Bruce Willis, Arnold Schwarzenegger nagyobb, jobb és viccesebb szerepet kaptak, megjelenik Chuck Norris, és Jean-Claude Van Damme a fő gonosz. A fordulatszám duplájára nőtt, a poénok eredetiek és végre igazán helyénvalóak, hiszen magukat a legendás akciófilm sztárokat hivatottak parodizálni:
- Visszatértem! – Svarci
- Visszatértél már eleget, most én térek vissza! – Willis
- Jól van, de drágán add az életed! – Svarci
Ilyen, és még sok ehhez fogható poénnal találkozhatunk a Feláldozhatók második részében és mindennek a csúcsa, mikor maga a jó öreg, több mint 70 éves Chuck „elpusztíthatatlan” Norris is megjelenik a vásznon. Szerényen, kedvesen, szerethetően, a kötelező poénokat nem kihagyva. Az egész filmre egy jelző mondható: ütős!
Maga a történet is az imént említett komolytalansággal indul, ahogyan a csapat egy társuk kiszabadítására indul. Az a vehemencia, azok a járgányok, a feliratok rajtuk, az egész akció maga, ahogy öt perc leforgása alatt több száz ember életét kioltják. Hiába tudjuk előre, hogy a túlzások túlzásaival fogunk találkozni, erre nem lehet felkészülni. Érezhető, hogy Stallone agya ezúttal is rettenetesen elszállt. A tesztoszteron végeláthatatlan hullámokban fröcsög az arcunkba, mindenkinek megvan a maga harci stílusa, egy dologban azonban megegyeznek; ez a végtelenül kemény és hihetetlenül nyers brutalitás, a gyilkolás művészetre emelése a kegyetlenség oltárán.
Már az első rész is csak egy paródia volt, Stallone tulajdonképpen megteremtette azt a sorozatot, amin belül az összes nagy akciósztár leköszönhet a stílus rajongói előtt. Megteremtette azt a táptalajt, ahol minden lehetséges, ahol mindenki a maga stílusában apríthatja a végtelen rohamokban rátörő rosszfiúkat, ahol a határ csak a csillagos ég, és még talán az se. Különösen tetszett, ahogyan az egyes szereplők legjellemzőbb vonásait parodizálták, Statham egóját, Crews végtelen önzőségét, Norris halhatatlanságát, Lundgren mérnöki diplomáját (ami a valóságban is igaz rá), vagy éppenséggel Stallone harci képzettségének hiányát. Kissé gyerekes, mégis végtelenül eredeti poénok ezek, amik akkor ütnek igazán, ha a kedves mozirajongó tisztában van a hősöket alakító színészek hátterével, vagy éppenséggel látta már egy-két filmjüket. Mi sem bizonyíthatja jobban Stallone zsenialitását – mely korral jött nála –, hogy nem csak mi, a nézők szórakozhatunk felhőtlenül a film alatt, hanem maguk a színészek is önmagukat alakítják, parodizálják, vagy éppenséggel csipkelődnek a másik hiányosságán. A Feláldozhatók második része tulajdonképpen egy virtuális valóság, ahol mindegyik színész jókat nevethet a saját marhaságán, skatulyáján, korábbi filmes bakijain, a pletykákon, eközben meg persze minket szórakoztathat.
Nem is csoda, hogy már úton van a folytatás, ami nem feltétlenül egy trilógia lezáró része lesz, hiszen amíg még akadnak akciósztárok, addig nem érhet véget a történet. A következő részre elvileg le van már szerződve Nicholas Cage, Clint Eastwood, a nagyember, a filmes legenda, illetve Jean-Claude visszatér, mint az ikertestvér, aki bosszúra éhes – ugyancsak filmes utalás a Dupla Dinamitra, ugyebár.
Folyamatosan pörgő akció mely egy fikura másodpercre sem áll meg. Hatalmas nagy poénok, igaz gyermeteg párbeszédekkel prezentálva, de ezzel is érzékeltetve ennek a stílusnak a komolytalanságát. Hatalmas sztárok térnek vissza, igazi filmes legendák, akik átérezve eme poént hűen alakítják és parodizálják ki önmagukat. Egy igazi filmes öröm a Feláldozhatók második része, öröm nekünk, öröm a színészeknek, öröm a trükkmestereknek is. Ennél magasabb értékelés azonban nem járhat egy olyan filmnek, ami attól jó, hogy rettenetesen pocsék. Aki szerette az első részt, ezt is imádni fogja, akik viszont a brutalitása miatt élvezték az elődö,t azok most egy kicsit csalódottak lesznek, hiszen érezhető a korhatár csökkentése, még, ha nem is olyan nagy mértékben. Nem véletlenül vártam a második részt, újfent várom a harmadikat is, szinte tűkön ülök, annyira!
Rendezte: Simon West
Forgatókönyv: Richard Wenk, Sylvester Stallone
Zene. Brian Tyler
Szereplők: Sylvester Stallone, Jason Statham, Jean-Claude Van Damme, Jet Li, Dolph Lundgren, Chuck Norris, Bruce Willis, Arnold Schwarzenegger, Terry Crews, Randy Couture, Liam Hemsworth, Scott Adkins, Nan Yu
Játékidő: 103perc
IMDB: 7.5
Metascore: 51/100
Saját vélemény: 8.0
SPOILER!!!!!
Norris nagyon nagy szereplő volt. Amint megjelenik, leszed kb 30 embert, plusz egy tankor. És mivel jön elő? Gépfegyverrel, persze! xd Meg a Norris vicc hogy a kígyó pár nap szenvedés után meghalt, az nagyot ütött! :D
Norris tetszett. Hozzá illő szerepet kapott: végig ment a helyszíneken egy gépfegyverrel, és TÁRAZÁS NÉLKÜL!!! lelőtt mindenkit aki az útjába állt, mindezt olyan fapofával, amit Sega is megirigyelne.
Az 1. rész is jó volt,de ebben még többen vannak a régi kedvencek közül.
Van Damme az egyik kedvencem volt régen.Áh,mind kedvencek voltak:D
Sőt még most is kedvencek mivel ugyebár még a legtöbb mindig aktívan színészkedik.Elég csak említeni Stallone következő filmjét,Schwarzeneggernek is lesz új filmje.Stathamről meg ne beszéljünk mert ő még nem annyira öreg.
A mostani generációból szinte fel se tudok sorolni senkit, aki felvenné a filmben szereplő szinészek bármelyikével. El vagyunk látva jó akciófilmekkel, de hiányoznak az igazán ütős karakterek.
ON: állat jó film, nekem nagyon bejött :-D
Magáról a műről csak annyit, hogy a régi korok hőseinek kötelező darab!
Jó volt látni, hogy az első rész hibáit javították (pl.: nem volt kamerarángatás, mint az első rész autós üldözésénél),és hogy Dolph karakterét mélyítették. Apropó Dolph; egyszerűen állat volt a karaktere Gunar a sok hülyeségével, a csajozós módszerét eskü, hogy kipróbálom majd egyszer. :D
Ez a film maga volt a bűnös élvezet részemről!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.