Peaky Blinders: Mastermind teszt

Link másolása
Értékelés 7.0
A nálunk is hatalmas sikerrel futó Peaky Blinders-sorozatból nem feltétlen egy taktikai játékot képzeltünk volna el, de a Mastermind alcímmel ellátott új jövevény jött, látott... és ugyan nem győzött maradéktalanul, de így sem okozott csalódást.

A játék története a sorozat első évada előtt veszi fel a fonalat, egészen pontosan az első világháború után, 1919-ben, Birminghamben. A Shelby-klán próbálja átvészelni a viszontagságokat, de ahogy az lenni szokott, semmi sem a tervek szerint alakul. Rivális bandák uralják az utcákat, és bizony a szesz beszerzése sem a legkönnyebb, ezért Tommy és a többiek elindulnak, hogy az ismerős helyszíneken játszódó 10 pályát követően azzá váljanak, akiket korábban, a sorozatban már megismerhettünk.

Az előzményként funkcionáló történet teszi a dolgát, azonban a körítés már bőven hagy maga után kívánnivalót. Először is semmilyen szinkront nem kapunk, ami egy ekkora sorozat esetében és ilyen színészekkel a fedélzeten hatalmas kihagyott ziccer. Másodszor viszont a hangokat helyettesítendő írógép-kattogások rövid úton az ember agyára mennek, hosszabb távon pedig beláthatatlan következményeket okozhatnak.

A fülünk mellett szerencsére legalább a látószervünk nem károsodik, ugyanis az „átvezetőként” funkcionáló festményszerű képek szépen lettek megrajzolva, és a játék grafikája is kellemes a szemnek, bár néha hajlamos kisebb akadásokra. Külön ki kell még emelnem a zenéket, amelyek remekül beleillenek a miliőbe, a főmenü alatt hallható dalok pedig azóta felkerültek a kedvenc zenei listámra.

A külcsín tehát felemás, viszont a belbecs meglepően jóra sikeredett. Miután letudtuk a felvezetőt, már bele is vethetjük magunkat az akció, vagy sokkal inkább a tervezés közepébe. Itt ugyanis nem erővel kell megoldani a felmerülő problémákat, hanem ésszel, amihez rengeteg lehetőséget kapunk kézhez. Elsőként ott vannak az irányítható karakterek, melyek mindegyike egyedi képességekkel bír: egyesek zárakat és állkapcsokat törnek, mások az őrök figyelmét terelik el, sőt, Tommyval még az irányítást is átvehetjük pár kijelölt szerencsétlen felett.

Ez azonban még nem minden, hiszen a Mastermind legnagyobb aduásza az maga az idő, illetve ahogy játszunk vele. A képernyő alján kapunk egy kis idővonalat, ahová minden egyes karakterünk cselekedetei felkerülnek, így mindig tisztában lehetünk azzal, hogy ki, mit és hol csinált. Ha a felhozatal nem tetszik, sebaj, egyetlen gomb lenyomásával visszább tekerhetünk, így dolgozva át a korábban kigondolt stratégiát. Ez persze az elején még könnyebben megy, viszont a játék a közepe felé alaposan bekeményít, és egyszerre akár hat karaktert is babusgatnunk kell, ami azért nem kevés mikromenedzsmentet kíván meg a játékostól. Ilyenkor ráadásul arra sem árt odafigyelni, hogy a korábban már beállított dolgokba véletlenül se piszkáljunk bele, mert akkor borul minden és kezdhetjük a tervezést a legelejéről.

Szerencsére az időt bármikor megállíthatjuk, így alaposan felkészülhetünk az előttünk álló akadályokra. Küldetést elbukni ezért aztán nem igazán lehet, mivel a visszatekeréssel megúszhatjuk a lebukásokat, de a célok mellett fityegő visszaszámláló sincs kőbe vésve. Ha pedig végeztünk, megkapjuk a kiértékelésünket és megnézhetjük, hogy mennyi gyűjthető cuccot találtunk meg az adott pályán. Összesen 10 küldetés kapott helyet a játékban, ami még úgy is kevésnek érződik, hogy később bármikor újraindíthatjuk őket a jobb eredmény érdekében.

Egyedül talán az irányításba lehet belekötni, ami elsőre nem igazán áll kézre, de azért még bőven a szokható kategória. A karakterek mozgása szintén nem tökéletes, a futás lehetősége például elképesztően hiányzik egyesek esetében, de a mindenbe és mindenkibe beleakadó szereplők is okoznak majd pár kellemetlen pillanatot. Reméljük, ezt később még javítják, mert jelenleg nem létező íveket használva kerülöm ki az utcán felborult dobozokat.

A Peaky Blinders: Mastermindtól senki sem várt semmit, ehhez képest egy meglehetősen jól működő, időtekerős mechanikára épülő taktikai játékot kaptunk, ami még a kisebb hibái ellenére is kellemes meglepetés. Az már csak hab a tortán, hogy nyomott áron jelent meg, szóval, aki kedveli a zsánert, vagy épp a sorozatot, az bátran tegyen vele egy próbát, nem igazán fogja megbánni.

A Peaky Blinders PC-re, PlayStation 4-re, Xbox One-ra és Nintendo Switchre jelent meg, mi az elsőn teszteltük.

4.
4.
Májkül
#3: Annak idején párszor lepörgettük, valóban. :)
3.
3.
#2: Gondolom te ezt megnézted, mielőtt kitaláltad ezt a nevet.

https://www.youtube.com/watch?v=X0TXbK7BThU
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...