Alapvetően könnyű dolgom van a cikkel, lévén minden sci-fi horror rajongó ismeri a négy klasszikus Alien-filmet. A nyolcadik utas: a Halál 1979-ben formabontó és meghatározó alapvetéssé vált, sokunk kedvence, amit bizonyos időközönként érdemes újra nézni. De mi a helyzet a regényadaptációkkal? Nálunk 1987-ben jelent meg az első kötet a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában, majd 1997-ben a Szukitsnál. Majdnem húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az Agave leporolja és átszerkessze a tetralógiát. A kiadó komoly munkát végzett: nem csupán új borítóval, díszdobozzal kedveskedett a rajongóknak, hanem napjaink nyelvezetéhez igazította a könyveket (főként az első és harmadik részt), míg a másodikat és negyediket teljesen újrafordította. Ráadásul olvasás közben az univerzumot betéve ismerőknek sem találhatnak benne hibát, hiszen az Agave időközben a hatalmasra duzzadt lore-hoz igazította a szöveget.
Az első három Alien-könyv írója, Alan Dean Foster neve ismerősen csenghet a hazai olvasók körében is. Az úriembernek megannyi Star Wars-, Transformers- és Terminator-kötetet köszönhetünk, és hogy egy frisset is említsek, ő felel a Star Wars: Az ébredő Erő adaptációjáért is. Saját bevallása szerint a hivatalos munkák során könnyű dolga volt, a kiadó elé rakta a forgatókönyvet, és utána általában békén hagyta. A kötött sztorivázon felül az már az ő fantáziájára bízták, hogy mit kezd vele. Így eshetett meg, hogy a filmekben nem látható-hallható belső vívódásokkal, monológokkal és egyéb fontos részletekkel is foglalkozhatott. Ezek hatására a történet teljesen más megvilágításba kerül, összetettebb és teljesebb élményt nyújt.
A legszembetűnőbb változások az Alien 3 esetében érhetők tetten, itt már komolyan megváltoztatta a dolgokat az író, gyakorlatilag rendbe rakta a frencsájz kakukktojásának számító Végső megoldás: a Halált. Bizony, hiába állt mögötte David Fincher, a rendezőnek meg volt kötve a keze, noha a kész filmet még így is újravágatta a Fox. Foster munkájának hála, sokkal kevesebb benne a logikátlanság, dinamikusabb és fogyaszthatóbb végeredmény született, noha alapvetően nem mond ellent a filmnek. Nem újkeletű dolog, hogy egy-egy ismertebb frencsájz könyvadaptációja tökéletesíti a sekélyesnek mondható történetet. Hogy egy videojátékos példát hozzak fel, megemlíthetjük az Assassin’s Creed: Unityt. A regényben Oliver Bowden inkább a női főszereplőre koncentrált, mélységet adott a karaktereknek és színesebbé tette a játék érdektelen narratíváját. Fosterrel is hasonló a helyzet, ahol kellett hozzáadott, szerkesztett és sokszor más megvilágításba helyezte a dolgokat. Persze van, amihez már neki sem fűlött a foga, az Alien: Resurrectiont már A.C. Crispin és Kathleen O’Malley vetette papírra.
Szóval Foster nem csak sima könyvváltozatokat készített, hanem komoly pluszt is adott a rajongók számára. Már A nyolcadik utas: a Halál esetében is sokkal jobban átjön a karakterek motivációja, olyan részleteket tudhatunk meg a Nostromóról, amit a filmből nem, szinte dúskálunk a háttérinfókban. Az író mindezt úgy tálalja, hogy attól nem lesz csapongó a kész mű, nem fogja vissza a tempót hosszas leírásokkal. Céltudatos, tömör mondatokat vés be oda. ahová kell, kifejti azokat a lényeges apróságokat, amikkel a film csak érintőlegesen foglalkozott. A szerző még nem is látta az 1979-es alkotást, amikor a regényt papírra vetette, így történhetett meg az, hogy olyan jeleneteket is átélhetünk, amiket a filmből kivágtak A „kimaradt jelenetek” közül néhány ugyan megjelent a rendezői változatokban, de azért maradtak exkluzív dolgok is. Ilyen például az, amikor a legénység tagjai egy légzsilipen keresztül próbálják kilőni az űrbe a xenomophot, de az akció Ash miatt meghiúsult. Ezt egy olyan sejtelmes párbeszéd követi Ash és Ripley közt, amire a rajongók elégedetten csettintenek, és egy komoly homályos foltra világít rá. Persze eszem ágában sincs lelőni a poént.
De nem csak az extrákért érdemes nekiveselkedni a tetralógiának. Foster stílusa önmagában is elég meggyőző, kiválóan érzékelteti a klausztrofóbiát, a sorok legalább annyira dúskálnak a feszültségben, mint maga az első film. De a folytatásba sem tört bele a szerző bicskája, habár a környezet és a téma eltérő. Még az ádáz akcióval sem áll hadilábon: amikor hőseink menekülnek, vagy épp lángba borítják az idegenek fészkét, a könyv is legalább annyira sodró lendületű mint a film. A végső megoldás: a Halál pedig igazi unikumdarab. Mivel itt kevesebb a vérontás, ismét jutott idő Fosternek a karakterépítésre, a fegyencek nyomasztó mindennapjainak bemutatásával is tudott foglalkozni, továbbá itt éreztem leginkább azt, hogy hőseink gyakorlatilag a saját halálukba mennek, annyira reménytelen a helyet.
Különös módon azt tapasztaltam, hogy a leggyengébb negyedik fejezet is megállja a helyét, holott azt már nem Foster vetette papírra. Elsőre féltem tőle, elvégre a film sem ragadott meg a középszerűségével, vagy csak nem figyeltem eléggé a részletekre. A.C. Crispin felnyitotta a szememet, a hölgynek köszönhettük a zseniális Han Solo-trilógiát is, szóval van azért referenciája. A kötetben jobban megismerjük a xenomorphok háttértörténetét, ugyanakkor kiderül, hogy igenis intelligens fajjal van dolga Ripleyéknek, hiszen itt már az alienek gondolataiba is betekintést nyerhetünk. A drámát és belső vívódást nemigen kapunk benne, Crispin és társa inkább az akcióra, a vérre és a belsőségekre gyúrt rá – talán kicsit túlzásba is vette. Ami nekem nem jött le a filmből, de a regényből már annál inkább, hogy a Betty legénysége igenis szerethető figurákból áll. Az írók stílusa nyilván kicsit másabb Fosterénél, de összességében nem beszélhetek színvonalesésről, végig izgalomban tartott, gyorsan el is fogyott a 250 oldal.
Végül térjünk rá a kiadvány külsőségeire. Az Agave szerencsére kitett magáért, a puhakötésű könyvek borítójára egyedi grafika került magyar művészek jóvoltából, remekül mutatnak a polcon. De az igazi non plus ultra az a díszdoboz, amely egész egyszerűen fantasztikus, öröm ránézni, nem kevés elégedettséggel tölti el az egyszeri rajongót. Noha a csomag ára kissé borsos, szerencsére a köteteket külön is megvásárolhatod, de akkor le kell mondanod a patinás dobozról. Ráfért már egy újrakiadás az Alien-könyvekre, a modern külső mellett átszerkesztett belső tartalom vár rád, amely olyan titkokat is elárul, ami még neked is új lehet. Nem egy sima adaptáció, a borzongás és a meglepetés garantált.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.