Sid Meier's Civilization VI: Gathering Storm teszt

A kerék feltalálásától kezdve, a tengerek meghódításán át, egészen a világűr megérintéséig, az emberiség hatalmas, kalandokkal teli utat tett meg. De bármennyire is messze jutottunk, Természet-anya időnként mégis megmutatja, hogy ki az igazi főnök. Ahogy félelmetes viharok szántják fel a vidéket és pusztító árvizek öntik el a városainkat, hamar ráébredünk, hogy meg kell adnunk a környezetünknek kijáró tiszteletet. A Gathering Storm elhozza a klímaváltozást és a természeti katasztrófákat a Civilization VI világába, de ez még csak az olvadó jégsapka csúcsa, hiszen ezen felül is egy igen tartalmas, remekül összeállított kiegészítőcsomagot kapunk.

A lassan két és fél éve megjelent Sid Meier’s Civilization VI mára igazi komfortjáték lett a számomra. Igaz, az elsőként kiadott csomag kissé hézagos volt a tartalmát illetően, a Firaxis azonban akkora gólt lőtt a Rise and Fall kiegészítővel, annak kormányzóival és a különféle éramechanikákkal, hogy a Civ6 egyből a kedvenc modern 4X-játékommá vált; többször is megesett, hogy úgy kellett módszeresen lehámoznom magam a képernyőről egy hajnalig húzódó online meccs után. Most pedig megérkezett a Gathering Storm, a második nagy tartalmi csomag, én pedig félelemmel vegyes lelkesedéssel ültem le megint, tudván, hogy néhány hétig búcsút mondhatok a külvilágnak.

Először is érdemes leszögezni: a Gathering Storm nem állítja a feje tetejére a Civilization VI-ot, ahogy azt nem tette korábban a Rise and Fall sem. Akinek szimpatikusabb a korábbi epizódok látványvilága, esetleg nem kedveli a külön hexákra osztott kerületrendszert, vagy csak egyszerűen más irányba húz a szíve, azoknak a véleményét az új kiegészítő sem fogja megváltoztatni. A Firaxis célja ugyanis az volt, hogy az alapjáték legerősebb pontjaira támaszkodva egy tartalmilag teljesebb, mechanikai szempontból pedig némileg összetettebb élményt nyújtson. Szerencsére néhány ingatag lábon álló rendszer így is komoly ráncfelvarráson esett át, de még akkor sem fogunk értetlenül ülni a játék előtt, ha időközben esetleg kihagytunk egy-két évet.

Ahogy arra a csomag címe is utal, a Gathering Storm egyik legjellegzetesebb vonását az időjárás viszontagságai jelentik. Egyre terjeszkedő birodalmainkat mostantól ugyanis komoly természeti katasztrófák sújthatják. Korábban mindig jó ötletnek tűnt a folyómenti városalapítás, de a jövőben nem árt számolnunk azzal, hogy egy szerencsétlenebb pillanatunkban a folyó bizony kiönthet, elárasztva a kemény munkával felhúzott építményeinket. A tundra mentén kegyetlen hóviharok telepedhetnek a falvainkra, a pusztákon fekvő farmjainkon pedig végighasíthat egy hatalmas tornádó, vagy megölheti a termést a hosszan tartó szárazság. Mindez egy teljesen új dinamikát ad a játéknak, hiszen gyakran reakcióra készteti az unott, nyugalomban építgető uralkodókat.

Ezeket a többnyire teljesen váratlanul megjelenő időjárási hatásokat egy gyönyörűen elegáns megoldással egyensúlyozták a fejlesztők úgy, hogy azok minden érában mérvadók maradjanak. Fejlődésünk korai szakaszaiban nem állhatjuk a sarat a természet erejével szemben, így előre kell terveznünk. Megkockáztatjuk a duzzadó folyó szomszédságát az ezzel járó ipari bónuszokért? Letesszük a farmot a fortyogó vulkán lábánál fekvő termékeny talajhoz? A kezdetekben különösen veszélyes ez, de fejlődő civilizációnk a későbbiekben egyre több megoldást talál a katasztrófák megelőzésére. Egy duzzasztógáttal biztonságban tarthatjuk folyómenti településeinket, vagy akár hatalmas árvízellenes falat is felhúzhatunk a tengerparti városaink köré.

Ahogy tehát zakatolunk a korokon át, úgy válnak egyre könnyebben megzabolázhatóvá a természeti viszontagságok. Igen ám, de az iparosodást követő érákban - vagyis a játék későbbi szakaszán - felüti a fejét a klímaváltozás. A rengeteg elégetett szén és az atmoszférába pöfékelt benzingőz miatt a jövőben komoly árat kell fizetnünk. Ha ugyanis nem vigyázunk a bolygónkra, akkor a későbbi generációk kénytelenek lesznek megbirkózni a szélsőséges időjárással és a tengerszint emelkedésével – ez jelenti a végjáték veszélyeit és így maradnak relevánsak a természeti katasztrófák a meccsek teljes lefutása alatt. Márpedig futurisztikus városaink működéséhez kulcsfontosságú az energia – új erőforrásként ez elengedhetetlen lesz a települések jólétéhez. Égethetjük tehát a szenet, vagy olajat, ha messze még az atomtechnológia és a napkollektorok kora, óvatlan tetteinknek majd úgyis a jövő nemzedéke issza meg a levét.

A Gathering Storm játszmái egyébként az eddiginél is jobban elhúzódhatnak, hiszen egy teljesen új korszakkal, számos új építménnyel és három kormánytípussal találkozhatunk. Az információs kort ugyanis már a kissé absztrakt jövő követi, ahol rengeteg izgalmas találmány vár ránk. Hamar a kedvencemmé vált az úgynevezett Seastead – mesterséges sziget, mely a tengerre építve étellel, termelési bónuszokkal, kultúrapontokkal és lakóhellyel látta el a zsúfolt metropoliszaimat. De persze nem mehetek el az előző részből ismerős Giant Death Robot mellett sem, ami pontosan az, aminek hangzik. Igen, a végső tech opciók agyilag egy kicsit ledobták az ékszíjat. Hasonlóan vadul hangzik a Szintetikus Technokrácia is, amely a Digitális Demokráciával és a Vállalati Liberalizmussal veszi fel a versenyt a jövő kormányai közt.

Persze nem minden a jövőről szól. Ahhoz, hogy egy napon mi is megalapíthassuk első Mars-kolóniánkat, célszerű az összes éra folyamán elkerülni a rivális nációk haragját - kivéve persze, ha a katonai győzelemre pályázunk. Annak érdekében, hogy a civilizációk… civilizáltan viselkedjenek egymással, a Firaxis az alapoktól dolgozta át a háborús agresszorok és a diplomácia rendszerét, ezzel pedig egy teljesen új győzelmi feltételt is bevezettek a Diplomatic Victory formájában. Itt játszik majd kulcsszerepet a világkongresszus, amely időszakos szavazásain kinyilatkoztathatjuk akaratunkat a világ vezetői közt.

Minél több befolyással rendelkezünk a szomszédos országok és városállamok felett, annál több szavazati jogot kapunk a kongresszus döntéseinél. Komoly bónuszokhoz juthatunk így, de a cudarabb időkben ki is mászhatunk a csávából a szövetséges államok segítségével. Ha katonai invázió áldozatául esünk, vagy súlyos természeti csapás ér minket, akkor segítséget kérhetünk a tanács tagjaitól. Ők ezzel diplomáciai pontokat kaphatnak, mi pedig katonai segítséget, vagy anyagi erőforrásokat ahhoz, hogy rendbe szedjük megtépázott országunkat – gyakorlatilag mindenki nyer. Nyugodtabb időkben viszont békés versengést indítványozhatunk a civilizációk közt. Az olimpiai játékok, vagy a Nobel-díjak nyertesei ilyen módon megnövekedett turizmusnak, vagy hasznos tudományos áttöréseknek örvendhetnek.

Az új kiegészítő nem maradhat vadonatúj vezetők és civilizációk nélkül sem. Legtöbbjük remekül kihasználja a Gathering Storm újdonságait, de akad köztük olyan is, amely a már meglévő, de jobbára elhanyagolt játékelemeket használja ki egészen kreatív módon – nézzünk is meg néhányat! A békés Kanada a szelíd lelkű játékosok kedvence lehet, hiszen a jég hátán is megélő ország gyors diplomáciai győzelmet arathat azzal, ha válaszol a kongresszus felkéréseire szükséghelyzet idején. Az új-zélandi maorik ezzel szemben hatékony iparral és rengeteg élelmiszerrel gyarapodhatnak az érintetlen erdős és esőerdős hexáknak köszönhetően. Emellett tengeri hajózással indulnak a játékban, halászhajóik pedig robbanásszerűen megnövelik városaik kulturális vonzerejét. Őket választva célszerű tehát megőrizni a természet kincseit, ezzel elkerülve a globális felmelegedést.

Sokunk örömére végre Magyarország is képviselteti magát a civilizációk közt. Mátyás király vezetésével a fekete sereg, később pedig a huszárok komoly katonai győzelmet arathatnak. Ezzel a két egyedi lovasegységgel, valamint a közhangulatnak kedvező termálfürdőkkel hatalmas hódítók lehetünk, a hadjárat közben pedig jól is érezhetjük magunkat. Magyarország legfőbb ütőkártyáját azonban a szuverén városállamok jelentik majd. Sokan megfeledkeznek arról, hogy vész esetén besorozhatjuk a kiskirályságok seregeit is, nekünk azonban pont ez lehet a specialitásunk. Az így kölcsönvett egységek ugyanis amellett, hogy komoly harci bónuszokat kapnak, ingyenesen fejleszthetők lesznek a korunknak megfelelően. Ha tehát a szomszédos hűbéresünk területén egy halom őskori harcos és parittyás lézeng, azokat a későbbi korokban némi aprópénzért besorozhatjuk. Ezután teljesen díjmentesen modernkori gyalogsággá, tüzérségi ágyúkká, vagy ennél is komolyabb egységekké alakíthatjuk őket - pillanatok alatt meglephetjük ellenfeleinket a félelmetes zsoldosseregünkkel.

A magyarok új civilizációként tehát mégis többnyire a játék régebbi elemeire támaszkodnak, de ez közel sem jelenti azt, hogy az újdonságok kihasználatlanul maradnak a korábbi kedvenceinknél. A már megszokott nemzetek közül többen is átestek némi újításon, ezzel figyelembe véve a kibővült lehetőségek tárházát. Ebben erős igazán a Gathering Storm: az új mechanikái zökkenőmentesen illeszkednek a már kiforrott elemekhez, ami viszont frissítést érdemelt, ahhoz a Firaxis nem félt hozzányúlni. A kiegészítő javára szóljon az is, hogy rendkívül sok életminőségi javítással és egy halom aprósággal bővítette ki az alapjátékot.

A tengerszorosoknál fekvő városainkban építhető kanálisrendszerek, vagy a lánchegységek alatt átfúrható alagutak jelentéktelennek tűnhetnek, de hosszú távon sok fejfájástól megkímélhetnek minket. A Production-queue, mellyel láncba vonhatjuk az egymást követő fejlesztéseinket szintén egy olyan funkció, amely sosem volt létfontosságú, mégis jóval gördülékenyebbé teszi a birodalom menedzselését. Gyakran hallani, hogy az ördög a részletekben rejlik, de a Civ6 fejlesztőcsapata teljesen meghazudtolta ezt a mondást. Néhány fontos dolgot, úgy látszik, teljesen elengedtek, hiszen a kétségbevonható mesterséges intelligencia, vagy a továbbra is elég gyatra vallási rendszer már valószínűleg csak a következő játékukban lát komolyabb változtatásokat. Cserébe azonban ügyeltek arra, hogy a fluid, kellemes játékélmény szolgálatába hajtsák a Gathering Storm minden elemét, vagy legalábbis mosolyt csaljanak velük az arcunkra. Kinek hiányzott, hogy a magyar településem melletti folyók neve Duna, Tisza, vagy éppen Kőrös legyen? Valószínűleg nagyon kevés embernek, de akik észreveszik az ilyen apróságokat, azok biztos, hogy elégedetten csettintenek majd.

A Gathering Storm nagyon príma kiegészítőcsomag lett, nem is kell ezt túl sokat ragozni. Nem rengeti meg alapjaiban a már rég megismert játékot, cserébe viszont határozott mozdulatokkal épít a korábban lefektetett alapokra, ráadásul úgy, hogy közben jut ideje befoltozni néhány hiányosságot is. Az új civilizációk remekül illeszkednek az így már 42 tagból álló hosszú listához, amire öreg Hunyadi fekete serege már csak a részrehajlásunk miatt is felteszi a piros pontot. Az újragondolt diplomácia és a kiszámíthatatlan természeti jelenségek pedig remekül felkavarják a hajnalba nyúló meccsek állóvizét. Ha eddig is nehéz volt visszautasítani azt a bizonyos „még egy utolsó kört”, akkor ezután sem lesz könnyebb dolgotok.

A Sid Meier’s Civilization VI: Gathering Storm kizárólag PC-n jelent meg.