A mobilos alkalmazásboltok virtuális polcai rogyásig vannak gondolkodós játékokkal, nehéz figyelemreméltót alkotni. Egy bejáratott játék világában játszódó spin-off persze mindig segít, ráadásul ha már fizetős, mennyivel jobb, hogy csak egyszer kell csengetni a lóvét érte, nem igaz? Na, a Deus Ex GO pontosan ilyen. Az emberiség sötét, nem túl távoli, ám disztópikus jövőjében játszódik, amely a kibertestrészek és augmentációk aranykorán már túl van - a társadalom pedig megosztott abban a kérdésben, hogy ez a technológia átok avagy áldás.
Ebben a világban nyomozunk terroristák után, a Deus Ex: Human Revolution és a Mankind Divided főhősét, Adam Jensent alakítva. A Hitmanhez és a Lara Croft GO-hoz képest az alapkoncepció nem sokat változott: a játékmenet abból áll, hogy a különböző elrendezésű pályákon, melyek maguk a fejtörők, hogyan tudunk halál nélkül végigmenni.
A szintek gyakorlatilag egy rácsot képeznek, ezen kell elnavigálnunk főszereplőnket a pálya végét jelentő pontig, az előzőekhez képest annyi különbséggel, hogy a rácspontok között immáron átlósan is léphetünk. Haladásunkat őrök, gépfegyveres őrtornyok vagy droidok hátráltatják, de legyőzésükhöz szerencsére akad pár megoldás eszköztárunkban, úgymint a láthatatlanság, illetve az őrtornyok, platformok hackelése.
A sztorimódban 54 szinten kell bizonyítanunk elménk élességét a Deus Ex-univerzumban, illetve frissülő, heti fejtörők is rendelkezésünkre állnak, amennyiben további kihívást keresünk. A narratíva egyszerű, szimplán a képernyő alján jelennek meg a beszélő karakterek. A történet önmagában kellően izgalmas, de nem túl bonyolult: egy mobiljátékhoz tökéletes, illetve ahhoz is, hogy meghozza a Mankind Dividedhez a kedvet, ha eddig esetleg ez nem volt meg.
A pályák kinézetre tökéletesen visszaadják a Human Revolutionben látott futurisztikus-neobarokk stílust, a digitális világ megvalósítása hibátlan, az alapvetően egyszerűnek mondható textúrák és modellek csak hozzáadnak a szándékosan stilizáltnak szánt végeredményhez. Az animációk, amelyek főként valamilyen akadály erőszakkal való megszüntetését jelképezik, ütősek, kellően változatosak. A zene is a nagytestvérekre hajaz, így végülis audiovizuális élmények terén egyáltalán nincs panasz.
A külcsín tehát rendben, de vajon fejlődött, illetve változott eleget a játékmenet a korábbi GO-játékokhoz képest? Lássuk a kihívásokat! Az első pár pályán csupán őrökkel gyűlik meg a bajunk, ők ha meglátnak, rögtön bekapcsolják a sebezhetetlenséget biztosító Titánpáncéljukat, és egyenes vonalon ugyan, de megpróbálnak utánunk jönni. Alappozíciójukban simán elbánunk velük, de mozgás közben esélyünk sincs. A géppuskás torony egyenes vonalban tud tüzelni, őröket és robotokat használhatunk fel, hogy blokkoljuk a lövéseiket. A robotoknak több típusa található meg a játékban, az egyikük statikus, közvetlen közelre halálos, illetve ebből van mászkáló változat is, mások pedig képesek megszakítani hackjeinket pusztán azzal, hogy átmennek a törést jelképező közti virtuális vonalon.
A hackelés során egy alternatív rácsot látunk, ahol ujjunkkal kell összekötnünk a terminált és a célpontot, annyi nehezítéssel, hogy bizonyos pályaelemeken nem haladhat át a vonal, továbbá két törés sem keresztezheti egymást. Az őrtornyokon kívül még szintén sárgával jelölt pályaelemek törhetők fel, ezek a platformok vagy nincsenek is aktiválva, így nem tudunk rajtunk áthaladni, vagy rossz irányba vannak forgatva - lényeg a lényeg, hogy ezeket bizony kapcsolgatunk kell a sikeres teljesítéshez.
Ötletes és jópofa minijáték ez, ahol arra is kell figyelnünk, hogy a robotok, őrök képesek megszakítani folyamatban lévő töréseinket. Rendelkezésre áll még egy power-up is, mellyel kezdetben két lépésre láthatatlanokká válunk, később pedig ez az augmentáció teszi lehetővé a terminálok távoli manipulálását.
Amennyiben egy pályát elbukunk, nem történik semmi, nincs büntetés, csupán elölről kell kezdenünk. Általában egy vagy két helyes megoldás van minden térképre, ezek pedig kevés lépésben térnek el. Helyett kapott természetesen a mastermind challenge is, ez csupán annyit jelent, hogy az adott kihívást a menüben megjelenített lépésszám alatt szükséges teljesítenünk, így érdemes lehet újrajátszani egy-egy pályát a megoldás tudatában. Egyébként a pályák teljesítése során segítséget egyáltalán nem kapunk, de mikrotranzakcióként vásárolhatunk nyomokat, amelyek rávezetnek a helyes lépésekre.
Én inkább vagyok híve annak, hogy akár egy 15 percre bezárom az appot, majd ránézek később, hátha jön a megvilágosodás - ez a Deus Ex GO esetében is tökéletesen működött. Jutalmunk mindezért akár több, a Mankind Dividedben tápolásra szolgáló Praxis Kit, ezeket bizonyos mérföldkövek teljesítésekor kapjuk, ha belépünk az alkalmazásba a Square Enix-fiókunkkal.
A GO tökéletesen teljesíti egy jó mobiljáték kritériumait, könnyű elkezdeni és abbahagyni, tökéletes utazáshoz vagy a retyón trónoláshoz, érkezik hozzá még extra kontent, raádásul egy random címnél hangyányival többet is nyújt - és elég egyszer érte fizetni. Pozitívum, hogy a Deus Ex világa nagyon adja magát egy hasonló gondolkodós, fejtörős címhez, így ez a kistesó egyáltalán nem tűnik erőltetettnek.
Az anyagban megtalálható rejtvények bonyolultsága a közepes és a nehéz szint között mozog, később pedig egy Puzzle Maker mód is érkezik ingyenes frissítés formájában, így a kapott tartalom szinte a maxon pörög a 4,99 eurós árért. Akinek a korábbi GO-részek bejöttek, vagy szereti a Deus Exet és a kihívásokat, bátran ajánlom.
A Deus Ex GO Android- és iOS-telefonokra, illetve -tabletekre jelent meg, mi iOS platformon teszteltünk.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.