Manor Lords próbakör

Mostanra már valóságos hagyomány havonta, vagy inkább kéthetente minimum egy játékot felkarolni, és azt a következő nagy dolognak kinevezni, hogy aztán ezt követően az átadja a helyét a soron következőnek. A streamer mikrokozmoszt rabulejtő Among Us és a Getting Over it, a Pokémon-párhuzam által keltett botrány hullámait egészen a mainstream sajtóig eltoló Palworld, vagy épp a viking hordák erejével berobbant és aztán félgőzre kapcsolt Valheim egész jól bebizonyította, hogy a fókuszált figyelem mekkora sikereket képes elérni, és milyen gyorsan képes új célpontot találni. A hype-vonat azonban a nagy átlagot nézve relatíve ritkán karol fel az átlagosnál komplexebb játékokat, vagy olyanokat, melyek nem annyira szuperpopuláris műfajokhoz tartoznak, így egészen meglepő volt, hogy a demója kiadása után a Manor Lords nem szimplán berobbant, de egyenesen a Steam közösségének legjobban várt játékává nőtte ki magát, amit aztán 1 nap leforgása alatt egymilliós eladásba tudott átforgatni - pedig a története igazából csak most kezdődik.

Hiszen a Manor Lords korai hozzáférésben startolt el, és onnan bő egy évig nem is tervez kilépni, ezen időszakot mind a tartalmi, mind a rendszerszintű fejlesztésekre fordítva. Sikere egyáltalán nem a véletlen műve: egyrészt kiválóan felfűzte eredettörténetét egy egyfős szerelemprojekt folklórjára (ebből mostanra egy kisebb csapat lett), másrészt egy olyan műfajt erősít, amely számos másikhoz hasonlóan jelenleg is aranykorát éli az elsődleges platformján, PC-n. Városépítős játékból ugyanis nem kevés jelent meg az elmúlt 5-10 évben: a stílus reneszánszának kiindulópontját nehéz lenne objektíven megállapítani, de aztán talán nagyobb aggályok nélkül kijelenthető, hogy ennek egyik katalizátora az a Banished volt, amely 2014-ben a könyörtelen túlélésre hegyezte ki a településmenedzsmentet, és bár fejlesztője azóta is aktív, folytatást azóta se kapott, így hagyatékát számos imitátora igyekezett öregbíteni, például az 1.0-s megjelenésre idén készülő Farthest Frontier, amely relatíve hasonló elvet követ - azaz megbízza a játékost egy település létrehozásával, a természet és az egyéb viszontagságok leküzdésével, a jólét biztosításával, valamint a nagyváros státuszának elérésével.

Ez kezdetben pedig eléggé elérhetetlen célnak tűnik, hiszen egy 14. századi földesúrként kell boldogulni egy Frankföld által inspirált mikrovilág egy régiójában, csupán egy maroknyi telepessel, és kezdőtőkét jelentő alapanyagok egy apró halmával - ezeket felhasználva kell biztosítani a túlélés alapjait, és felépíteni egy önellátó gazdasági rendszert. Ehhez az elsődleges nyersanyag ezúttal is a fa és az étel, ezek pedig számos alkategóriára oszlanak, nem csak a felhasználási területüket okán, de a feldolgozásuk miatt is. Az elsődleges élelemforrás az erdő vadállománya és bogyói, magvai; ugyanitt találhatók meg a kivágásra ítélt fák is, melyek rönkként, deszkaként, tüzifaként is hasznosításra kerülnek, biztosítva az épületek felhúzásának alapjait, valamint az azokban található életkörülmények fenntartását. Az idő ugyanis szorít, a Manor Lords minden évszakon végigvezet, és elhozza azok főbb paramétereit: a hideg, esős, vagy épp tikkasztóan meleg időjárást, viharokat, az azok által okozott károkat, na meg azt a menetrendet, amihez muszáj igazodni a boldogulás érdekében. A tavasz - ősz közti időszak igazából a felkészülésről szól, ilyenkor kell élelmet- és tüzifát felhalmozni, amellyel már át lehet vészelni a hideg téli hónapokat, hogy aztán az egész ciklus kezdődjön előlről.

Ennek elsődleges mozgatórugója természetesen maga a lakosság, amely családokba tömörül, és ezen családok azok, akikhez egy-egy épület, tulajdonképpen egy egy munkatípus rendelhető, ellátva annak minden aspektusát. Termelő- és feldolgozó üzemből már most is meglepően sok van (több mint egy tucat): élelmet a vadászok, a gyűjtögetők tudnak biztosítani, a favágók, asztalosok, kőfejtők az alapanyagokat szerzik be, ezeket pedig számtalan módon lehet hasznosítani. És kell is, a növekedéshez, a városi aspirációk betöltéséhez ugyanis folyamatosan növelni kell mind a lakosság méretét, mind a települését, a populáció a magasabb fejlettségi szint eléréshez számtalan kéréssel és elvárással rendelkezik. Ilyen például a vallás, az étel és a tüzifa rendelkezésre állása, a ruháztatás, vagy épp a kocsma, ezek pedig mind-mind egy saját lánccal rendelkeznek, amit a kitermeléstől a feldolgozásig fel kell építeni. Ennek megvalósításához van szükség a családokra, akik specifikusan egy épület üzemeltetését látják el, de szabadon át lehet őket csoportosítani - és ajánlott is, például a későbbi szakaszokban a földművelésről azon hónapokban, amikor nincs teendőjük.

Maga a városépítés folyamata ehhez kiválóan asszisztál, az építkezés borzasztóan egyszerű és rettenetesen szórakoztató, elsősorban azért, mert túlnyomórészt kötetlen. Szinte bármit, bárhová le lehet rakni (amennyiben az nem igényel tűpontos lelőhelyet, mint a kőfejtés), és azt úttal összekötni. Előre tervezni azonban létfontosságú, főleg a mezőgazdaság miatt, amely csak a térkép azon részén végezhető hatékonyan, ahol rendelkezésre áll megfelelő termőföld; de ugyanígy figyelembe kell venni a földalatti vízforrások elhelyezkedését is, ahogy azt is, hogy a lakosoknak felhúzott épületek komplett beépíthető parcellákkal rendelkeznek, így azok mérete alapvetően határozza meg hatékonyságukat és lehetőségeiket. Emiatt a Manor Lords települései sokkal életszerűbbek külsőleg, és nem annyira szintetikusak, mint ami a műfaj számtalan más olyan játékban tapasztalható, ahol alapvetően muszáj egy rácsra építkezni.

Ráadásul itt nem zár börtönbe a terület sem, hiszen a kezdőhelyszínnek adott régió csak egy azok közül, mely megkaparintható és benépesíthető. A Manor Lords nem egy hermetikusan lezárt parcellába kényszerít, hanem egy olyan kisebb világba, ahol más lordok is hasonló ambíciókkal küzdenek. Az új területekre benyújtott követelések megnyerhetők befolyással vagy királyi keggyel (ami lényegében politikai befolyás), siker esetén pedig új település hozható létre, amely specializálható: lehet mezőfalu, erdei falu, bányászfalu, vagy épp kisváros is, kiaknázva a környező terület adta lehetőségeket.

Egy ponton azonban elkerülhetetlen, hogy a terjeszkedés, vagy maga a túlélés is ne járjon konfliktussal: ha nem épp rivális lordokkal kell megküzdeni, akkor banditák, bűnbandák igyekeznek erővel megszerezni azt, ami nem az övék, ilyenkor pedig aktiválódik a Manor Lords - műfajában - legegyedibb része, a harcrendszer. Ez a legegyértelműbben úgy írható le, mint egy kisléptékű Total War: nem egyedi egységeket kell irányítani, hanem egy zászlóaljakból álló milíciát, akik egy-egy települést képviselnek, hiszen tagjaik magukból a lakosokból áll össze. Több típushoz rendelhetők: a hadrafogható emberek lehetnek gyalogosok, íjászok, lándzsások, szálfegyveresek, és íjjal, lándzsával, pajzzsal, oldalfegyverrel boldogulhatnak a csatákban. Felszerelésük kifejezetten költséges, és komolyan kihatnak a település mindennapjaira is, hiszen a résztvevők ideiglenesen kikerülnek a termelésből, amely szélsőséges esetben a gazdaságot is megrengetheti. Csatába állításukat követően alakzatokba rendezhetők, harc közben pedig szabadon módosítható aktivitásuk: előrenyomulásra, az ellenséges lövedékek elkerülésére, kitartásra parancsolhatók, végső esetben pedig menekülőre is foghatják. A csaták által a birodalomra nehezedő súly valamennyire csökkenthető zsoldosok felbérlésével, ez azonban kifejezetten költséges, és kizárólag addig állnak rendelkezésre, amíg megkapják a fizetésüket (melyet 30 naponta követelnek). A Manor Lords legnagyobb érdeme igazából az, hogy pont annyira mélyíti el a csatákat, hogy az még ne legyen nyomasztóan komplex, viszont kategóriákkal többet nyújtson, mint műfajának bármely képviselője.

Ez pedig igazából a játék egészéről elmondható. A harcrendszert leszámítva alapvetően semmi másban nem nyújt többet, mint számos más műfaji képviselője, mégis mindezt annyira profin és annyira látványosan adja elő, hogy azzal jócskán ki tud tűnni a tömegből - és ezt nem csak elhivatottságának, aprólékosságának, a mikro- és makromenedzselés közti tökéletes egyensúlyozásának köszönheti, de frissítően üde történelemhűségének is, amit pont olyan mértékben adagol, hogy az egyáltalán ne menjen az élvezet kárára. Áramvonalas, szuperlátványos, borzasztó hangulatos városépítős stratégia, amely forradalmat talán nem hoz, de könnyedén műfajának új etalonjává, minimum legkönnyebben és legélvezetesebben emészthető darabjává válhat.  

A Manor Lords korai hozzáférése 2024. április 26-án rajtolt el, kizárólag PC-re. Várhatóan egy éven át marad a korai hozzáférésben. Elérhető a Steamen, az Epic Games Store-on, a GOG-on, valamint a PC-s Game Passban. Ára: 39.99 euró.