Far Cry 2

Noha a CryTek új kiadó, és egyben új megbízatások után nézett, a UbiSoft nem hagyja feledésbe merülni a fejlesztőcsapat 2004-es blockbuster-ét. A Far Cry második részének elkészítésével ismét a Splinter Cell, a Rainbow Six, az Assassins Creed, és az egyes Prince of Persia címekért felelős UbiSoft Montreal stúdiót bízták meg, hogy azok új erőt adva a sorozatnak újra felélesszék régi kedvencünket.

Az intenzív vérfrissítés kedvéért a fejlesztők első lépése az volt, hogy kukába dobták a kis mikronéziai szigetet, és a Far Cry eseményeit a vad Afrikába helyezték át. „Egy egzotikus helyszínt akartunk keresni a játékhoz" – nyilatkozta Alex Amacio, a Far Cry 2 art direktora. „Fontos volt, hogy a játéknak ezen tulajdonságát sértetlenül hagyjuk. Egy paradicsomi világot akartunk, és rájöttünk, hogy Afrika tökéletes választás lesz. A videojátékoknál ez még egy kiaknázatlan terület, Afrika hatalmas, gyönyörű, nagyszerű és egzotikus kontinens, továbbá remek lehetőségeket ad egy izgalmas forgatókönyvhöz is."

Jack Carver és Krieger különleges dzsungelharcos világa tehát megszűnik létezni, Afrikában nem lesz egy őrült tudós, és egy mutáns szörny se. A játék producere, Louis Pierre Pharand a rajongóknak tesz így eleget, azok azt kérték ugyanis a hivatalos fórumokon, hogy hagyjanak fel ezzel az irányvonallal. A Far Cry előző részeit H.G. Wells: The Island of Dr. Moreau című könyve ihlette, most azonban Joseph Conrad: Heart of Darkness-e kerül előtérbe. A Far Cry 2 világa így sokkal inkább a kalandokra, és az ismeretlen felfedezésére fog koncentrálni, a játékosok pedig megismerkedhetnek Afrika titkaival, továbbá saját énjük sötét oldalával...


Az előző Far Cry részek játékmenete igencsak lineáris volt, ám a folytatásnál már mindezt elfelejthetjük. A készítők egy STALKER-hez hasonló nyílt világ megalkotását tűzték ki célul, olyan küldetéssorozattal kombinálva ezt, melynek együtteseként oda és akkor mehetünk, ahova és amikor csak kedvünk tartja. A játék színtere a San Andreas-énál is nagyobb lesz, összesen 50 négyzetkilométernyi terület áll majd rendelkezésünkre, ahol akkora szabadságot kapunk, mint amit a GTA játékokban már megszokhattunk. A játék világa szintén változatos lesz, kalandozhatunk majd a szavannán, a nyílt sivatagban, a dzsungelben, sőt betérhetünk akár egy-egy városba, vagy faluba is. „Szeretnénk kihasználni az afrikai kontinens minden érdekességét, és színes helyszínét" – nyilatkozta a témához illően Amancio. „A helyszíneket nem lehet majd éles vonallal elválasztani, a dzsungel után például egy erdős terület következik, utána a már kicsit kopárabb szavanna, egy füves mező, és majd csak onnan kezdődik a sivatag."


Az egzotikus helyszíneket a készítők minél több modern megoldással próbálják valósághűbbé varázsolni. Ha feltámad a szél, akkor az a fákon, és a bokrokon is látható lesz, ha pedig vihar kerekedik, a fák lomkoronája is erősebben fog dülöngélni, sőt az se lesz majd ritka, hogy leszakad egy-két ág, vagy kidől a teljes fa. Diminic Guay technikai direktor állítása szerint a fejlesztések alatt keményen rágyúrnak a természet minél valóságosabb megalkotására.


A varázslatos játékvilág és a technika megvan tehát, de mi kellhet hozzá, hogy egy izgalmas akciójáték szülessen mindebből? A készítők sokat agyaltak a dolgon, kezdetnek vettek egy megbukott kormányt, két egymással rivalizáló, és hatalomra éhes fegyveres csoportot, valamint egy mindenre elszánt hőst, aki szívügyének érzi, hogy rendet teremtsen ebben a vad világban. Célunk az lesz, hogy felszámoljuk a bandákat, visszaállítsuk az ország békéjét, és megfogjuk a gonosz kingpint, aki mindebből hasznot kíván húzni. Ez a titokzatos üzletember lesz a játék főellensége, ő tartja kézben az eseményeket, sőt már a játék elején beleköp a levesünkbe. Mi éppen maláriától szenvedve fekszünk egy kis faluban, ő pedig megkeres minket, és egy fegyvert csúsztat a kezünkbe, azzal a szöveggel, hogy „sok szerencsét". Afrikában ő a kiskirály, mindenki az általa diktált szabályokkal játszik, és bizony meg is van az eredménye – gondoljunk csak magára az alap konfliktusra.


A játékmenet érdekessége lesz, hogy szabadúszó fegyveresként csatlakozhatunk majd valamelyik csoporthoz, sőt kellő körültekintéssel akár ide-oda is ugrálhatunk köztük, a lényeg csak az lesz, hogy minél közelebb kerüljünk a vezérhez. Előfordulhat majd, hogy be kell épülnünk, így szerezve új információkat, de a lebukás veszélye is meglesz. Az emberekkel beszélgethetünk, a bizalmukba férkőzhetünk, de akár nyíltan is kifejezhetjük ellenszenvünket – a játék ilyen, és ehhez hasonló elemekkel kívánja megdönteni a szokásos jó fiú / rossz fiú felállást. És ez még semmi, ha sikerül egy-egy emberrel nagyon összehaverkodni, akkor az mellénk szegődik, és segít nekünk egy-egy küldetés véghezvitelében, vagy kérésünkre akár kémkedni is fog.


Elfelejthetjük a játékok tömegénél látott ugyanolyan ellenfeleket is. A Far Cry 2-ben minden mellékszereplő egy random generátor segítségével készül el, a számítógép véletlenszerűen alkotja majd meg őket az előre legyártott több ezer kiegészítőből. Nem lesz két ugyanolyan arcú vagy ruhájú ember, ám ha ilyen mégis előfordulna, a motor úgy lett leprogramozva, hogy több kilométerre tegye őket egymástól.


A fegyverek se a szokásos „felszedem és lövök" koncepcióban készültek, a fejlesztők azt mondják, hogy ugyanolyan modellek közt is lesznek jobban, és kevésbé használhatóak. Ha egy öreg, kopott, és leharcolt fegyvert veszünk fel, akkor az lehet, hogy félre fog húzni, beragasztja a golyót, sőt könnyen előfordulhat, hogy a rárakódott rozsdaréteg miatt nem lehet majd tárat cserélni rajta. Az életerő is hasonló újításon ment át, nem lesznek kis piros kereszttel csinosított medic packok, hanem mint minden új és minőségi játékban, ha megpihenünk, csak akkor tér majd vissza elveszett energiánk. Ha nagyon szétszaggatták már testünket, és véget is ért a harc, akkor karakterünk egy gombnyomásra nekiáll bekötözni sebeit, sínbe rakni lábát, hogy gyorsabban folytathassa kalandját. Az autókkal hasonló lesz a helyzet, ha mondjuk kitapossuk a lelkét is szerencsétlen terepjárónknak, akkor az meg fogja adni magát, mi pedig turkálhatunk a motorháztető alatt, hogy újra életet leheljünk gépezetünkbe.


A mesterséges intelligencia is megérdemel egy bekezdést. Ha szabad hinni a UbiSoft mérnökeinek, akkor az AI bármilyen helyzetben alkalmazkodni tud majd az őt körülvevő helyszínhez, napszakhoz, és időjáráshoz. A programozáskor figyelembe vették, hogy ellenfeleink többsége csak amolyan felfegyverzett civil lesz, az emberek sokszor nem fognak majd csapatban dolgozni, és közel sem lesznek olyan tapasztaltak, mint egy igazi katona. Lesz majd egy morálrendszere is az ellenfeleknek, ha például egy táborban először a kapitányt nyírjuk ki, akkor az emberek összeszedetlenebbek lesznek, és agyatlanul támadnak ránk, ha pedig mondjuk az orvost, akkor alig mernek majd kibújni a fedezék mögül.


Nem semmi átalakításokon ment tehát keresztül a Far Cry, zárásként pedig nézzük meg, hogy milyen gépet kell építenünk 2008. tavaszáig – akkor érkezik ugyanis a játék. A fejlesztők nem mondtak még minimum gépigényt, de azt elárulták már, ha maximális beállításokkal, akadás mentesen akarjuk élvezni a Far Cry 2-t, akkor szükség lesz egy legalább kétmagos processzorra, egy DX10-es (lehetőleg GeForce 8800-as) kártyára, és ha minden igaz, legalább 2 GB memóriára. Van tehát mire gyűjteni, de megéri!