The Hong Kong Massacre teszt (Switch)

A The Hong Kong Massacre egy 2019 elején megjelent Hotline: Miami-klón, melyet a tök ismeretlen Vreski nevű fejlesztőcsapat készített el. Ha emlékeim nem csalnak, a rendkívül látványos és hangulatos előzetesek azonnal felkeltették az érdeklődésemet a játék iránt annak idején, valamiért azonban végül lemaradtam róla. Szerencsére a cím - sok-sok indie játékhoz hasonlóan - végül Switchre is átköltözött, így végre megnézhettem, mit is kínál a hongkongi mészárlás.

Hatalmas rajongója vagyok a Hotline: Miami-sorozatnak, aminek mindkét részét számtalanszor végigjátszottam már több platformon is. Aki nem ismerné a szériát: egy felülnézetes akciójátékról van szó, amiben a pályákra berontva pumpáló synthwave zenére kell kinyírnunk az összes rosszfiút. Hitetlenül pontos harcrendszer és kíméletlen nehézség jellemzi még a játékot, de ha egyszer belejössz, nem igazán tudod abbahagyni. Éppen ezért keltette fel az érdeklődésemet tesztem alanya, ugyanis a The Hong Kong Massacre ránézésre minden szempontból a Hotline-sorozat örökösének tűnik. Felülnézetes látványos akció? Megvan. Igényesen megválasztott elektronikus zene? Ez is pipa. Sajnos azonban hamar rá kellett jönnöm, hogy a Hotline: Miami zsenialitását bizony nem is olyan egyszerű lemásolni.

A harcrendszer például a képek, videók és az első pár menet alapján jónak tűnik, hamar kiderül azonban, hogy hiányzik belőle a precizitás. Ez részben köszönhető annak, hogy a switches változat esetében a konzol néha megküzd az amúgy látványos akcióorgiával, de nem lehet teljesen ennek a számlájára írni a problémát. A teszt kedvéért gyorsan ránéztem a PC-s változatra is, ami határozottan jobb teljesítményt nyújt, de ott sem igazán éreztem úgy, hogy mindig az történik és akkor, amit szerettem volna. Az animációk valahogy túl lassúak, emiatt pedig olyan néha, mintha egy tank lövegét irányítanánk. A lövéseknek amúgy van ereje, és az ellenfelek lepuffogtatása is kielégítő érzést nyújt, de precíz irányítás nélkül ez mit sem ér.

Sajnos hasonlóan félresikerültek azok a próbálkozások, amikkel a fejlesztők szerették volna megkülönböztetni a játékukat a Hotline: Miamitól. Az egyik ilyen funkció a vetődés, amit alkalmazva Max Payne-esen kerülhetjük ki a felénk száguldó golyókat, a másik pedig az időlassítás. Első hallásra és a videókon megint csak kiváló dolgoknak tűnnek ezek a játékelemek, a gyakorlatban azonban inkább csak bosszúságot okoznak.  A piszok gyors harcok alatt ugyanis épp elég a célzásra és az ellenfelek elhelyezkedésére koncentrálni, az extra funkciók inkább csak bezavarnak a játék kezelésébe. A vetődéssel elvileg elkerülhetjük, hogy lelőjenek, így gyakran fogjuk nyomkodni, de elég kiszámíthatatlan, hogy hová landolunk. A lassítás még sokadik használat után is összezavart, ugyanis más játékokkal ellentétben itt valahogy kevésbé hasznos, és gyakran végződött halállal egy-egy látványosnak szánt manőverem. A harcok így itt végül nem nehezek, hanem inkább frusztrálóak, ez pedig talán az egyik legutolsó érzés, amit egy játékkal játszva szeretnénk érezni.

Számomra nagyon hiányzott a kamera mozgatásának lehetősége, hogy meg tudjuk nézni, mi vár majd ránk a pálya másik felében. Emellett nagy segítség lett volna, ha az ellenfelek előzetes becélzását is átvették volna a Hotline: Miamiból. Az irányítás Switchen elég kényelmetlen, még annak ellenére is, hogy pillanatok alatt átkonfigurálható. A két kart ugye folyamatosan használnunk kell, hátul pedig az egyik ravasszal lövünk, a másikkal pedig az időlassítást aktiválhatjuk. A vetődést így azonban sehogy sem lehet már olyan gombra rakni, hogy kényelmesen, az ujjunk mozgatása nélkül elérhető legyen. Én a stickek gombjaira tettem végül, de a Switch pici karjai miatt nem volt így sem túl kényelmes.

A The Hong Kong Massacre audiovizuális téren nyújtja a legtöbbet, ugyanis mind a soundtrack, mind pedig a grafika rendben van. Az akció kívülről nézve nagyon látványos még Switchen is, igaz, ezt néhol a framerate, így pedig a játékélmény bánja. A helyszínek nem túl változatosak, ám annál hangulatosabbak, simán hozzák a nagy eséllyel komoly ihletül szolgáló John Woo-filmek miliőjét. És ha már filmek: a játékban van egy átvezetőkkel megtámogatott történet is, de nem találtam valami érdekesnek. Az látszik, hogy a fejlesztők öltek bele munkát, de érdemes lett volna ezt inkább a játékmenet polírozásával tölteni, mert biztos vagyok benne, hogy a játékosok jó része nem a sztori miatt fog benevezni a The Hong Kong Massacre-re.

Nem kifejezetten rossz játék a The Hong Kong Massacre, de sajnos sok szempontból egy félrement próbálkozás. Az alapötlet kiváló, és igazából a grafikával, valamint a zenével sincs gond, de precíz harcrendszer és átgondolt irányítás nélkül nem lehet lemásolni a fentebb már oly sokszor említett klasszikust. A switches változat a framerate-problémákkal és a lehetetlen gombkiosztással sajnos nem igazán ajánlott, ugyanis az amúgy is könnyen frusztrálóvá váló lövöldözés csak még idegesítőbb a Nintendo konzolján. Ha hasonló címre vágytok, még mindig a Hotline: Miami-kollekció a legjobb választás!

A The Hong Kong Massacre még 2019-ben jelent meg PC-re és PS4-re, tavaly december óta pedig Nintendo Switchre is elérhető.