésével nyernek sokkal tisztább, és - a remények szerint - lényegesen több kakaót. Ez mindössze csak egy azok közül a próbálkozások közül, mellyel megpróbálják kordában tartani az emberiség igényét az elektromosságra, és korlátozni a károsanyag kibocsájtást, ami a termelés velejárója. Egy másik cég például levegőben lebegő szélturbinákon dolgozik, míg mások mesterséges fotoszintézissel akarnak fenntartható, megújuló energiaforrást előállítani.
Kutatások folynak az elektromosság tárolásának lehetőségeit illetően is. A „Rács Tároló” például képes lenne az elektromos hálózatban tartani a fel nem használt energiát, ami túlfogyasztás esetén kiegészítésként tudna funkcionálni a csökkent kapacitású erőművek mellett. Említésre méltó még a Nicola Tesla által feltalált, és újra intenzív érdeklődés által övezett vezeték nélküli villamosság. De lesz napelemes autópálya és a hidrogéncellás áramforrás is.
A nem túl távoli jövőben az anyagi manipuláció új korának hajnala pirkad majd világunkra, ahol egészen különleges termékek látnak majd napvilágot. A szén-nanocsövek és a grafén már most is elképesztő képességekkel rendelkeznek, felhasználásuk pedig széleskörű, az elektronikától az orvostudományig. A kvantumpont kolloid nanokristályai pedig akár már az iPhone 6-ban új életet lehelhetnek a hagyományos kijelzőink színmegjelenítésébe. Még ennél is ígéretesebb a molekuláris konstrukciós berendezés (amit a Star Trek szakzsargonból replikátorként ismerhetünk), mely talán mind közül a legizgalmasabb találmány. A gép tudniillik képes lesz a befecskendezett anyagokból bármilyen komplexitású struktúrát létrehozni. Rétegről rétegre megépítve akár egy bögrét, vagy laptopot is atomi szintű precizitással.
De ami minket igazán érdekel, az természetesen a számítástechnika, amely talán minden eddig felsorolt ágazatnál komolyabb tervekkel indul a jövő irányába. A napokban megjelent hírek szerint a HP például egy olyan készüléken dolgozik, amely 640 TB-nyi adatot képes feldolgozni a másodperc milliárdod része alatt. A specializált magokból álló klaszterek, melyek réz vezetékek helyett szilikon alapú fényvezető szálakkal működnek, hatszor erősebbek a jelen legjobb szervereinél, és nyolcvanszor kevesebb energiát igényelnek. A HP szerint a tesztberendezés 160 PB adattal birkózik meg mindössze 250 ns alatt. Ami pedig a leglényegesebb az egészben, hogy ezt a technológiát nem (csak) szuperszámítógépekbe tervezik, hanem helyet kaphatnak asztali PC-kben, notebookokban és okostelefonokban egyaránt. Az adattárolásban sem maradnak el a forradalmi változások. A negyedik generációs optikai lemezek holografikus tárolási elvén akár 30 GB adatot is bepasszírozhatunk majd egy négyzetmilliméternyi felületbe, míg a kísérletek alatt álló kristálytároló akár 360 TB információnak is helyet adhat egyetlen standard CD méretű kvarclemezen, emellett viszont annyira tartós, hogy akár évmilliókon keresztül is megőrzi majd a tartalmát. Érdekesség lehet még, hogy a Sony nemrégiben felfedezte, hogy képes akár 185 TB adatot rányomorítani egyetlen egyszerű mágnesszalagra, mely az eddigi kapacitás hetvennégyszeresét képezi.
Az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) bekerül majd a boltok polcain álló termékek csomagolásába, melynek segítségével intelligens bevásárlókocsink automatikusan összeállítja a megvásárolni kívánt termékeink listáját az alapján, hogy mit pakolunk bele, és lassítás vagy megállás nélküli fizetést tesz lehetővé miközben egyszerűen kisétálunk a kijáraton. Ha idegen országban szeretnénk eligazodni, többé ez sem jelent majd problémát. A kibővített-valóság szemüvegünkkel (vagy retina-implantátumunkkal) képesek leszünk azonnal látni a lefordított szöveget, bármilyen idegen nyelven íródott kiírásra pillantunk is. A Google fordítószoftvere pedig már a mai napon is képes élő beszélgetések azonnali tolmácsolására. Ennek a technológiának egy továbbfejlesztett verzióját demonstrálta az év elején a Microsoft a Skype segítségével, egészen elképesztő sikerességgel. Amint a mesterséges intelligencia képessé válik a nyelvünk kontextuális árnyaltságát is figyelembe venni, eljön a Star Trek univerzális fordítóinak kora, ahol többé nem lesz szükség idegen nyelvek megtanulására sem.
Az optikai számítástechnika valamikor leváltja majd a nyomtatott áramkörök egy (jelentős) részét, csökkentve a gépeink méretét, és energiaigényét, módfelett megnövelve a sebességét és teljesítményét. Emellett kéz a kézben járhatnak majd a kvantum számítógépek, melyek a szuperpozíció és az kvantum-összefonódás elveit kihasználva növelnék meg exponenciálisan a számítási teljesítményt. A készülék lényegében lecseréli a mai bináris biteket, melyek csak „be” vagy „ki” állapotokat vehetnek fel, qbitekre, amelyek végtelen számú helyzetben lehetnek 1 és 0 között. Természetesen a teljesítmény növekedése mind élethűbb és részletesebb virtuális világok létrehozását teszi majd lehetővé, ahol a már jól ismert játékosok mint az Oculus Rift és utódai valószínűleg hatalmas szerepet kaphatnak majd. Egy ponton az egyre hihetőbb és élethűbb világok bejárása közben az emberek egy része kinövi majd a virtuális realitást, és el akarja hozni az álmait a fizikai univerzumba is. Ezt segíti majd az informatika és a neurológia ötvözetéből létrejövő ember-gép interfészek következő generációja, mely közvetlen kapcsolatot létesít majd a számítógép és a központi idegrendszer között. Ez kétirányú kommunikációt jelent, mely egyszerre hordoz magában soha nem látott természetességű mechanikus vezérlést és meggyőzően élethű érzékszervi visszacsatolást is. Kvázi lehetővé téve a Hasonmás című filmben látottakat, mely talán megfelelő reprezentációja lehet annak, amit a jövő „játékiparától” várhatunk.
Természetesen a hagyományosabbnak tekinthető interfészeket erősítő 3D kijelzők és a holografikus megjelenítés is fejlődik, de mehetünk messzebbre is annál. A nanotechnológia, a robotika és a számítástudomány ötvözetéből létrejön ugyanis a claytronika, mely egy olyan megjelenítési technológia, ami egy speciális, nanoszámítógépek (clatomok) együttműködéséből megformált anyagot alkot, amely programozható. Az említett matéria bármilyen formát fel tud majd venni, tapintható és mozdítható felületeket hozva létre a megjelenített tárgyakon. Hasonló technológián alapulnak a robotrajok is, melyek viszont megjelenítés helyett építési és bontási feladatokat látnak majd el. A lehetőségek korlátlanok, a gyárak pedig bárhol felállíthaóak lesznek, legyen az a Földön, vagy az űrben.
Nos, egyelőre ennyi volt. A cikk végéhez érve úgy érzem ízelítőt kaphattatok a jövő színességéből. Sajnos rengeteg dolgot ki kellett hagynom hely híján, így bőséges anyagom maradt egy második cikk megírásához is, amely főként az általánosabb fejlesztésekről és a katonai felhasználású eszközökről szólna. Ha úgy érzitek, hogy megmozgatta a fantáziátokat a fent leírt összefoglaló, húzzátok magatokhoz a billentyűzetet és írjátok meg, akartok-e még egy ilyet. Végezetül pedig vessetek egy pillantást a Terrafugia repülő autójának prototípusára:
Kapcsolódó cikkek
Egyetértek. Ameddig nem lesz VTOL változat a technológiából addig a gyakorlati kivitelezése is nagyon nehéz lesz, hacsak nem építenek le- és felszálló sávot az autópályák végpontjain... Ami pedig a Vissza a jövőbe referenciát illeti: kezd időszerűvé válni, ezért hoztam fel. :D Majd 2183-ban fel lehet hozni a Mass Effectet. Ha még valaki emlékszik rá... Vagy ha lesz még emberi faj.
Egyébként mindig is mosolyogtam azokon, akik azzal példálóztak, hogy pl. a Vissza a Jövőbe 2-ből mi minden nem valósult meg. Az a film nem a realitás talaján mozgott nem is az volt a film célja. Egy "Én a robotban", vagy a "Különvéleményben" nagyobb munkát fektetek abba, hogy megpróbálják megjósolni, hogy milyen lesz az élet 40-50 év múlva.
A repülő autókat én még egy jó ideig maximum a vészhelyzeti stábok számára tudnám elképzelni pl. mentők, tűzoltók, rendőrség. Nekik hasznos lehetne egy ilyen extra képesség.
De! (És amin még én is elgondolkodtam) Elméletben előállítható, az a magas hőmérséklet, ami közel fénykard-szintet produkálna, és mindezt egy cső köré építenék. Szóval képzelj el egy neoncsövet markolattal.
Nagyjából így nézne ki, és ha még nem is fénykard, de attól még k*rva jól csapatnám a Jedi-t vele :D
Viszont ugyan az a kérdés fogalmazódott meg bennem, ami mindig a jövő technológiáját bemutató cikkeknél, mit fogunk mi emberek csinálni?
Önjáró járművek, robotföldművelők, építő, romboló droidok, stb, ha mindent gépek fognak csinálni, mit fogunk dolgozni, miből fogunk élni? Nem lehet mindenki tervező mérnök és programozó, márpedig a jövőkép alapján csak ezekre lesz szükség...
Aztán csá emberiség, én leléptem!
A cikk ettől függetlenül szuper.
"Emellett kéz a kézben járhatnak majd a kvantum számítógépek, melyek a szuperpozíció és az kvantum-összefonódás elveit kihasználva növelnék meg exponenciálisan a számítási teljesítményt."
Pont mint a gethek, és mindenki tudja mi lett a vége :D
#1: Keress rá a cikkben is említett grafén szóra, vagy a szuper-kondenzátorra és láss csodát.
Ez örök kérdés, hogy miért pont ezt a dátumot lőtték be, talán azért mert azt gondolták, hogy 2015-re megvalósulhatnak ezek a dolgok? Lehet. Viszont ha repülőgépek vannak, akkor ez már csak az embereken múlik, hogy akarják-e megvalósítani, mondjuk a levegőben való közlekedést?! Viszont én ezt egyenlőre kizártnak tartom, mert szerintem felesleges, és átírná az egész eddigi menetrendet, életünket, plusz érdekeket is sértene. Mire ez megvalósul az (fél) évszázadok kérdése, minimum 30-50 év, és mire ez teljesen kiépülne az rengeteg idő, és én értelmét egyenlőre nem látom, nekem jó ez a lenti világ, azt majd meglátjuk mi lesz. Mondom a légi közlekedés ilyen formában, sok mindent borítana, erre még nincsenek felkészülve az emberek, se a gyártók!?
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.