Hihetetlen, de idén ünnepli tizedik születésnapját az előző konzolgeneráció egyik meghatározó szériája, a Gears of War-sorozat. A tesztoszterontól és adrenalintól duzzadó epikus háború végül egy trilógia formájában kapott lezárást, hogy aztán a Microsoft egy meglehetősen laposra és felejthetőre sikerült mellékszállal, a Judgmenttel küldje nyugdíjba a COG-katonákat - legalábbis egy rövid időre. A legújabb számozott epizódnak így értelemszerűen óriási elvárásokkal kell szembenéznie, és bizony nem is mindig képes azoknak megfelelni. A fogaskerekek néha még erősen rozsdásak, az új hősökkel felálló történet egyetlen percre se mert igazán kilépni a komfortzónájából, ami egyszerre jó és rossz. Jó, mert a rajongók azonnal otthonosan érzik majd magukat és igazából az összkép még így is nagyon erős, de rossz is, mert azért nem ártott volna, ha a látottaknál kicsit több újdonságot szuszakolnak a negyedik részbe. Legalábbis a kampányba, mert a multiplayer a kisebb riadalmat keltő bétateszt után nagyon jól sikerült.
Huszonöt évvel ezelőtt ért véget a locusttal vívott véres háború. Sera lakossága már csak ünnepi megemlékezések és veteránok történetei alapján ismerheti meg a fajuk kihalását fenyegető összecsapás legfőbb momentumait. A győzelem azonban meglehetősen keserédesre sikerült, a hatalmas robbanás nemcsak a föld alól támadó szörnyeket fektette két vállra, de Sera nyersanyagforrásait és a természetet is alaposan hazavágta, így a Coalition of Ordered Goverments (COG) a hatalom centralizálásával igyekszik fenntartani a békét és a rendet. Az életben maradtakat egy hatalmas fallal védett városba költöztették.
Akadnak azonban olyanok, akik nem feltétlenül értenek egyet a COG törekvéseivel. Ők az Outsiderek, akik vállalva a természeti katasztrófákból eredő kockázatot, Sera vadonjaiban alakították ki saját közösségüket. Ez természetesen éles ellentétet szül a két frakció között, utóbbiak ugyanis a mindennapi túlélésükért küzdve a COG-robotok által irányított gyárait is fosztogatják, többnyire erőforrások után kutatva. Főhőseinkkel, JD Fenixszel, Delmont "Del" Walkerrel és Kait Diazzal egy ilyen küldetés alkalmával ismerkedünk majd meg. Az események azonban nem sokkal később váratlan fordulatot vesznek, a trió pedig azon kapja magát, hogy falujuk minden lakóját elragadta egy addig ismeretlen fenyegetés. Köztük van Kait édesanyja is, így a csapat útnak ered, hogy a sokat látott Marcus Fenix segítségével kiszabadítsák őt.
A Gears of War-sorozatok sosem arról voltak híresek, hogy kifejezetten erős történetet meséltek el. A harmadik rész ugyan óvatosan bemerészkedett az érzelmesebb elbeszélés zavaros ösvényébe, de a tesztoszterontól magabiztos macsófigurák háborújában ez inkább érdekes kettősséget okozott. A negyedik rész ezzel szemben szerencsére visszavesz a nagydumákból (persze azért így is bőven akad belőlük) és sokkal kisebb léptékkel robog előre. Ez pedig teret ad annak, hogy az egyelőre globálisnak még nem tűnő probléma helyett a hőseire koncentráljon. JD és társai ugyan egytől egyig típuskarakterek, de kifejezetten tetszett, hogy miután a trió kiszakadt a szokásos napi rutinjából, kénytelenek szembenézni saját félelmeikkel. Rutintalanok, olykor bizonytalanok, néha a naci is tele van, így csak a játék előre haladtával, megannyi idegen lemészárlása és néhány zűrös helyzet közös megúszása után jön meg igazán a harci kedvük.
És ebbe a csapatba remekül illeszkedik az előzetesekben már ellőtt, időközben alaposan megöregedett Marcus Fenix is. A veterán, sokat látott COG-katona meglepően visszafogott, és minden egyes megnyilvánulásán érződik, hogy a háború borzalmai, társai elvesztése bizony rajta is nyomot hagyott. Ő abszolút nem vágyik egy újabb felesleges háborúra, de a kötelességtudat miatt bármikor fegyvert ragad, még akkor is, ha úgy érzi, a következő összecsapás akár az utolsó is lehet számára.
Ez akár visszalépésnek is tűnhet, de a játék befejezése is világossá teszi, hogy a látottak csak megágyaznak a folytatásnak. A Gears of War 4 nem más, mint egy bemelegítés, ami persze valószínűleg sokaknak nem fogja elnyerni a tetszését. Ennek megfelelően nincsenek is igazán nagy, epikus jelenetei, bár az is igaz, hogy ami viszont akad, ott garantáltan az álladat fogod keresni, persze csak miután az adrenalintól fűtve sikerül kicsit lenyugodnod.
Ezzel szemben az már tényleg bosszantó, már-már pofátlan húzás a The Coalitiontől, hogy a játékmeneten gyakorlatilag semmit sem finomítottak, újítottak. A tíz évvel ezelőtt lefektetett mechanika valóban betonbiztos alapokon nyugszik, de bőven akadnak már olyan idejétmúlt megoldásai, amire bőven ráfért volna a továbbgondolás vagy csiszolás. Jó példa lehetett volna a The Division, ami remek példa arra, hogy bizony az időközben rongyosra járatott fedezékrendszeres lövöldözésben is lehet 2016-ban újat mutatni. Ebben a Gears of War 4 megrekedt, amiből az is következik, hogy meglehetősen kiszámítható, múltból itt ragadt, olykor sima darálássá lecsupaszított élményt kapunk. Ezen az se segít, hogy a locustok és a lambentek után a swarmok egy-két érdekesebb ellenféltől eltekintve nem nyújtanak sok változatosságot, a COG védemét biztosító robotok pedig egyenesen a legunalmasabb és legbutább ellenfelek, akikkel dolgunk volt eddig a sorozatban. A változatosságon a fegyverek se dobnak, az új csúzlik unalmasak, sokszor használhatatlanok, így nem meglepő módon én mindig lancerrel és gnasherrel felszerelkezve közlekedtem.
De szerencsére annyira azért nem rossz a helyzet, a behozott újdonságok ugyanis jól működnek. A kampányba átvitt Horde-mód kellően színessé teszi az olykor monotonná váló sétákkal egybekötött arénaharcokat. Aztán ott van az elképesztő motoros jelenet vagy a bányából való menekülés utolsó pillanatai, de akár említhetném a lezárás észveszejtő momentumait, vagy a hatalmas erőműben mozgó fedezéket nyújtó láncokkal megfejelt összecsapást, esetleg a hajítógép segítségével kifüstölésre váró szekvenciát. És akkor még mindig ott van a sokat hangoztatott időjárás. Sera szeszélyes időjárásának köszönhetően ugyanis pillanatok alatt egy elképesztő erejű vihar kellős közepében találhatjuk magunkat. A tornádó erejű széllökések bármikor átalakíthatják a terepviszonyokat, ha pedig szétlőjük a megjelölt akadályokat, akkor méretes csatornacsöveket, romos járgányokat zúdíthatunk az ellenfelek nyakába.
A Gears of War 4 technológiai oldalról is egészen jól muzsikál. Az Unreal Engine 4-nek természetesen megvannak a maga gyenge pontjai, de összességében fantasztikusan néz ki a játék. Ami kifejezetten tetszett, hogy a történetmesélést és a hangulatot hűen kiszolgálja a negyedik rész művészeti tálalása. Az unalmas első küldetések még egy békés, nyugodt állapotot tükröznek, amihez élénk, színes, vidám környezetet álmodtak meg a készítők. Ez elsőre nagyon furának tűnik, abszolút idegen a Gears of War-sorozattól, de ahogy haladunk előre a történetben és merülünk egyre mélyebbre, úgy változik a játék hangulata is. A színkavalkád kezdetben csak borús, vészjósló hangulatú, eső áztatta éjszakákká változik, hogy aztán a föld alá merülve visszatérjen a klasszikus, fullasztó horrorisztikus érzés.
Ami a játék online szekcióját illeti, ennek részletes tesztelésére sajnos a premier előtt még kicsit üresen kongó szerverek miatt nemigen volt lehetőségünk, de azért néhány próbakör erejéig szerencsére az alaposan megújult Horde módba és a Versus mód több opciójába is bele tudtunk kóstolni.
A Horde 3.0 egy 50 hullámos mészárlásra invitálja a játékosokat, ahol öt kaszt közül választhatunk majd. Mindegyik kaszt teljesen eltérő tulajdonságokkal és bónuszokkal rendelkezik, amelyeket aztán különböző kártyákkal tudunk javítani, fejleszteni. Ezek a kártyák később mikrotranzakció, illetve a játékban szerzett valuta segítségével lesznek megvásárolhatóak. Szintén ugyanezen, akár csomagban is megvehető paklik segítségével szerezhetünk új fegyverfestéseket, emblémákat, de a bétában is megismert Bounty-kártyákra is így tehetünk szert, amelyek lényegében nem mások, mint boostok. Fontos újdonság még, hogy az egész játékmód a kampányban is megismert Fabricator nevű láda körül forog. Ez teszi lehetővé, hogy lőtornyokat, akadályokat és egyéb, az ellenfelek rohamát lassító dolgokat telepítsünk. Ahhoz, hogy mindig megfelelő mennyiségű pénzmag álljon rendelkezésünkre, a megölt ellenfelekből kipottyanó "Powert" kell gyűjtögetnünk.
A Versus mód pedig az online mérkőzések rajongóinak a Paradicsoma. Amellett, hogy saját szabályokkal felhúzott privát mérkőzéseket vívhatunk, még akár LAN-on keresztül is gyepálhatjuk egymást. Kapunk még egy kompetitív játékmódot, amiben az Escalation és az Execution egyedi szabályrendszerein belül harcolhatunk, míg a frissességet az olyan további újdonságok biztosítják, mint a kidobós alapjaira felhúzott Dodgeball, ahol ha meghalunk, csak akkor térhetünk vissza, ha egy társunk is végzett valakivel. Végül ott van még az Arms Race, ahol folyamatosan változnak az elérhető fegyverek, az adott kört pedig az a csapat nyeri meg, aki leghamarabb éri el a három gyilkolást a 13 különböző csúzlival.
A Gears of War 4 valószínűleg nem mindenki tetszését fogja elnyerni. Az valóban lelombozó, hogy a tíz évvel ezelőtt lefektetett alapok gyakorlatilag érintetlenül köszöntek vissza a negyedik részben, az idejétmúlt játékmechanika azonban még így is képes elképesztően szórakoztató lenni. A történet se akkora ívű, mint amit megszoktunk, de ahogy írtam is, érezhető, hogy ez a rész csak egy felvezetés, így a szériára jellemző grandiózusságot valószínűleg ennek az új trilógiának a folytatásaiban kapjuk majd meg. Nekem ez tetszett, az emberközpontúbb, személyesebb hangvétel jót tett a játéknak. A látványra se lehet panasz, az online szekció pedig elképesztő tartalommal bír, így ha a kampány kicsit csalódást is okoz egyeseknek, a multiplayer napi nyüstölése garantáltan kárpótolni fogja őket. Rajongóként semmiképp se hagyd ki, de a többiek is nyugodtan tegyenek egy próbát vele, mert a 8-10 órás sztorimód azért a gyengeségei ellenére is simán a fotelba szögezi az embert.
A Gears of War 4 PC-re és Xbox One-ra jelenik meg - mi a Microsoft konzolján teszteltük.
Kapcsolódó cikkek
Tegnap vettem észre, hogy 12-én megköszönte egy üziben a MS a vásárlást, boldog karácsonyt kívánt és az üzi végén elküldte a Gears Of War 1-2-3 és Judgement digitális letöltőkódját, meg egy karácsonyi GoW4 DLC-t. :)
Aki esetleg ugyanígy meg se nézte, csekkolja a konzolon az üzeneteit!
A negatívumoknál felsorolt döcögés az nálam egyedül a bevezető, megemlékezés közbeni küldetésekre igaz csak, azt a részt picit összecsapottnak éreztem, de utána ami van...naggggggggggyon megvagyok elégedve. Ráadásul a Storeban most csak 12 ropi 20 helyett, így még mákom is volt. :-)
ami tetszik a grafika
a hangulat,a sztori
ami nem......hamar unalomba fullad!
néha megtörhetnék a monoton lövöldözést egy kis logikai feladattal vagy valami.
semmi újitást nem vettem észre eddig.
Idén történt, az oldalnézetes Beast. Annyira megtetszett, hogy elôrendeltem. Nagyon megbántam.
Komolyan nektek nem volt még olyan játék ami videón nagyon tetszett, de amikor játszotattok vele már nem annyira és fordítva?
Ha pedig túl sok mindent változtattak volna meg akkor pedig az lenne a baj hogy az már nem lenne gears of war...
a sztori modja pedig szerintem nagyon jó lett, most komolyan... ki várt egy ilyen féle játéktól egy Bioshock, World of Warcraft, Metal Gear Solid kaliberű sztorit? mert én nem
és örülök hogy a legnagyobb csomagokat rendeltem meg már tervezem is az újra játszását de most már split-screenen
aztán jön a horda mód :)
Igaz , a fedezékrendszert a Gears of war hozta be, hála neki, jó játék nagyon kijátszottam én is több részét, hatalmas egy game , de számomra az Uncharted a legjobb fedezékes lövöldözős játék
De hát nem vagyunk egyformák , mindenkinek más
A lényeg Gears of war és Uncharted is szuper játék, legjobbak :)
Tudni lehetett, hogy ezek rosszul fognak sikerülni.
Amúgy nagyon jól néz ki, kedvet is kaptam ahhoz, hogy pótoljam végre az első részt.
Személy szerint nekem hangulatilag jobban tetszik ez a kicsit horrorisztikusabb irány amit a játék vett.
Amúgy annyira reméltem hogy jobb lesz mint az elődei, a Halo legalább a Guardiansal végre haladt valahova a Gears is majd az 5el fog robbantani.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.