Titanfall 2 próbakör

Jason West és Vince Zampella 2010-ben hagyta el az Infinity Ward csapatát. Az Activision nélkülük vitte tovább a Call of Duty-sorozatot, míg maguk az alkotók egy teljesen új játékon kezdtek dolgozni. Az IMC és a Militia jövőbeli véres háborúit feldolgozó Titanfall az év legjobban várt sci-fi FPS-e volt 2014-ben. A játék olyan popkultúrális legendákból merített ötletet, mint a Blade Runner, a Mechwarrior vagy a Star Wars, és bár a fogadtatása pozitív volt, népszerűsége hamar lecsengett. Egyjátékos kampány híján nem volt olyan történet, ami a szívünkhöz nőhetett volna, az óriásrobotos multiplayer pedig sokaknak bejött, sokaknak viszont egyáltalán nem. A játék első részét EA Access-előfizetéssel már ingyen lehet tolni, az államalapítás ünnepére pedig elindult a folytatás pre-alfa tesztje is.

A Titanfall 2 most megjelent első változatában három játékmód, két pálya, és egy tucat újdonság kapott helyet. A kezdők egy training pályán sajátíthatják el a harcok alapjait, majd indulhat a nyílt háború, fegyvert ragadva bevethetjük magunkat a mészárlásba. A folytatás a stílusát tekintve leginkább az Advanced Warfare és az eredeti Titanfall keverékének írható le, folyamatos benne a pörgés, kiegészítőink egészen elképesztő képességekkel szerelnek fel minket, tudunk falon futni, van dupla ugrás, jet pack és láthatatlanná tévő modul, miközben változatlan módon behívhatóak a csatába az óriásrobotok is. Melyekkel aztán komolyan oda tudunk pörkölni bárkinek.

A játékmódok kellemesen változatosak lettek már most, a pre-alfa verzióban is. A Pilots vs. Pilots egy klasszikus 8v8 TDM mód, titánok nélkül, csak pilótákkal. A lényeget nem kell magyarázni, a két csapat közül az nyer, aki több pontot tud szerezni az ellenfél legyilkolásával, nekem a kedvencem volt mindig is, ha egy nehéz nap után gondolkodni nem, csak lövöldözni akartam. A játékmód pedig a Titanfall 2-ben se okoz csalódást, a harcok jól kiegyensúlyozottak, a különböző kiegészítők közül mindenki megtalálja azt, ami a legjobban segíti őt és csapattársait a harcban, és a respawnra se kell sokat várni, meghalunk, újjászületünk, meghalunk, erről szól ez a mód. A második viszont már összetettebb.

A Bounty Hunt módban 5v5 harcok várnak ránk, gép által irányított botokkal kiegészítve. A játékmenet hasonló az előzőhöz, annyi különbséggel, hogy itt az ellenség megöléséért nem pont, hanem pénz jár. Ha lelövünk valakit, akkor vaskos dollárkötegek ütik a markunkat, ha viszont mi halunk meg, akkor elveszítjük a pénzünk egy részét, a cél pedig nem más, mint a harcokban összegyűjtött casht csapatunk számlájára írni. A pályán néha megnyílik egy bank, ahol biztonságba helyezhetjük a nálunk lévő pénz, a kört pedig az a csapat nyeri, akinek a játékosai a legtöbb pénzt helyezték itt el közösen. Sajnos az AI a pre-alfában még rettentően gyenge lett, így a botok szinte ingyen pénzt jelentenek nekünk, érdekes apróság viszont, hogy itt már vannak titánok is. Óriásrobotunkat lehívva komolyabb pusztításokat végezhetünk, de az ellenség is több pénzt kap, ha elbukunk, nem szabad tehát csak úgy eszetlenül lövöldözni ezzel se.

A harmadik és egyben utolsó játékmód pedig az Amped Hardpoint nevet kapta. A titánokkal kiegészített 6v6-os játékmódban területekért megy a csata, három stratégiailag fontos támaszpontja van a pályának, melyeket be kell foglalnunk, és megvédenünk. Amíg egy terület a mi fennhatóságunk alatt áll, addig nekünk termeli a pontokat, ha viszont megszerzi tőlünk az ellenség, akkor a pontjaink megállnak, és az övéi kezdenek nőni. A Bounty Hunt módhoz hasonlóan az Amped Hardpoint is rengeteg lehetőséget nyújt az összedolgozásra, de mindkettőt el tudják rontani a noobok is, akik csak lövöldözni jönnek fel, és nem értik a pontszerzés lényegét.

A pre-alfa verzióban nyomtam jó és rossz meccseket, aki viszont szeret egy kicsit profibb módon játszani, annak a Titanfall 2-vel kapcsolatban van egy jó hírünk. A játék végre támogatja a klánokat. A Network menüt meglátogatva létrehozhatunk saját csapatot, ami lehet privát vagy nyilvános, így gondoskodva róla, hogy ismerőseinkkel jó meccseket toljunk, és ha warra kerül a sor, akkor se kelljen bénázni a beállításokkal. Klánunknak adhatunk saját nevet, lehet előtagot beállítani a nevünkhöz, csinálhatunk happy hourt, és még sorolhatnám.

A tesztelés idejére a készítők két pályát nyitottak meg előttünk. A Homestead egy sziklás erdei vidék, kisebb folyóval, sárga füves réttel, és katonai létesítményekkel rajta, míg a Boomtown egy városi háborús zóna, házakkal, magas kerítésekkel és kiégett autóroncsokkal. Mindkét pálya közepes méretű lett, összehasonlításként valahova a Battlefield 4 és a Call of Duty közé tudnám őket elhelyezni. Gyalogosan gyorsan körbejárhatóak, elég kicsik, hogy ne tűnjenek el rajta az emberek, de elég nagyok is ahhoz, hogy lehessen csipázni, és még a titánok is kényelmesen rombolhassanak. Számomra pozitív volt mindkettő, gyalogosként bemehetünk az épületekbe, felmászhatunk a tetőkre és a tornyokba, míg robotként simán összecsaphatunk másokkal a nyílt utcán, nem kell attól félni, hogy beakadunk valahova, vagy csapdába esünk.

Hőseink kiváló parkour harcosok. Elképesztő sebességgel futnak, mindent meg tudnak mászni, és úgy ugrálnak, mintha nem is emberek lennének, testreszabni őket pedig a menüben lehet. Négy pilóta érhető el a pre-alfa verzióban, mindegyik különböző kinézettel, layouttal és kiegészítőkkel rendelkezik, de készíthetünk sajátot is, teljesen egyénileg. Meg lehet adni, hogy mi legyen az elsődleges és másodlagos fegyver, milyen gránátot vigyünk magunkkal, és mi legyen a különleges képességünk, választhatunk például láthatatlanná tévő modult, az ellenség helyzetét ideiglenesen felfedő radart, és grapple hookot is. A kampós végű kötél sok játékban szerepelt már, és itt is a legjobb formáját mutatja. Kilőve felhúzhatjuk magunkat a magasabb házak tetejére, de lehet őket gyors előrehaladásra használni, vagy arra, hogy feljussunk a titánok tetejére. Ha egy baráti titánt csáklyázunk meg, akkor ráülhetünk, onnan lőni az ellenséget, ha pedig egy ellenségeset, akkor megrongálhatjuk a robotot, vagy kinyitva a tetejét egyszerűen beledobhatunk egy gránátot, így semlegesítve őt.

A meccsek nagyon durvák. A pályákat gyerekjáték átlátni, én már az első körben úgy vetettem bele magam az ellenség aprításába, mintha tapasztalt veterán lennék, a csáklyázásra és a parkour mutatványokra nagyon könnyen rá lehet érezni, és a titánok irányítása se probléma. Egy pillanat alatt megérkeznek, mi beülünk, és már megy is az adok-kapok. A játékban nincs káoszérzeted, mint az előző részben volt sokszor, inkább olyan mintha egy felpimpelt Call of Dutyt tolnál, illetve stabil 60fps-sel is fut, ami kifejezetten öröm a szemnek és a játékélménynek.

A Titanfall 2 pre-alfa változatának tech tesztje augusztus két utolsó hétvégéjén érhető el. Aki augusztus 19-21. között lemaradt róla, az 26. és 28. között pótolhatja a kalandokat, nem kell hozzá előrendelni a játékot, se regisztrálni, csak leszeded a játékot, és kész. A második körbe pedig annak is érdemes visszamennie, aki az elsőt már tolta, lesz benne ugyanis egy új pálya, a Forwardbase Kodai, egy új cloak ability, illetve három új fegyó is. A játék végleges változata aztán október 28-án jelenik meg, immáron masszív single player kampánnyal megtámogatva - én már nagyon-nagyon várom.

A Titanfall 2 PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra fog megjelenni. A pre-alfa verziót Xbox One-on próbáltuk ki.

Kapcsolódó cikk

• Titanfall 2 teszt