Mass Effect Játékteszt újgenerációs konzolon
- Írta: Ca$h
- 2007. november 29.
Link másolása
Értékelés
9.1
A XXII. század elején a Marson furcsa idegen leleteket találtak, melyek rendkívül fejlett technológiára utaltak. Ezeknek köszönhetően az emberiség technikai fejlettsége mintegy 200 évet ugrott előre, csupán pár év alatt. Ezt a robbanásszerű fejlődést a történelemben már csak úgy hívják, hogy Mass Effect avagy egy olyan felfedezés mely alapjaiban megváltoztatta az emberiség jövőjét és fejlettségi szintjét, mely befolyással lett minden egyes egyénre és a környezetére.
Ma 2183-at írunk az űrkutatás már olyan szintre ugrott hogy képesek vagyunk még a fénynél is gyorsabban utazni a sötét világegyetemben, melynek köszönhetően bejártuk az egész galaxist. Természetesen elkerülhetetlen volt hogy más értelmes, idegen fajokkal is kapcsolatba kerüljünk, akik nem mindig fogadnak minket tárt karokkal. Jelenleg az emberiség azért küzd hogy megtalálja a helyét a végtelen világűrben és az azt védő galaktikus közösségben…
A lehető legrövidebb módon így lehetne leírni ennek a hihetetlenül összetett és komplex játéknak a háttértörténetét. Természetesen ennél sokkal bonyolultabb az egész és minél többet játszunk vele annál összetettebb lesz, de akit igazán érdekelnek az infók azok a menüből a „codex"-et választva mindent elolvashat, amire csak kíváncsi. Hát igen, eljött a nagy nap, megjelent az a gamma amit sokan csak az első igazán újgenerációs konzoljátékként emlegettek, lássuk hogy valóban olyan jó lett-e, mint amit elvárhatunk tőle.
A kezdetek
Rögtön miután bejött a főmenü, érezni fogjuk hogy itt bizony valami nagy dolog készül, ez annak a hihetetlenül jó zenének köszönhető, ami szerencsére nem csak a menüben fogja dobhártyánkat kényeztetni, hanem végig a játékban megállás nélkül szituációtól függve és változva fogja megadni a meglehetően különleges és éteri alaphangulatot. Ezután az első dolgunk természetesen a karaktergenerálás lesz. Miután beállítottuk hősünk családi, katonai hátterét és kiválasztottuk, hogy milyen karakter osztályban szeretnénk vele harcolni, már csak a külsőségek fognak maradni. A lustább embereknek ott lesz a jól megszokott már-már ismerősnek számító Shepard, akivel minden egyes trailerben és kisfilmben találkozhattunk. De hiba lenne kihagyni azt a profin megcsinált rendszert, amivel bármilyen külsővel rendelkező emberkét rakhatunk össze magunknak. A legkisebb részletekre is odafigyeltek a készítők már csak a szép érzékünkön vagy esetlegesen a humorérzékünkön múlik, hogy milyen külsővel lesz megáldva hősünk. De vigyázat, mert innentől fogva végig mindenhol őt fogjuk látni, úgyhogy erősen ajánlott az előnyös külső, hacsak nem akarunk rosszul lenni minden alkalom után, mikor meglátjuk magunkat a képernyőn. Én személy szerint egy olyan gyönyörű nőt alkottam meg magamnak, hogy pár óra alatt bele is szerettem és ennek köszönhetően képtelen vagyok abbahagyni a játékot hajnali 2-3-nál korábban.
Urbánus Legendák
Mint gondolom azt sokan tudják a Bioware a K.O.T.O.R. (Knights of the Old Republic) közvetlen „folytatásaként" készítette el a Mass Effectet, érdekes módon teljesen más történetet kitalálva neki. Úgyhogy igazából úgy is fogalmazhatnánk hogy a KOTOR nyomdokaiba lépve egy teljesen új eposszal lettünk megörvendeztetve. De akik végigmentek mint két Jedi történeten, azok rögtön észre fogják venni, hogy a játékmenet nem sokat változott a KOTOR-hoz képest. Rengeteget fogunk beszélgetni, harcolni már kevesebbet, utazgatunk ide-oda megoldunk küldetéseket itt-ott és elvileg szabadon eldönthetjük hogy jók leszünk-e (Paragon) vagy pedig gonoszok (Renegade). Természetesen a döntéseinkkel elég rendesen befolyásolni fogjuk a történet alakulását, aminek köszönhetően minimum kétszer érdemes végigmenni rajta, már csak azért is, mert a csúnya gonosz srácok a Bioware-nél úgy hozták létre az Achievmenteket hogy ha az összest meg akarjuk szerezni, legalább háromszor ki kell tolnunk azt a röpke 40-45 órás játékidőt amit ez a gamma képvisel. Ennyi rizsa után lássuk akkor a lényeget, olyan infókat amiket hallani lehetett korábban, avagy az Urbánus legendákat:
Forradalmi grafika: Nem mondanám hogy olyan hihetetlenül szép a játék, de tény hogy összhatásában véve nagyon szépnek mondható. Kissé zavaró hogy folyamatosan egyfajta zajos filter van a játékon ami miatt amolyan dokumentumfilm hatást értek el a készítők. Ezt eleinte nehéz megszokni, de később már teljesen természetessé válik és rá fogunk jönni, hogy a hangulathoz hozzátartozik. Grafikailag a legjobban a szereplők mimikája és arca van kidolgozva, ezek időnként olyan élethűek, hogy már-már lemásznak a képernyőről. Nem is csoda hogy rengeteg párbeszéddel lesz dolgunk kalandozásaink során.
Nextgen élmény: Úgy gondolom hogy ebben teljesen igazuk volt a készítőknek, hiszen az arcok kidolgozása a folyamatos filmszerű kamerabeállások és a csodálatos zene, teljesen egyedi hangulatot adnak a gammának, ami ha nincsen is hibátlanul megcsinálva, biztos vagyok benne hogy egy-két folytatás után félelmetesen ki fogja nőni magát a játékiparban. Tehát úgy gondolom, hogy az állítás igaz, de van még hova fejlődni.
Végtelen szabadság: Ez részben igaz is és nem is. Azt hihettük, hogy a párbeszédekben azt mondhatunk amit csak akarunk és teljesen szabad kezet fogunk kapni, de a valóság azért nem ennyire szép. Mivel ahogyan a korábbi játékokban, itt is csak választani tudunk a lehetőségek közül és sokszor belefutunk olyan kérdésekbe amiket korábban már feltettünk. Ha pedig szeretjük az achievmenteket, nem tehetjük meg hogy néha jók vagyunk néha meg csibészek, mert akkor nem lesz meg a gamma végére a 75%-os csík amire szükségünk lesz vagy a jó oldalon vagy a rosszon. Tény hogy a galaxis hatalmas és hogy nagyon sok bolygóra látogathatunk el. Ebből a szempontból nagy a szabadság, ahogyan az is jó hogy senki sem szabja meg nekünk, hogy hova mehetünk el és hova nem. Azt csinálunk amit akarunk, de ha a küldetéseket ki akarjuk pipálni akkor már irányít minket a játék, de szerintem ez természetes.
Valós idejű csaták: Igen, valóban leváltották a rusnya körökre bontott félig realtime félig mégsem az rendszert. Ilyenkor amikor csata van, a képernyő TPS nézetben van és valóban rajtunk múlik hogy hogyan alakul a csapatunk sorsa. Nagyon látványos és élvezetes harcokat tudunk vívni az ellenségek végtelen hada ellen, de valahogy mégsem fordítottak elég idő erre a részre, mert vannak olyan dolgok amik eléggé nehézkesen lettek megoldva, mint például a fedezékbe vonulás. A mai napig nem tudom, hogy pontosan hogyan tudunk a falhoz lapulni és hogy miért van az hogy egyszer csak azon veszem észre magam hogy a lehető legrosszabbkor jöttem ki a biztonságot nyújtó fedezékből. De nem legyünk ennyire rosszmájúak, mert a harc nagyon élvezetes lett, főleg a számtalan bionikus erőnek a használata, amiket nagyon fog szeretni mindenki.
Szóval alapjaiban véve a hírek igazak voltak, nagyon különlegesre sikerült a játék, amit az ember rögtön megérez, pár perc játék után. Főleg ezek a filmes kamerák és a zene adják meg a hangulatot amik néha olyan hatásvadászok (pozitív értelemben véve) hogy az embernek már-már örömkönnyek jelennek meg a szemében játék közben.
Mass Effect avagy a massza effektus
Én csak így hívom a gammát, lévén olyan az egész, mintha egy hatalmas massza rátelepedne az emberre és nem hagyná élni. Miután egy picikét is belemelegedtünk, teljesen magával fog ragadni a hangulata az egész atmoszféra amit képvisel és képtelenség abbahagyni, teljesen magába szippant és ha nem vigyázunk akkor képes kiszívni belőlünk minden csepp életet, csak a fáradtság szabhat határokat a befejezést illetően. Arról nem is beszélve, hogy a szokásos RPG elemek, mint karakterfejlesztés és a fejlődés nagyon jól ki vannak dolgozva, órákat el lehet tölteni csupán azzal hogy tápoljuk magunkat és azon gondolkozunk hogy melyik képességpontot hova rakjuk, melyik bionikus képességet fejlesszük tovább. Úgyhogy a Mass Effect beváltotta az ígéretét és bár érezhető rajta hogy egyszer lesz ez még jobb is, igazából ez csak amiatt van, hogy olyan magasra helyezte a mércét ahol már a legkisebb hibákat is észreveszi az ember. Mindenkinek csak ajánlani tudom, fantasztikusra sikeredett!
A lehető legrövidebb módon így lehetne leírni ennek a hihetetlenül összetett és komplex játéknak a háttértörténetét. Természetesen ennél sokkal bonyolultabb az egész és minél többet játszunk vele annál összetettebb lesz, de akit igazán érdekelnek az infók azok a menüből a „codex"-et választva mindent elolvashat, amire csak kíváncsi. Hát igen, eljött a nagy nap, megjelent az a gamma amit sokan csak az első igazán újgenerációs konzoljátékként emlegettek, lássuk hogy valóban olyan jó lett-e, mint amit elvárhatunk tőle.
A kezdetek
Rögtön miután bejött a főmenü, érezni fogjuk hogy itt bizony valami nagy dolog készül, ez annak a hihetetlenül jó zenének köszönhető, ami szerencsére nem csak a menüben fogja dobhártyánkat kényeztetni, hanem végig a játékban megállás nélkül szituációtól függve és változva fogja megadni a meglehetően különleges és éteri alaphangulatot. Ezután az első dolgunk természetesen a karaktergenerálás lesz. Miután beállítottuk hősünk családi, katonai hátterét és kiválasztottuk, hogy milyen karakter osztályban szeretnénk vele harcolni, már csak a külsőségek fognak maradni. A lustább embereknek ott lesz a jól megszokott már-már ismerősnek számító Shepard, akivel minden egyes trailerben és kisfilmben találkozhattunk. De hiba lenne kihagyni azt a profin megcsinált rendszert, amivel bármilyen külsővel rendelkező emberkét rakhatunk össze magunknak. A legkisebb részletekre is odafigyeltek a készítők már csak a szép érzékünkön vagy esetlegesen a humorérzékünkön múlik, hogy milyen külsővel lesz megáldva hősünk. De vigyázat, mert innentől fogva végig mindenhol őt fogjuk látni, úgyhogy erősen ajánlott az előnyös külső, hacsak nem akarunk rosszul lenni minden alkalom után, mikor meglátjuk magunkat a képernyőn. Én személy szerint egy olyan gyönyörű nőt alkottam meg magamnak, hogy pár óra alatt bele is szerettem és ennek köszönhetően képtelen vagyok abbahagyni a játékot hajnali 2-3-nál korábban.
Urbánus Legendák
Mint gondolom azt sokan tudják a Bioware a K.O.T.O.R. (Knights of the Old Republic) közvetlen „folytatásaként" készítette el a Mass Effectet, érdekes módon teljesen más történetet kitalálva neki. Úgyhogy igazából úgy is fogalmazhatnánk hogy a KOTOR nyomdokaiba lépve egy teljesen új eposszal lettünk megörvendeztetve. De akik végigmentek mint két Jedi történeten, azok rögtön észre fogják venni, hogy a játékmenet nem sokat változott a KOTOR-hoz képest. Rengeteget fogunk beszélgetni, harcolni már kevesebbet, utazgatunk ide-oda megoldunk küldetéseket itt-ott és elvileg szabadon eldönthetjük hogy jók leszünk-e (Paragon) vagy pedig gonoszok (Renegade). Természetesen a döntéseinkkel elég rendesen befolyásolni fogjuk a történet alakulását, aminek köszönhetően minimum kétszer érdemes végigmenni rajta, már csak azért is, mert a csúnya gonosz srácok a Bioware-nél úgy hozták létre az Achievmenteket hogy ha az összest meg akarjuk szerezni, legalább háromszor ki kell tolnunk azt a röpke 40-45 órás játékidőt amit ez a gamma képvisel. Ennyi rizsa után lássuk akkor a lényeget, olyan infókat amiket hallani lehetett korábban, avagy az Urbánus legendákat:
Forradalmi grafika: Nem mondanám hogy olyan hihetetlenül szép a játék, de tény hogy összhatásában véve nagyon szépnek mondható. Kissé zavaró hogy folyamatosan egyfajta zajos filter van a játékon ami miatt amolyan dokumentumfilm hatást értek el a készítők. Ezt eleinte nehéz megszokni, de később már teljesen természetessé válik és rá fogunk jönni, hogy a hangulathoz hozzátartozik. Grafikailag a legjobban a szereplők mimikája és arca van kidolgozva, ezek időnként olyan élethűek, hogy már-már lemásznak a képernyőről. Nem is csoda hogy rengeteg párbeszéddel lesz dolgunk kalandozásaink során.
Nextgen élmény: Úgy gondolom hogy ebben teljesen igazuk volt a készítőknek, hiszen az arcok kidolgozása a folyamatos filmszerű kamerabeállások és a csodálatos zene, teljesen egyedi hangulatot adnak a gammának, ami ha nincsen is hibátlanul megcsinálva, biztos vagyok benne hogy egy-két folytatás után félelmetesen ki fogja nőni magát a játékiparban. Tehát úgy gondolom, hogy az állítás igaz, de van még hova fejlődni.
Végtelen szabadság: Ez részben igaz is és nem is. Azt hihettük, hogy a párbeszédekben azt mondhatunk amit csak akarunk és teljesen szabad kezet fogunk kapni, de a valóság azért nem ennyire szép. Mivel ahogyan a korábbi játékokban, itt is csak választani tudunk a lehetőségek közül és sokszor belefutunk olyan kérdésekbe amiket korábban már feltettünk. Ha pedig szeretjük az achievmenteket, nem tehetjük meg hogy néha jók vagyunk néha meg csibészek, mert akkor nem lesz meg a gamma végére a 75%-os csík amire szükségünk lesz vagy a jó oldalon vagy a rosszon. Tény hogy a galaxis hatalmas és hogy nagyon sok bolygóra látogathatunk el. Ebből a szempontból nagy a szabadság, ahogyan az is jó hogy senki sem szabja meg nekünk, hogy hova mehetünk el és hova nem. Azt csinálunk amit akarunk, de ha a küldetéseket ki akarjuk pipálni akkor már irányít minket a játék, de szerintem ez természetes.
Valós idejű csaták: Igen, valóban leváltották a rusnya körökre bontott félig realtime félig mégsem az rendszert. Ilyenkor amikor csata van, a képernyő TPS nézetben van és valóban rajtunk múlik hogy hogyan alakul a csapatunk sorsa. Nagyon látványos és élvezetes harcokat tudunk vívni az ellenségek végtelen hada ellen, de valahogy mégsem fordítottak elég idő erre a részre, mert vannak olyan dolgok amik eléggé nehézkesen lettek megoldva, mint például a fedezékbe vonulás. A mai napig nem tudom, hogy pontosan hogyan tudunk a falhoz lapulni és hogy miért van az hogy egyszer csak azon veszem észre magam hogy a lehető legrosszabbkor jöttem ki a biztonságot nyújtó fedezékből. De nem legyünk ennyire rosszmájúak, mert a harc nagyon élvezetes lett, főleg a számtalan bionikus erőnek a használata, amiket nagyon fog szeretni mindenki.
Szóval alapjaiban véve a hírek igazak voltak, nagyon különlegesre sikerült a játék, amit az ember rögtön megérez, pár perc játék után. Főleg ezek a filmes kamerák és a zene adják meg a hangulatot amik néha olyan hatásvadászok (pozitív értelemben véve) hogy az embernek már-már örömkönnyek jelennek meg a szemében játék közben.
Mass Effect avagy a massza effektus
Én csak így hívom a gammát, lévén olyan az egész, mintha egy hatalmas massza rátelepedne az emberre és nem hagyná élni. Miután egy picikét is belemelegedtünk, teljesen magával fog ragadni a hangulata az egész atmoszféra amit képvisel és képtelenség abbahagyni, teljesen magába szippant és ha nem vigyázunk akkor képes kiszívni belőlünk minden csepp életet, csak a fáradtság szabhat határokat a befejezést illetően. Arról nem is beszélve, hogy a szokásos RPG elemek, mint karakterfejlesztés és a fejlődés nagyon jól ki vannak dolgozva, órákat el lehet tölteni csupán azzal hogy tápoljuk magunkat és azon gondolkozunk hogy melyik képességpontot hova rakjuk, melyik bionikus képességet fejlesszük tovább. Úgyhogy a Mass Effect beváltotta az ígéretét és bár érezhető rajta hogy egyszer lesz ez még jobb is, igazából ez csak amiatt van, hogy olyan magasra helyezte a mércét ahol már a legkisebb hibákat is észreveszi az ember. Mindenkinek csak ajánlani tudom, fantasztikusra sikeredett!
Köszönet az Überkonzolnak a tesztpéldányért!
www.uberkonzol.hu
www.uberkonzol.hu
Kapcsolódó cikkek
A Mass Effectnek soha nem a harcrendszer volt a lelke, hanem a karakterek közötti kapcsolatok. Eltekintve a trilógia végétől, mely megosztja a játékosokat, a teljes Mass Effect-széria és univerzum mérföldkő a játéktörténelemben. 9/10 teljesen reális.
én is tolnám ha lenne box-om :'(
na de sebaj, majd jövőre. addigra összegyűlik a pénz rá.(remélem)
viszont lenne egy krédésem, valóban 3 részt terveznek ??!
Azt hittem ezzel csak én vagyok így. :)
Tényleg eszméletlen grafikája van, a sztori is jó. Csak pár robotikus karakter hiányzik, hogy tökéletes legyen. Meghogy tényleg kijöjjön PC-re (csak felirattal! csak felirattl!). Uh... mi kell majd hozzá? :S
7: Lesz PC-re jövőre méghozzá magyar felirattal (vagy szinkronnal, de valamelyikkel) biztosan!
én nekem úgy sikerül, ha fegyverrel nekimék a falnak
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.