WRC 9: World Rally Championship teszt

Ugyan első ránézésre sok különbséget nem vehetnek észre az avatatlan szemek a korábbi részekhez képest, ez azonban senkit se tévesszen meg, mivel a motorháztető alatt igencsak megpiszkálták a pacikat a Kylotonn fejlesztői. A francia csapat már 2015 óta bábáskodik a sorozat felett, és bár az első próbálkozásaik még nem hoztak osztatlan sikert, nagyjából a hetedik rész környékén rátaláltak az ideális ívre, amiről azóta sem voltak hajlandóak letérni. A legutóbb megjelent WRC 8 már egész korrekt lett, de a sikerek közben sokan panaszkodtak az árkádosabb irányításra, amit jelen tesztünk alanyánál jócskán megváltoztattak. A szimulátorosabb kezelés tehát adott, de mielőtt belevetnénk magunkat a dagonyába, nézzük meg, milyen lehetőségeket kaptunk a futóművek alá!

Természetesen aki rögvest belevetné magát egy gyors menetbe, annak semmi sem állja az útját, de akár teljes szezonokat is lezavarhatunk, ha úgy tartja kedvünk. Részletes beállítások mellett szabhatjuk testre a változókat, így beleszólhatunk a használható járművekbe, a kívánt szakaszokba, de még az időjárásba is. A játékban egyébként a teljes 2020-as felhozatal helyet kapott, hivatalos csapatokkal és versenyzőkkel, ráadásul a WRC Junior, a WRC 2 és a WRC mellett már a WRC 3-ban is vitézkedhetünk. A pályák száma szintén gyarapodott, összesen 16 helyszínen versenyezhetünk, új belépőknek pedig itt van Kenya, Új-Zéland és Japán, melyeknek a megvalósítása annyira jól sikerült, hogy simán szemet szúrnak mellettük a régebbi, kissé beporosodott szakaszok.

Ha meguntuk a gyorslehetőségeket, akkor irány a karrier, ami tulajdonképpen a játék valódi főszereplője. Tavaly óta nem sokat változott, de ez nem is baj, hiszen már az előző részekben sem volt vele probléma. Egy igazi zöldfülűként kezdünk, majd miután elfogadtunk egy számunkra tetsző ajánlatot, már a nyakunkba is szakad a teljes csapat menedzselése. A versenyek mellett ugyanis számos dolgunk akad majd, példának okáért mi magunk állíthatjuk be az eseményeket a naptárunkba, de a személyzetet is nekünk kell felvennünk, miközben figyeljük a kedélyállapotukat. A morál és a dolgozók hozzánk való viszonya fontos szerepet kap, egy boldogabb szerelő ugyanis gyorsabban javítja a hibákat a szakaszok között, de a meteorológussal sem érdemes rosszban lenni, mert akkor hibás előrejelzéseket kaphatunk a versenyek előtt.

Ha megvolt a szokásos gyárlátogatás, akkor irány a következő esemény, amely nem csak egy szimpla bajnokság lehet. Gyakorolhatunk, részt vehetünk különféle speciális versenyeken, ahol rendszerint egy régebbi klasszikus kocsi volánja mögé pattanva kell teljesítenünk a célokat, de akár választhatjuk a pihenést is. Ez utóbbira bizonyos időközönként szükségünk lesz, mivel a munkatársaink fáradnak, ha pedig túlhajtjuk őket, akkor könnyedén eleshetünk az általuk nyújtott bónuszoktól. Amint végeztünk egy komolyabb eseménnyel, pénzt és fejlesztési pontokat kapunk, amiket új kocsikra, vagy a már meglévők tuningolására fordíthatunk. Természetesen versenyzőként XP-vel is gyarapodunk, így idővel eljuthatunk akár a legfelsőbb kategóriába, ahol csak a legnagyobbaknak van hely.

A karrier tehát maradt a régiben, csak kicsit finomítottak rajta, ahová viszont jobban belenyúltak, az a multiplayer. A szokásos játékmódok és a split-screen mellett kaptunk napi és heti kihívásokat, ahol egy ranglistára felkerülve versenyezhetünk a többi játékossal, de szintén újdonság a Club lehetőség, amelyben egyedi bajnokságokat hozhatunk létre, amiket aztán megoszthatunk a barátainkkal vagy épp az egész világgal. Ez azonban még mindig nem minden, ugyanis a játékot folyamatosan támogatni fogják, ráadásul ingyenes DLC-k formájában, így később egyéb extrák mellett érkezhet a Co-Driver mód. Ebben egyszerre ketten versenyezhetünk a szakaszokon, de nem egymás ellen, hanem egymással, ugyanis míg egyikünk a volán mögött igyekszik jól teljesíteni, addig a másik teli torokból ordíthatja az itinert.

A tartalommal tehát nincs gond, igaz, a nagy része a tavalyi részből lett átollózva - viszont maga a játékmenet elképesztően sokat változott, méghozzá előnyére. A korábban már emlegetett szimulátorosabb megvalósítás nemcsak marketingszöveg, itt bizony komoly erők dolgoznak a háttérben, és az elején biztos fura lesz megszokni a vezetést, ám később már játszi könnyedséggel vesszük be a legtrükkösebb kanyarokat is. Az autók teljesen egyedi vezetési élményt nyújtanak, a különféle talajfajták pedig rögtön éreztetik a hatásukat. Szinte minden egyes bukkanót észlelni fogunk, amihez elkél majd egy jobbfajta kormány, de szerencsére kontrollerrel is ügyesen lehet terelgetni a négykerekű szörnyetegeket. Erre csak rátesz egy lapáttal a dinamikusan változó időjárás, aminek hála elképesztő élményekben lehet majd részünk, miközben minden erőnkkel próbáljuk az autót az úton tartani. Ha ez mégsem sikerül, akkor pedig precíz törésmodell mellett nézhetjük végig, ahogy darabokra törik a féltve őrzött kocsink, ezzel infarktust okozva a szerelőknek.

Egyébként maga az időjárás elképesztően élethűre sikeredett, amit csak tovább tetéz a napszakok váltakozása. A bevilágításnak hála hihetetlen látvány mellett száguldhatunk végig a szakaszokon, miközben a napfény sokszor elvakít minket egy-egy hajtűkanyarban. Szerencsére a pályák sem néznek ki rosszul, ugyan van egy-két elnagyolt dolog a háttérben, de ezeket leszámítva szép környezetben versenyezhetünk - igaz, az új belépőknek hála jobban kijönnek a különbségek a régebbi helyszínekkel szemben. Az autók kinézete ugyan kissé puritánnak hathat, ellenben a törésmodell annyira jó lett, hogy néha direkt belehajtottam a rekettyésbe, mert végig akartam nézni, ahogy darabokra szakad a szerencsétlen kocsi. A hangszekció ezzel szemben nem sokat javult tavalyhoz képest, egyes motorhangok még mindig bántják a fület, ráadásul néha be is akadnak, a zenéket pedig idővel inkább kikapcsoltam.

A WRC 9 azonban nemcsak játék, hanem egy szolgáltatás, amit remekül mutat az a rengeteg ingyenes DLC, amit már most bejelentettek hozzá. A régebbi szakaszok felújítása mellett nemsokára befut a fotómód, de a korábban emlegetett Co-Driver lehetőség is így fog elstartolni nagyjából pár hónap múlva, akárcsak az e-sport funkció, aminek hála akár valódi ralipilótákká válhatunk. Szintén kiemelendő, hogy a később megjelenő next-gen változatok nem lesznek felárasak, azaz a mostani konzolra megvásárolt változatok ingyen továbbvihetők lesznek PlayStation 5-re és Xbox Series X-re.

Annyi jó dolog mellett viszont becsúszott pár kisebb hiba is, amelyek ugyan nem teszik tönkre a raliélményt, de néha azért beleszólnak a szórakozásba. Kezdésnek itt van maga a fizika, ami ugyan jól működik, azonban ha elemelkedünk a talajtól, akkor ide-oda pattogunk, ami inkább megmosolyogtató, mintsem életszerű. Szintén furcsa a mesterséges intelligencia, ami időnként ránk ver nagyjából öt másodpercet, a következő szakaszon meg már tízzel előttük vagyunk. Ez különösen akkor furcsa, ha egy zárt pályán, egyszerre versenyzünk velük, és bár az ellenfél jól láthatóan előbb ér célba, mégis mi emeljük magasra a trófeát. Sajnos a menürendszer sem a legjobb, a fapados kialakítás még hagyján, de ez a kurzoros megoldás sem az igazi, főleg, ha nem egérrel váltogatunk a lehetőségek között.

A WRC 9 megjelenését követően már csak két játékot fejleszt a sorozatban a Kylotonn, közben ugyanis a Codemasters megvásárolta a ralivilágbajnokság jogait. Hogy őszinte legyek, kicsit sajnálom, mert ugyan ez a rész sem lett hibátlan, a franciák ismét szintet tudtak lépni az előzőhöz képest, és emeltek azon a bizonyos lécen. A megvalósítás sokat javult, és a vezetési élmény is annyival jobb lett, hogy minden vele eltöltött kilométert élveztem. Ugyan becsúszott pár kisebb homokszem a motortérbe, de ez senki kedvét ne vegye el, mert a WRC 9 jelenleg az egyik legjobb ralijáték a piacon, ami bátran odatehető a polcra a DiRT Rallyk mellé.

A WRC 9-et PC-n teszteltük, de emellett megjelent PlayStation 4-re, Xbox One-ra és Nintendo Switchre, később pedig érkezik PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re is.