A legszomorúbb az egészben pedig az, hogy mindez csak kis mértékben köszönhető az 1.0-ás alatti verziószámnak, hiszen példának okáért az ilyenkor gyakran felmerülő tartalmi hiányosságoknak a keréknyomát sem fogjuk látni. Ugyan a gyors versenyeken és bajnokságokon kívül nincs más lehetőségünk volán mögé ülni, a temérdek megszerezhető járgány, valamint a változatos helyszínek gondoskodnak arról, hogy ne unjunk rá egyhamar a múltidézésre. Utóbbiak ráadásul nemcsak külcsínben különböznek egymástól, hanem a mellénk beülő navigátorok személyében is, akik a műfaj többi szereplőjével ellentétben jóval szabadabban adják tudtunkra a kezükben tartott itiner tartalmát. Bár a mondandójuk gyakran elcsúszik a kocsink tempójához képest, a miattuk bekövetkező baleseteknél sem igazán lehet rájuk haragudni, mert mindeközben humoros beszólásokkal igyekeznek kompenzálni a sebességbeli hiányosságaikat.
Ezen a téren kétségkívül az osztrák tölgyeseket megidéző Holzberg a legemlékezetesebb, ahol útitársunk le sem tagadhatná, hogy kiejtés és orgánum szempontjából közeli rokonságban áll Arnold Schwarzeneggerrel. Komolyan mondom, néha direkt nekicsapódtam valaminek, hogy halhassam a jópofa siránkozásait. Akitől viszont szó szerint és átvitt értelemben is rázott a hideg, az a finnországi Revontulin mellénk csapódó házsártos kisasszony. Ennek a folyamatosan picsogó nőszemélynek ugyanis semmi sem lesz elég jó és akkor is állandóan rikácsolni fog velünk, ha éppen hibátlanul vezetünk. Szerencsére a menüben le lehet némítani az „építőjellegű” kritikáit, ami nemcsak ajánlott, de egyenesen kötelező, mert máskülönben úgy fogjuk érezni magunkat vezetés közben, mintha összezártak volna minket a világ legházsártosabb anyósával.
A legnagyobb gondunk ugyanakkor nem a dezinformáció és a folyamatosan belepofázó csőcselék lesz majd vezetés közben, hanem nagyjából minden más. A #DRIVE Rally ugyanis jelenlegi állapotában szinte élvezhetetlen, ennek legfőbb letéteményesei pedig az elképesztően árkád fizika, valamint a mindenféle érzékenységet nélkülöző irányítás. Utóbbinál ráadásul teljesen mindegy, hogy billentyűzettel, vagy épp kontrollerrel esünk neki a kormányzásnak, mindenképpen csak három állás között váltogathatunk: bal, jobb és egyenes. Nincsenek átmenetek, csak végletek, ami mondjuk még egy klaviatúránál talán még érthető is lenne, de hogy ugyanez a helyzet az analógkarok esetében is az már kifejezetten kellemetlen. Mindezt tovább tetézi, hogy az irányváltásokhoz hasonlóan a fékezés sem úgy működik, mint ahogyan azt más játékokban már megszokhattuk.
Egészen konkrétan arról van szó, hogy a motorféket leszámítva a lassulásra szolgáló lehetőségeink egytől-egyig használhatatlanok. A kézifék például azonkívül, hogy felvillan a műszerfalon semmi érdemlegeset nem tesz a kanyarodásunk érdekében. A sima féknél sem sokkal jobb a helyzet, azt használva ugyanis hiába lassulunk, mindeközben nyílegyenesen fogunk belecsúszni a kanyarok környezetében elhelyezett akadályokba. Utóbbi leginkább azért problémás, mert minden egyes elütött bója, elszabott szalag és kidöntött pózna 0.1 másodpercnyi büntetést von maga után. Ez elsőre soknak tűnhet, de mivel a rendszer a levágásokat ezenkívül sehogy máshogy nem szankcionálja, ezért az esetek többségében jobban megéri belerongyolni a rekettyésbe és átvágni a teljes kanyart, mert az ily módon kiszabott plusz időbüntetés mennyisége köszönőviszonyban sem lesz azzal, amit ezáltal nyerni tudunk.
Ennek a módszernek a használata tehát igencsak ajánlott, ha sikeresek szeretnénk lenni, ráadásul így nemcsak az online ranglisták élbolyába kerülhetünk bele, hanem a futamokért kapott pénzösszeg is gyarapodni fog. Utóbbit egyébként kizárólag az autók megvételére, a már meglévők erősebb kategóriába történő átléptetésére, illetve pár külső tuning felrakására használhatjuk, amik érdemben nem befolyásolják az aktuális verda alap tulajdonságait. Ettől függetlenül érdemes gyakran szétnézni a boltban, mert nehézségi szintek, illetve segédletek hiányában egy-egy erősebb kocsi jóval könnyebbé teheti a bajnokságok teljesítését.
Mindehhez pedig egy elképesztően stílusos megvalósítás társul, ami tökéletes idézi meg a régi idők klasszikus rallyjátékait. Akár külső-, akár belsőnézetből vezetünk, a minimalista látványvilág kifejezetten mutatós, ráadásul a beépített fotómódnak köszönhetően teljesen egyedi nézőpontokból is megcsodálhatjuk azt, amit a Pixel Perfect Dude csapata a monitorunkra álmodott. Nagy kár, hogy mindezt az örömöt a korai hozzáférésből fakadó töméntelen mennyiségű bug alaposan beárnyékolja. Eltűnő textúrák, beakadó járgányok, nyakatekert ütközéseket produkáló fizika, hibás kiírások tömkelege, a magyar nyelv ellenére angolul megjelenő feliratok, de a legrosszabb mind közül kétségkívül az, hogy bármikor képes lefagyni az egész. Nyilván lehet bízni abban, hogy a fejlesztőknek sikerül kipofozniuk a #DRIVE Rallyt a hivatalos megjelenésekor esedékes forgalmi-vizsgáig, viszont ettől még láthatóan nagyon messze vannak, sőt, jelenlegi állapotában még az érte elkért, egyébként igencsak baráti 19 eurós árcédula is fájóan soknak érződik.
A #DRIVE Rally szeptember 25-től érhető el korai hozzáférésben, kizárólag PC-n.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.