Tízezer kilométerrel arrébb Bryan Mills a gondtalan amerikai középosztály életét éli. Lányát vezetni tanítja, és volt feleségével is kezd rendeződni a kapcsolata, a család egy napon talán újra együtt lehet, a régi sebek beforrtak, s a férfi is visszavonult már munkájától. Feladta a CIA-s múltját, testőrként dolgozik, fontos embereket őriz, vastag tiszteletdíjért cserébe. Legújabb megbízatása a messzi Törökországba hívja őt, az utazás előtt még gyorsan rákoppint lánya udvarlójának a körmére, nem akárkibe szeretett bele a fiú, ezt jó, ha az eszébe vési.
Luc Besson akciófilmje új fejezethez érkezett, az Elrabolva 2 nem kisebb feladatra vállalkozott, mint felülírni a legendás előd sikerét. A történet egyszerű. A Párizsban történt események után Murad, az albán maffia vezére elhatározza, hogy bosszút áll fia, Marko haláláért, Bryan ölte meg őt, amiért elrabolta Kimet az előző részben. Az Egyesült Államok földjére körözött bűnözők nem léphetnek be, az új megbízatás viszont leveszi ezt a gondot a vállukról, célpontjuk házhoz jön, néhány óra autóút csupán a török határ.
El akarják kapni, s hazai földön kivégezni Bryant. A dolog viszont nem könnyű, hősünk már az első felbukkanásuknál gyanút fog, az évtizedes ügynökmúlt nem kopik ki az emberből, aki tökös, az hatvanévesen is tökös marad. Normális esetben lejátszott meccs lenne az erőtlen albán próbálkozás, csakhogy történik valami, amire senki se számított. Bryan lánya és ex-felesége Isztambulba utazik - meglepetés - sikítják széles mosollyal a szálloda bejáratánál, a családi vakációból hamar rémálom lesz.
Balra Európa, jobbra Ázsia, a két világ határán fekvő ország egzotikus helyszínt nyújt a második részhez. Luxusszállodák a szegénynegyed mellett, milliós autókkal furikázó üzletemberek, keresztények, zsidók, muszlimok, öregek, fiatalok, utcagyerekek, lakik itt mindenki, pár albán a kutyának se tűnik fel, a rosszfiúk pedig nem is késlekednek sokat.
A lenyugvó Nap aranybarnára festi az eget a Hagia Szophia ódon kupolája fölött, fekete zsák a fejre, majd be a furgonba, egy koszos pince vár a Mills családra. Az Elrabolva 2 igazi keményvonalas, "szegálos" akciófilm, Bryan ha kell, puszta kézzel száll szembe a rosszakkal, útját agyonvert, megfojtott, lelőtt albánok kísérik, Isztambul robbantásokra, autós üldözésekre hajtja ma álomra fejét. Rendőrség? Van jobb dolguk is, mint amerikai ficsúrokat menteni, és különben is, lusta, korrupt disznó az összes, így legalább egy valami biztos lesz. Ezek a fickók még egyszer nem fognak baszakodni.
Ismerjük már Bryan Mills karakterét, az Elrabolva 2 mégis tud újat mutatni. A cselekmény izgalmas és lebilincselő, a közel kétméteres ősz öregember csontját töri szeretteiért, Liam Neeson nemrég lett csupán akcióhős, de úgy küzd, hogy a Feláldozhatókban lenne a helye. Profi és kegyetlen, nehéz emlékezeteset alkotni mellette, most viszont nem lopja el minden figyelmünket, a család is kiveszi részét a cselekményből. Maggie Grace harmincéves kora ellenére imádnivalóan alakítja a szülői védőszárnyak alól épp kikukucskáló Kim karakterét, a lányt maffiózók üldözik, háztetőkön ugrál, lopott taksival száguld Isztambul sikátorain át, most a feleség az igazi áldozat. Famke Janssen a kiszolgáltatott Lenore szerepében tehetetlenségre van ítélve, megkínozva, kifáradva, zokogva várja megmentőjét, s csak remélni tudja, hogy közben lányának se esik baja, rég megbánta már, hogy férje után jött.
A látvány lehengerlő, a film az egekben tartja a pulzusunkat mint a 91 perc alatt, egy percre se áll meg. Akció, kemény dózisban, ez az, amit az Elrabolva 2 nyújtani képes, kapkodjuk a fejünket, s ámulva figyeljük a válogatott kivégzéseket, kés a vádliba, kartörés viperával, zuhanás egy többemeletes ház tetejéről, vagy egyszerű fejlövés, a főhős megállíthatatlan, mégis a tíz körmét lerágja mindenki, hogy mi fog még történni. Állat, na.
Fájó, hogy az akció hiába tökéletes, a plot hemzseg a baromságoktól. Sztereotípiák és klisék kísérik a film másodperceit, Los Angelesben mindenki gazdag és sikeres, míg Albániában aszfaltozott utak sincsenek, az emberek porban és mocsokban élnek, még a Nap se süt rájuk. A maffiának öreg fekete ML mercire telik csupán, s Isztambul se jobb, ott ugyanez megy, nagyvárosi környezetben. Mélyszegénység, kosz és retek mindenütt, a rendőrség harmincéves roncsautókkal próbálja útját állni a gengsztereknek, szánalmas látványt nyújtanak, a lakosság meg biztos minden nap lát lövöldözéseket. Leszámolás a nyílt utcán? A füle botját se mozdítja senki, elugranak az útból, de előbb még a magasba hajítják a narancsosládát, látványosan.
Jó film lett. Egyszerre akciódús és meghitt, kegyetlen és romantikus, pont olyan, amilyennek vártuk. A vége nem is kérdés, hogy mi lesz, de nem ezért nézzük meg. Hanem azért, hogy lássunk néhány szétrúgott albán heregolyót, megérdemlik a mocskok, emberkereskedelem, vendetta, a rohadt anyját az ilyeneknek.
Rendezte: Olivier Megaton
Szereplők: Liam Neeson, Maggie Grace, Famke Janssen,
Rade Šerbedžija, Leland Orser, Luke Grimes
Producer: Luc Besson
Forgatókönyv: Luc Besson, Robert Mark Kamen
Operatőr: Romain Lacourbas
Zene: Nathaniel Mechaly
Hazai premier: 2012. október 11.
IMDB értékelés: 6.6
Gamekapocs értékelés: 7.0
Manapság már nem csinálnak ilyen filmeket, főleg az tetszett, hogy nem veri percekig befelé az arcokat, hanem kettőt odacsap, és kész, jöhet a következő! :D
Ehhez hasonló elvárásokkal álltam hozzá és nagyon vártam ezt a második részt is.
Az akcióval nincs sok gondom, bár néhol mintha lassú lett volna főhősünk, szerencsére ez nem túl feltűnő szerintem. A színészi alakítások a szememben nem kiugróak, de megfelelnek. Sajnos azonban kaptunk egy nagyon klisés, nagyon kiszámítható történetet amelynél sokkal többet vártam.
Liam Neeson még mindig a kedvenceim közé tartozik, de ez a film csak egy lehúzás.
Apám fiatalabb Liam Neesonnál, de idősebbnek néz ki. :D
Szerintem ebben a filmben szerepelnek a legpasszívabb emberrablók valaha. Az egyik alszik, a többiek tévét néznek, és kb. mindenki leszarja, hogy elfogták akit akartak. Vesznek egy ilyen laza műanyag kötöző vackot, és azzal próbálják meg ott tartani. A végére ez már kezdett baromi kínos lenni.
A csaj meg elképesztő, hogy sosem vette fel a telefonját. Az ilyenekre mondják, hogy nem tudni miért van nekik egyáltalán. Habár lehet, hogy skypeon könnyebb lett volna elérni. :D
A filmről annyit, hogy az első részen még elnevetgéltem, a maga bárgyú módján szórakoztató volt, de ez sajnos viccnek is rossz volt. :)
A film meg egy vicc. Legközelebb jöhetnének Magyarországra ököl-párbajozni a Mátyás templomba.
9. a Te szavaiddal élve, ha nem lenne annyi hülyeség az akciófilmekben, akkor nem ütnének akkorát. Az első rész is ilyen alapon hülyeség, mert valóságban szinte képtelenség egyedül annyi embert jóformán sértetlenül lemészárolni + kimenteni a prostinak elrabolt lányodat, ráadásul érintetlenül.
A gránátos rész szerintem nem annyira abszurd. Én is megtettem volna, és ha nem lát senki, még időben elhúzhattam volna a helyszínről...
Az 1-et imádtam (nálam a legjobb akciófilm), ez botrányos lett.
Amúgy legjobbak voltak haveromék moziban. Megvették a Skyfall jegyeket, és véletlenül erre ültek be. Ráadásul csak a film felénél jöttek rá, hogy itt valami nem stimmel, mert a főhőst senki nem szólítsa Mr. Bond-nak :-D
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.