Pagan Online bétateszt

  • Írta: Shifty
  • 2019. május 6.
Link másolása
A mostanra már kiadóként is működő Wargaming az elmúlt éveket leginkább arra áldozta, hogy megalapozza a World of Tanks utáni életét. Két éve a Master of Orion: Conquer the Starsban láttak lehetőséget, idén pedig a Pagan Online hozhat áttörést.

A Wargaming éveken át a World of Tanks, illetve annak egyenesági leszármazottainak, a World of Warplanesnek és a World of Warshipsnek a sikereiből élt. Hiába voltak más, ígéretes próbálkozásai a Minszkből indult stúdiónak, azok rendre kudarcot vallottak. A fordulatot végül a két évvel ezelőtt megjelent Master of Orion: Conquer the Stars jelentette, ami egészen merész vállalkozásnak tűnt, hiszen a 4X műfajában egyértelműen etalonnak számító Master of Orion-sorozathoz készült rebootot készíteni nem kis felelősség. A vállalkozás végül sikeres lett, a Wargaming pedig megkapta a visszaigazolást, miszerint a World of Tanksen kívül is van élet. Nem sokkal később kiadói szerepkört öltöttek magukra, és ahhoz, hogy portfóliójukat színesebbé tegyék, nem voltak restek a hozzájuk beérkezett több száz játékot alaposan végigmérni. Első körben a választásuk a Belgrádban székelő Mad Head Games első nagyszabású fejlesztésére, a Pagan Online-ra esett, ami ugyan szoros rokonságot mutat a Diablo-sorozattal, valójában az egyedi hangja mellett bőven találunk benne Warframe- és Path of Exile-örökítőanyagot is.

A játék története elvileg nagykanállal merít a szláv mitológiából, a Pagan Online hőseit és a sztori során bejárható zord vidékeket leszámítva ebből azonban én nem sokat tapasztaltam. Leginkább azért, mert maga a cselekmény a már unalomig járatott jó és rossz küzdelmére van felhúzva, a két fél közötti egyensúlyt pedig épp az bontja meg, hogy a világot védelmező ősi isteneknek nyoma vész, és választott hősünkre hárul a nemes feladat, hogy a sötétség erőit felszámolva és visszaverve ismét békét hozzon a világra. Az alapszituáció tehát nem éppen olyan, ami miatt az egyszeri játékos újra és újra vissza akar térni a Pagan Online egyébként mesés, démonokkal, élőholtakkal és egyéb fura teremtményekkel teli mitológiai világába, mégis azon kaptam magamat, hogy a nap végén újra és újra tiszteletemet tettem a Pantheonban, az istenek egykori otthonában, ami jelenleg küldöttjüknek, azaz a saját hősömnek (és a többi játékosnak) nyújt menedéket.

A Pantheon a játék központi helyszíne, ahova rendszeresen visszatérve tudunk küldetéseket felvenni, más játékosokkal barátkozni, fegyvereket és újdonságokat kovácsolni, vagy éppen kiegészítőinket vadonatúj tulajdonságok reményében újrakovácsolni, képességeinket fejleszteni, a lore-t alaposabban megismerni, illetve számunkra értéktelen tárgyainkat értékesíteni, készleteinket feltölteni. A korai hozzáférésű változatban nem mindegyik opció érhető el, de a készítők azért igyekeztek a főbb dolgokat, így például a képességek fejlesztését és a kovácsműhelyt alaposabban bemutatni. Ami kifejezetten tetszett, hogy a Pantheonban menük formájában egyetlen gombnyomásra elérhető minden, így hiába nincsenek nagy távolságok, egyszerűen nem kell állandóan ide-oda mászkálni. Az alkotók egyébként is igyekeztek a lehető legjobban áramvonalasítani, felgyorsítani az ARPG és MOBA stílusokból építkező játékot, de erről majd kicsit később.

Összesen nyolc különböző hős közül válogathatunk, és miután a játék támogatni fogja a kooperatív módot (kezdetben a kétfőset, a tervek szerint később a négyfőset is), mindegyik játszható karakter teljesen egyedi, de egymást jól kiegészítő képességek birtokában vág neki a küzdelmeknek. Ott van például Istok, aki lényegében a tank karakterét testesíti meg, az erősebb páncélzatának és hatalmas kalapácsának köszönhetően pedig egyértelműen a közelharcra termett karakter. Ezzel szemben Anya varázslatokkal támad, így képes az ellenfelek életerejéből táplálkozni, miközben agilitásának köszönhetően a távoli ellenfelek ellen is tökéletesen bevethető. Lukian az elementális erejében bízik, Valeria az íjpuskája nélkül ki sem mozdul, Dameer, a vadon szülötte a természet erejét hívja segítségül, míg Morokh amolyan túlvilági lényként a lélek kiszipolyozásával operál. Én Kingewitchcsel vágtam neki a kalandoknak, aki tulajdonképpen olyan, mint egy agilis Istok. Közelharcra termett barbár harcos, aki egyedül fejszéjének erejében bízik. A hősöket a küldetések során talált Hero Shardok segítségével tudjuk majd kioldani: egyelőre elég borsos áron kínálja a játék a feloldható harcosokat, de a fejlesztők ígérik, a végleges játékban ezen finomhangolnak még.

Hőseink szintlépése két szinten történik. Egyrészt ott van a szintlépés, amikor általános statisztikai mutatóink változnak, mint például az életerő vagy a páncélzat ereje. Másfelől pedig van egy Legacy Rank nevű szintünk is, amit úgy tudunk a leggyorsabban feltornázni, ha egyszerre több karaktert használunk és mindegyikükkel szinteket lépünk. A Legacy Rank lehetővé teszi, hogy egyrészt még komolyabb kihívásokat kapjunk, másrészt így vehetjük használatba a különböző tárgyak, amulettek, gyűrűk, mágikus könyvek és természetesen fegyverek ütősebb változatait is. Ez pedig többek között azért fontos, mert karakterünk általános attribútumainak, úgy mint a kritikus sebzésnek, a varázslatok sebzésének, a dodge esélyének, a különböző mérgek, fagy- és tűztámadásokkal szembeni ellenállásnak az értékeit így tudjuk feltornászni, amelyek együttesen kiadnak egy összértéket. Minél ritkább tárgyakat használhatunk, annál jobbak ezek az értékek.

Ahogy említettem, a játékban lehetőség van képességeink fejlesztésére, új fegyverek és kiegészítők elkészítésére, esetleg újrakovácsolására. Ezekhez alapanyagokat, tervrajzokat, recepteket, leírásokat és sok-sok aranytallért kell gyűjtenünk. Például egy új pergamentekercs birtokában magasabb szintű fegyvereket, gyűrűket, varázskönyveket készíthetünk, illetve a már meglévőket újra is kovácsolhatjuk, hogy aztán eldönthessük, hogy az egyes lehetőségek közül melyik lesz számunkra a legkedvezőbb. A különböző kategóriákba (erőnlét, intelligencia, bátorság, ügyesség) sorolt felszedhető erőforrások között akadnak kifejezetten ritkák is, de szerencsére lehetőségünk van QuestPackokat nyitogatni. Nem kell megijedni, semmilyen mikrotranzakció nincs a játékban, az itt kapott paklikat csak és kizárólag a játékbeli teljesítményünk ellenében kapjuk. A kártyák nyitogatásával eddig elég hatékonyan szereztem be a különböző Epic-szintű alapanyagokat, amelyek például a képességek fejlesztésénél elengedhetetlenek.

A Pagan Online rengeteg tennivalóval várja az önjelölt hősöket. Egyrészt van a kampány, ami egy viszonylag középszerű történetet mesél el, az első órákban ráadásul meglehetősen döcögősen gördülnek előre az események. Aztán ahogy másszuk meg a szinteket, úgy nyílnak ki a játék nyújtotta további lehetőségek is. Vannak például úgynevezett Hunts-kihívások, amelyek lényegében a gyűjtögetésről vagy adott ellenféltípus megöléséről szólnak, természetesen zsíros jutalomért cserébe. Aztán ott vannak a sima Mission-küldetések, ahol egyrészt kaphatunk általános feladatokat, de olykor védtelen NPC-ket vagy valamit kell megvédenünk, máskor pedig a Survival opció közül válogatva kereshetünk ki túlélésre kihegyezett kihívásokat. Végezetül pedig kaptunk még egy Assassinations nevű lehetőséget is, ahol valamilyen Epic-szintű ellenfelet kell láb alól eltennünk. Ezeket a küldetéseket azonban csak a megfelelő kulcsok birtokában oldhatjuk fel.

Maguk a küldetések egyébként nagyon rövidek, tulajdonképpen 5-10 perces köröket kell elképzelni, ahol minden egyes akció arénaszerűen zajlik, az ellenfelek pedig hullámokban törnek ránk. Ilyenkor nem is tudunk továbbhaladni, amíg nem döngöltünk mindenkit a földbe, ami azért problémás, mert mindegyik küldetés felkínál egy Battle Chestet, de azt csak korlátozott ideig lehet kinyitni, a pontos helye pedig nem ismert. Ami viszont nagyon tetszett, hogy a helyszíneken felhasználható harc közben a környezet, így például kohók tüzét, telepített tűzijátékot vagy éppen hatalmas kőoszlopokat ereszthetünk az arra tévedőkre. A Pagan Online végig olyan, mintha sprintet futnál, a küldetés befejeztével nincs lehetőséged nézelődni, mivel a játék megköveteli, hogy bizonyos időközönként térj vissza a Pantheonba. Nem éreztem frusztrálónak, sőt, a fejlesztők célja eleve az, hogy egy gyors darálás után visszatérjünk a központi helyszínre, eladjuk a feleslegessé vált cuccainkat, kovácsoljunk új dolgokat, fejlesszük képességeinket, majd vágjunk is bele a következő kihívásba. A koncepció működik, bár az ARPG-játékoktól nem ezt szoktuk meg, így kezdetben nekem is fura volt, de aztán elkezdett tetszeni ez a megközelítés. Érdekes, itt sikerült a töltési időket konkrétan pár másodpercre leszorítani, így a várakozás nem töri meg a lendületet.

A játék a tervek szerint mellőzni fogja a mikrotranzakciókat, így mindent komoly grindolás árán lehet majd csak megszerezni. Ennek az egyensúlya még nem az igazi, de nem is éreztem annyira veszélyesnek, ráadásul miután gyorsan lemegy egy-egy küldetés, tényleg folyamatosnak tűnt a fejlődésem. A piaci modell tehát még nem végleges, de nagyon úgy néz ki, hogy a World of Tanksszel szemben a Pagan Online nem free-to-play játék lesz, hanem egyszeri összeg kifizetése után próbálhatjuk majd ki. Hogy ajánlott-e? Bőven van a játékban potenciál, a harc élvezetes, a történet ugyan átlagos, de annyira dinamikus az egész játék flowja, hogy mindig ott van a "na lenyomok még egy kört" érzés benne. A karakterek egytől egyig izgalmasak, a feladatok pedig sokrétűek és változatosak, ráadásul lesznek majd napi kihívások is, szóval tennivaló az bőven akad majd.

A Pagan Online egyelőre nem rendelkezik megjelenési dátummal. A játék kizárólag PC-re jelenik majd meg.

Kapcsolódó cikk

2.
2.
Ooorky
#1: Tipikus sandbox mmo, a játékosok kell, hogy megtöltség tartalommal pl. klánháborúk... Az összes ilyen döglődik Koreán kívül.
1.
1.
markoci555
hát lehet az ilyen játékoknak nincs sztorijuk, de miután kiviszem őkett, ott is hagyom, nem izgat a multi, az hogy csak szimplán egyre jobb cuccom legyen és farmolni kelljen, és ez nekem pont annak tűnik, akármennyire legyen is pörgős, szerintem hamar ráunnék
szerintem nem segít semmit hogy fizetős, nekem ugyan úgy hangzik ez a játék mint valami free to play cucc, grindelés meg ilyenek
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...