Korcsolyát felcsatolni, kesztyűt felhúzni, fogvédőt betenni – üvöltő rockzene kíséretében ideje jégre szállnunk! Idén lesz végre NHL szezon és ennek köszönhetően új jégkorong program az EA Sports jóvoltából, amely ismét szebb és összetettebb, mint az elődje.
Az évről-évre megjelenő sportjátékok első ránézésre nem sokban különböznek, mint az előző esztendőben megjelent elődeik, igazából csak a szakavatottak képesek felismerni az idei újdonságokat. Sajnos Magyarországon csupán rétegjáték az NHL-széria, nem úgy mint a jenkiknél, nálunk jobb esetben csak a FIFÁ-ból adnak el legtöbbet, a többiek lógó orral kullognak a sor végén. De csakúgy mint a magyar válogatott hokicsapat teljesítménye – Ladányival, Kangyallal, Gröschl-lel az élen – a tavaszi B-csoportos világbajnokságon szépen teljesítettünk csupán két válogatott tudott felülkerekedni rajtunk, így az A-csoport – Kanadával, USÁ-val – végre elérhető közelségbe került – hasonló dinamizmusról tesz bizonyságot az EA hokiszimulátora. Azt hiszitek, hogy a tavalyi NHL- szezon elmaradása betette a kaput a 2005-ös kiadásnak, frászkarikát, én akkor is megvívtam a magam bajnokságát a Detroit Red Wings színeiben. Az EA Canada nem spórolt az sorozatot hosszú időre fenntartó kibővítésekkel – két Need for Speed rész megalkotása közben (ugyanis a népszerű arcade autóverseny is a vancouveri stúdió fennhatósága alá tartozik) elég figyelmet és energiát ölt bele most is a játékba – csak győzzük kapkodni a fejünket egy rohadtul élethű bodycheck és korongvezetési akció láttán.
Mi a mai menü?
A játék menürendszere a tavalyi állapotokra emlékeztet, nekem még most is bejönnek az oldalról beugró játékosok képei. Aki nem akar mindenféle bajnokságokban indulni kedvenc csapatával, az pár kattintás után máris indíthat gyors meccseket, mindössze a ligát és a két szembenálló csapatot kell kiválasztania és máris indulhat a haddelhadd. A Game Modes opció már rögtön több dolgot kínál egyszerű meccsindításoknál, az észak-amerikai bajnokságon kívül további három ligában (német, finn, svéd) is kipróbálhatjuk magunkat, de ugyanitt menedzselhetjük kiválasztott Teamünket a Dynasty Mode segítségével. Korábban, ha úgy kívántuk a gép automatikusan megvívta helyettünk az éppen esedékes meccseket, így érelemszerűen nem volt beleszólásunk a végeredménybe, egészen mostanáig, ugyanis beszállhatunk a mérkőzés közben is, így fordítva meg sok esetben az állást. Aki online ligákban kíván részt venni, ugyanitt kell keresgélnie. A legérdekesebb a Free for All mode, ahol maximum négyen játszhatunk egy kapura, fél pályán, egymás ellen és vagy az győz, aki leghamarabb lő be adott számú gólt, vagy egy kiszabott időlimiten belül a legtöbbet lövő delikvens. Ehhez kiválaszthatjuk, hogy ki-kivel játszik a szépszámú nhl-es sztárokat felvonultató kínálatból, de olyan mókát is engedélyezhetünk, mint a nagy fejek bekapcsolása. Barátokkal való ökörködésre ideális, csak mindenkinek a kezében lennie kell egy-egy kontrollernek és ezáltal elegendő bemenettel a gépünkön. Világbajnokságot is játszhatunk, de a készítők bőkezűsége itt nem igazán mutatkozik meg, mivel kizárólag az A-osztályban érvényesülhetünk, ez sokaknak bizonyára elég lesz, de az olyan telhetetlen egyéneknek – mint pölö én – lehet, hogy csonka a kínálat. Vagy csak a magyar válogatott hiánya viselt meg engem? Meglehet. Szerencsére erre is van megoldás, lásd később. Most, hogy dióhéjban tisztáztuk a játékmódok kínálatát, térjünk vissza a főmenübe! A korábban a beállításoknál lapító rooster opció, tehát a game játékos-listáját frissítő opció – amire a sűrű draftolások és átigazolások miatt van szükség – már itt foglal helyet, utalva arra, hogy legyünk mindig naprakészek a témában. Ehhez nem kell mást tennünk mint letölteni a havonta frissülő rooster-t és bemásolni a játék megfelelő könyvtárába, majd kiválasztani a menüben. A főmenüben feltűnhet még nekünk egy régi ismerős opció, méghozzá a Creations Center, amelyről kicsit később ejtenék szót, ha nem baj.
Beújítottunk
A tavaly debütált Open Ice Control, azaz miközben mi viszzük fel a pakkot addig, egy másik embert tisztára játszhatunk aki, ideális pozícióból tud lőnni akkor, amikor megkapja a korongot, vagy éppen megtisztíthatja előttünk az utat - még most is jól muzsikál meccs közben, igaz klaviatúráról majdhogynem lehetetlen kezelni, ellenben egy dual analog joypad-del viszont kis gyakorlással alázhatjuk a gépet. Ami kimondottan újdonság, az a Skill-Stick névre hallgat, amivel – pontosabban a kontrollerünk jobb joystickjével előhozhatjuk az különféle látványos mozdulatokat. Ez egy mezei hokis kezében még eléggé behatárolt kunsztok, addig a csillaggal jelölt játékosok egyedi megmozdulásokra is képesek. Egy-egy emelt korong után, vagy egy extra csel után az az érzés ölt testet bennünk, mintha valódi hokit játszanánk. Jelentősen nagyobb szerepet kaptak idén a korongvezetési technikák, amit pöpec botfigurázással tudunk elérni egy külön gomb segítségével. Mondanom sem kell: nem mindegy, hogy melyik oldalon terelgetjük a korongot, amikor az ellenfél védője lohol a nyakunkban. Ugyanezzel a trükkel érvényesülhetünk, amikor el akarjuk fektetni a kapust közeli rálövéseknél, így a tehetetlen kapus sűrűbben káromkodhat az újonnan bekapott gól láttán. Végre nem ragad folyton ütőnkhöz a korong, ezt leginkább akkor vesszük észre, amikor sprintelünk a támadó harmadban, hiszen a játékos élethűség szempontjából kifogástalanul maga elé löki a korongot, ilyenkor egy-egy pillanatra nem irányíthatjuk a pakkot, hiszen nem is érintkezünk vele, de ez a kicsi idő éppen elég arra, hogy a másik csapat védői elhalásszák orrunk elől a korongot. Mikor lőni készülünk egy pici célkereszt jelenik meg a kapuban, jelezve a pakk várható becsapódási helyét, és az utolsó pillanatokban variálhatunk is rajta, csakhogy még kiélezettebb legyen a dolgunk. Ám ez a dolog távoli lövéseknél működik hatékonyan – de ott se mindig, köszönhetően a fejlett kapus MI-nek – ha netán kapáslövésre játsszuk a dolgot, időnk és lehetőségünk sincs a célzással pepecselgetni. A másik dolog az, hogy kerüljük a lapos és erőtlen lövéseket, melyeket könnyűszerrel fog meg a kapus, ha egyáltalán meg nem akad addig a bekkben. Kaptunk rengeteg új mozdulatot is, közülük a kedvencem az amikor az ellenfél mögé visszük a korongot, majd egy emelt passz segítségével, a kapu fölött repítve a korongot, kapásra visszük a dolgot egyik csapattársunkkal – rendkívül látványos!
Értelem és érzelem
Ha lehet mondani még nehezebb dolgunk lesz mint tavaly, hiszen kihívás akad bőven az új epizódban is a taktikus és gondolkodásra képes intelligencia közrejátszásával. Kezdjük mindjárt az ellenféllel, aki bőszen alkalmazza azokat a formációkat és stratégiákat, amiket mi is, de én igazán akkor fogtam padlót a csodálkozástól, amikor a TV-ből is ismert „a kapu mögé viszem a korongot és megvárom míg a többiek cserélnek" helyzetet a saját szememmel láttam, hirtelen alig tértem a magamhoz. Az elődök nagy hibája volt saját csapattársaink lököttsége, azaz még véletlenül sem működtek közre egy pontosságot igénylő akció közben, és úgy helyezkedtek, hogy még véletlenül se kapják meg a pakkot, emellett olyan potyagólokat kaptunk be, hogy annak még Szuper Levi is a csodájára járna. Ennek jószerivel vége, hiszen csapatunk MI-je is fejlődött ezalatt az egy év alatt, követik akciónkat, taktikánknak megfelelően helyezkednek, bár szegény goalkeeper-rünk néha napján bizony elég ronda gólokat szed be, de itt is észrevehető a javulás, egyre többet vetődik ki a korongért is.
Alkosd meg saját csapatodat
Fogalmam nincs, hogy miért maradt ki az előző két részből az a remek opció, hogy játékost és saját csapatot alkothassunk, de tény, hogy 2003 óta ilyenben nincs részünk, így aztán epekedve vártam, hogy végre kiéljem alkotási vágyamat e téren is, ennek gyümölcse az, hogy akár a magyar válogatottat is megalkothatjuk, mindez csupán idő kérdése. Minden apró részletre kiterjed a Create Player menüpont, kezdve az arcforma, orr, homlok, ál stb. megálmodásával, majd a hajszín, szemszín, bőrszín kiválasztásával, ugyanakkor olyan humoros tulajdonságokkal ruházhatjuk fel játékosunkat, mint a terebélyes monoklik, vágások, vagy éppen a törött orrcsont. Közben menő, liszenszelt felszerelést aggathatunk rájuk, választhatunk neki szép színes plexit a sisakjára… Végül derék hokisunk képességeit állíthatjuk be, úgymint passz-pontosság, buli-elhozatal, lövési pontosság etc. Azonban ne minden csúszkát állítsunk 90% fölé, mivel ez alaposan emeli játékosunk kötelezően kifizetendő bérét. A játékos-editor mellett helyett kapott a programban a csapat-szerkesztő is, amelynek segítségével igényünknek megfelelő álomcsapatokat alkothatunk meg, de ha esetleg ha korábban megalkottuk saját másunkat is a szerkesztővel, bármikor betehetjük magunkat egy élcsapat gárdája közé, vágyaink így – hacsak virtuálisan is – de teljesülnek. Végül még kapunk a már meglévő játékosok adatait, küllemét szabadon módosító menüpontot is, ám ezt nem sokat használtam.
Az új jég
A játék grafikai motorja ugyanaz maradt, mint a tavalyi és tavalyelőtti is, ennek ellenére a kivetnivaló minimális. A játékosok némileg részletesebbek lettek, igazából csak akkor vesszünk észre, amikor a meccs után elköszönnek a közönségtől – bőrük csillog, valszeg az izzadságtól – bár pislogni még most sem tanultak meg. Ellenben a pálya nagyobb változáson ment keresztül, ami a fokozatosan elkopó jégen és a játékosok által valós időben hagyott korcsolyanyomokban észlelhető. Emellett a jeget körülölelő plexifal is beleremeg és hajladozik egy durvább nekiütközés után. A közönség már jó ideje 3D-s köntöst kapott - bár a hátsó sorokban tartózkodó szurkolók csúnya papírmasék - ennek ellenére csak mereven bámulnak maguk elé, arcuk ismétlődő, még véletlenül sem követik az eseményeket a tekintetükkel. A meccs közben felhangzó hangeffekteket valódi mérkőzéseken vették fel, szóval ez továbbra is első osztályú, szintúgy, mint a játék betétzenéi, hangfaldöngető rockzenék, hangulatteremtésnek tökéletesen eltaláltak. A kommentátorok is régi ismerősök, idén sokkal naprakészebbek a korábbi mérkőzések statisztikáival és most már a keresztnevükön is szólítják a játékosokat. Jelentősen javult a korong pattanásának fizikája is, a nagy erővel meglőtt műanyagdarab azon túl, hogy a kapuhálót is belengeti, még a kapus kulacsát is leveri sok esetben. Muszáj hangot emelnem a negatívumokról is: jónéhány meccs közben jelentkező átvezető animáció egy az egyben a tavalyi részből lett átvéve a másik – jóval súlyosabb baki -, hogy billentyűzettel kisebb rémálom a cucc irányítása. Ez van! A sportjátékokhoz leginkább egy gamepad kívántatik..
Gólöröm
Nem tartom magam nagy sportjáték fannak, de az bizonyos, hogy az NHL széria hosszú évek óta az egyedüli kedvencem. A megjelenés utáni türelmetlenségemnek és rajongásomnak még kedvenc főszerkesztőnket is sikeresen rávettem a gamma kipróbálására, és Eminek qrvául bejött az anyag. Az NHL 06 a legpörgősebb sportjátékok közé tartozik, amelyhez, hasonlóan a valódi hokihoz, macskareflexek szükségesek. Kis gyakorlással ugyan bele lehet jönni és a nehézségi szintek hosszú távon is elég kihívással szolgáltatnak. Még a gépigénnyel vagyok adós, ami kis lépésekben növekszik évről évre, jelenleg minden csilli-villi látványspeckót maxra tolva még a baró VGA tulajok is lassulásnak lehetnek tanúi, de az opciókat mérsékelve gond nélküli sebességet is ki lehet belőle csikarni. Volt hová fejlődni, van hová fejlődni, de most ne ez legyen a szemetek előtt hanem az, hogy minél többet játszatok az NHL legújabb tagjával!
Mi a mai menü?
A játék menürendszere a tavalyi állapotokra emlékeztet, nekem még most is bejönnek az oldalról beugró játékosok képei. Aki nem akar mindenféle bajnokságokban indulni kedvenc csapatával, az pár kattintás után máris indíthat gyors meccseket, mindössze a ligát és a két szembenálló csapatot kell kiválasztania és máris indulhat a haddelhadd. A Game Modes opció már rögtön több dolgot kínál egyszerű meccsindításoknál, az észak-amerikai bajnokságon kívül további három ligában (német, finn, svéd) is kipróbálhatjuk magunkat, de ugyanitt menedzselhetjük kiválasztott Teamünket a Dynasty Mode segítségével. Korábban, ha úgy kívántuk a gép automatikusan megvívta helyettünk az éppen esedékes meccseket, így érelemszerűen nem volt beleszólásunk a végeredménybe, egészen mostanáig, ugyanis beszállhatunk a mérkőzés közben is, így fordítva meg sok esetben az állást. Aki online ligákban kíván részt venni, ugyanitt kell keresgélnie. A legérdekesebb a Free for All mode, ahol maximum négyen játszhatunk egy kapura, fél pályán, egymás ellen és vagy az győz, aki leghamarabb lő be adott számú gólt, vagy egy kiszabott időlimiten belül a legtöbbet lövő delikvens. Ehhez kiválaszthatjuk, hogy ki-kivel játszik a szépszámú nhl-es sztárokat felvonultató kínálatból, de olyan mókát is engedélyezhetünk, mint a nagy fejek bekapcsolása. Barátokkal való ökörködésre ideális, csak mindenkinek a kezében lennie kell egy-egy kontrollernek és ezáltal elegendő bemenettel a gépünkön. Világbajnokságot is játszhatunk, de a készítők bőkezűsége itt nem igazán mutatkozik meg, mivel kizárólag az A-osztályban érvényesülhetünk, ez sokaknak bizonyára elég lesz, de az olyan telhetetlen egyéneknek – mint pölö én – lehet, hogy csonka a kínálat. Vagy csak a magyar válogatott hiánya viselt meg engem? Meglehet. Szerencsére erre is van megoldás, lásd később. Most, hogy dióhéjban tisztáztuk a játékmódok kínálatát, térjünk vissza a főmenübe! A korábban a beállításoknál lapító rooster opció, tehát a game játékos-listáját frissítő opció – amire a sűrű draftolások és átigazolások miatt van szükség – már itt foglal helyet, utalva arra, hogy legyünk mindig naprakészek a témában. Ehhez nem kell mást tennünk mint letölteni a havonta frissülő rooster-t és bemásolni a játék megfelelő könyvtárába, majd kiválasztani a menüben. A főmenüben feltűnhet még nekünk egy régi ismerős opció, méghozzá a Creations Center, amelyről kicsit később ejtenék szót, ha nem baj.
Beújítottunk
A tavaly debütált Open Ice Control, azaz miközben mi viszzük fel a pakkot addig, egy másik embert tisztára játszhatunk aki, ideális pozícióból tud lőnni akkor, amikor megkapja a korongot, vagy éppen megtisztíthatja előttünk az utat - még most is jól muzsikál meccs közben, igaz klaviatúráról majdhogynem lehetetlen kezelni, ellenben egy dual analog joypad-del viszont kis gyakorlással alázhatjuk a gépet. Ami kimondottan újdonság, az a Skill-Stick névre hallgat, amivel – pontosabban a kontrollerünk jobb joystickjével előhozhatjuk az különféle látványos mozdulatokat. Ez egy mezei hokis kezében még eléggé behatárolt kunsztok, addig a csillaggal jelölt játékosok egyedi megmozdulásokra is képesek. Egy-egy emelt korong után, vagy egy extra csel után az az érzés ölt testet bennünk, mintha valódi hokit játszanánk. Jelentősen nagyobb szerepet kaptak idén a korongvezetési technikák, amit pöpec botfigurázással tudunk elérni egy külön gomb segítségével. Mondanom sem kell: nem mindegy, hogy melyik oldalon terelgetjük a korongot, amikor az ellenfél védője lohol a nyakunkban. Ugyanezzel a trükkel érvényesülhetünk, amikor el akarjuk fektetni a kapust közeli rálövéseknél, így a tehetetlen kapus sűrűbben káromkodhat az újonnan bekapott gól láttán. Végre nem ragad folyton ütőnkhöz a korong, ezt leginkább akkor vesszük észre, amikor sprintelünk a támadó harmadban, hiszen a játékos élethűség szempontjából kifogástalanul maga elé löki a korongot, ilyenkor egy-egy pillanatra nem irányíthatjuk a pakkot, hiszen nem is érintkezünk vele, de ez a kicsi idő éppen elég arra, hogy a másik csapat védői elhalásszák orrunk elől a korongot. Mikor lőni készülünk egy pici célkereszt jelenik meg a kapuban, jelezve a pakk várható becsapódási helyét, és az utolsó pillanatokban variálhatunk is rajta, csakhogy még kiélezettebb legyen a dolgunk. Ám ez a dolog távoli lövéseknél működik hatékonyan – de ott se mindig, köszönhetően a fejlett kapus MI-nek – ha netán kapáslövésre játsszuk a dolgot, időnk és lehetőségünk sincs a célzással pepecselgetni. A másik dolog az, hogy kerüljük a lapos és erőtlen lövéseket, melyeket könnyűszerrel fog meg a kapus, ha egyáltalán meg nem akad addig a bekkben. Kaptunk rengeteg új mozdulatot is, közülük a kedvencem az amikor az ellenfél mögé visszük a korongot, majd egy emelt passz segítségével, a kapu fölött repítve a korongot, kapásra visszük a dolgot egyik csapattársunkkal – rendkívül látványos!
Értelem és érzelem
Ha lehet mondani még nehezebb dolgunk lesz mint tavaly, hiszen kihívás akad bőven az új epizódban is a taktikus és gondolkodásra képes intelligencia közrejátszásával. Kezdjük mindjárt az ellenféllel, aki bőszen alkalmazza azokat a formációkat és stratégiákat, amiket mi is, de én igazán akkor fogtam padlót a csodálkozástól, amikor a TV-ből is ismert „a kapu mögé viszem a korongot és megvárom míg a többiek cserélnek" helyzetet a saját szememmel láttam, hirtelen alig tértem a magamhoz. Az elődök nagy hibája volt saját csapattársaink lököttsége, azaz még véletlenül sem működtek közre egy pontosságot igénylő akció közben, és úgy helyezkedtek, hogy még véletlenül se kapják meg a pakkot, emellett olyan potyagólokat kaptunk be, hogy annak még Szuper Levi is a csodájára járna. Ennek jószerivel vége, hiszen csapatunk MI-je is fejlődött ezalatt az egy év alatt, követik akciónkat, taktikánknak megfelelően helyezkednek, bár szegény goalkeeper-rünk néha napján bizony elég ronda gólokat szed be, de itt is észrevehető a javulás, egyre többet vetődik ki a korongért is.
Alkosd meg saját csapatodat
Fogalmam nincs, hogy miért maradt ki az előző két részből az a remek opció, hogy játékost és saját csapatot alkothassunk, de tény, hogy 2003 óta ilyenben nincs részünk, így aztán epekedve vártam, hogy végre kiéljem alkotási vágyamat e téren is, ennek gyümölcse az, hogy akár a magyar válogatottat is megalkothatjuk, mindez csupán idő kérdése. Minden apró részletre kiterjed a Create Player menüpont, kezdve az arcforma, orr, homlok, ál stb. megálmodásával, majd a hajszín, szemszín, bőrszín kiválasztásával, ugyanakkor olyan humoros tulajdonságokkal ruházhatjuk fel játékosunkat, mint a terebélyes monoklik, vágások, vagy éppen a törött orrcsont. Közben menő, liszenszelt felszerelést aggathatunk rájuk, választhatunk neki szép színes plexit a sisakjára… Végül derék hokisunk képességeit állíthatjuk be, úgymint passz-pontosság, buli-elhozatal, lövési pontosság etc. Azonban ne minden csúszkát állítsunk 90% fölé, mivel ez alaposan emeli játékosunk kötelezően kifizetendő bérét. A játékos-editor mellett helyett kapott a programban a csapat-szerkesztő is, amelynek segítségével igényünknek megfelelő álomcsapatokat alkothatunk meg, de ha esetleg ha korábban megalkottuk saját másunkat is a szerkesztővel, bármikor betehetjük magunkat egy élcsapat gárdája közé, vágyaink így – hacsak virtuálisan is – de teljesülnek. Végül még kapunk a már meglévő játékosok adatait, küllemét szabadon módosító menüpontot is, ám ezt nem sokat használtam.
Az új jég
A játék grafikai motorja ugyanaz maradt, mint a tavalyi és tavalyelőtti is, ennek ellenére a kivetnivaló minimális. A játékosok némileg részletesebbek lettek, igazából csak akkor vesszünk észre, amikor a meccs után elköszönnek a közönségtől – bőrük csillog, valszeg az izzadságtól – bár pislogni még most sem tanultak meg. Ellenben a pálya nagyobb változáson ment keresztül, ami a fokozatosan elkopó jégen és a játékosok által valós időben hagyott korcsolyanyomokban észlelhető. Emellett a jeget körülölelő plexifal is beleremeg és hajladozik egy durvább nekiütközés után. A közönség már jó ideje 3D-s köntöst kapott - bár a hátsó sorokban tartózkodó szurkolók csúnya papírmasék - ennek ellenére csak mereven bámulnak maguk elé, arcuk ismétlődő, még véletlenül sem követik az eseményeket a tekintetükkel. A meccs közben felhangzó hangeffekteket valódi mérkőzéseken vették fel, szóval ez továbbra is első osztályú, szintúgy, mint a játék betétzenéi, hangfaldöngető rockzenék, hangulatteremtésnek tökéletesen eltaláltak. A kommentátorok is régi ismerősök, idén sokkal naprakészebbek a korábbi mérkőzések statisztikáival és most már a keresztnevükön is szólítják a játékosokat. Jelentősen javult a korong pattanásának fizikája is, a nagy erővel meglőtt műanyagdarab azon túl, hogy a kapuhálót is belengeti, még a kapus kulacsát is leveri sok esetben. Muszáj hangot emelnem a negatívumokról is: jónéhány meccs közben jelentkező átvezető animáció egy az egyben a tavalyi részből lett átvéve a másik – jóval súlyosabb baki -, hogy billentyűzettel kisebb rémálom a cucc irányítása. Ez van! A sportjátékokhoz leginkább egy gamepad kívántatik..
Gólöröm
Nem tartom magam nagy sportjáték fannak, de az bizonyos, hogy az NHL széria hosszú évek óta az egyedüli kedvencem. A megjelenés utáni türelmetlenségemnek és rajongásomnak még kedvenc főszerkesztőnket is sikeresen rávettem a gamma kipróbálására, és Eminek qrvául bejött az anyag. Az NHL 06 a legpörgősebb sportjátékok közé tartozik, amelyhez, hasonlóan a valódi hokihoz, macskareflexek szükségesek. Kis gyakorlással ugyan bele lehet jönni és a nehézségi szintek hosszú távon is elég kihívással szolgáltatnak. Még a gépigénnyel vagyok adós, ami kis lépésekben növekszik évről évre, jelenleg minden csilli-villi látványspeckót maxra tolva még a baró VGA tulajok is lassulásnak lehetnek tanúi, de az opciókat mérsékelve gond nélküli sebességet is ki lehet belőle csikarni. Volt hová fejlődni, van hová fejlődni, de most ne ez legyen a szemetek előtt hanem az, hogy minél többet játszatok az NHL legújabb tagjával!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.