Brother Bear

A Brother Bear a Disney legújabb egész estés rajzfilmje, mely az amerikai bemutató után egyből a toplisták élére tört (hozzánk nem tudom, hogy mikor fog eljutni, de remélem minél hamarabb) A filmmel szinte egy időben jelent meg a játék is, mely gyakorlatilag ugyanarról szól, mint a mozi, csak éppen itt belebújhatunk a főszereplő, Kentai bőrébe. Aki még egyáltalán nem hallott semmit sem a filmről és a játékról, annak rövid vázolom a történetet: adva van két testvér, akik medvevadászattal keresik meg a betevő falatot. Ám egyszer csak valamilyen különös úton módon az öcsike átváltozik medvévé, és hát ugye az a célja, hogy minél előbb visszaalakuljon, mert a végén még a bátyó leöli. Kellemetlen szitu, ugye? : Meg kell keresnie azt a totemet, amely segítségével újra emberré válhat. A hosszú út során mellé szegődik Koda, a kis medvebocs, aki szerencsére pont tudja, hogy merre kell menni. Nos, tehát így kezdődik az egész sztori.

Az irányítás kezdetben elég furcsa lehet a megrögzött FPS rajongóknak, mivel az egeret nem lehet használni, csak a kurzor billentyűket. Ez első blikkre nagyon nem jó, de ha belegondolunk, hogy a játékot óvodás-kisiskolás korú gyerekeknek készítették, akik a kurzorral szépen elbánnak, akkor máris becsukhatjuk a szánkat, és visszavonhatjuk a reklamációt. Amúgy gyakorlatilag pár gombra szűkül le azoknak a billentyűknek a köre, amiket használni fogunk. Ezek pedig: use, ugrás, előre, hátra, jobbra, balra. Ennyi, nem is olyan bonyolult.

Koda, a társunk és barátunk nagyon aranyos egész végig, folyton beszól valamit, pl. "Ha megtámad téged egy vadász, akkor ne ijedj meg, majd én megvédelek!" És természetesen folyamatosan mutatja az utat. Bár eltévedni úgysem fogunk, mivel itt aztán tényleg csak egy ösvény van, és ráadásul még az is végig ki van rakva mézzel, amiket követve könnyen túljutunk a pályákon. Mellékesen pedig ezeket a mézeket gyűjteni is lehet, bár őszintén szólva fogalmam sincs, hogy van-e értelme.

Az út során elég sűrűn fogunk totemekbe ütközni, melyek mindenféle extra lehetőséget biztosítanak számunkra. Pl. szellemként körbejárhatjuk a pályát vagy egy madár megfog minket, és átrepít a magas sziklákon és mély szakadékokon. Plussz még van jópár hasonló kaliberű dolog, melyeket akkor tudunk aktiválni, ha összegyűjtöttük a hozzájuk színben passzoló gyümölcsöket (van szürke, narancssárga és lila) Ez nem lesz nehéz, szinte percenként fogunk ilyen bokrokba ütközni.

A történet ugye úgy szól, hogy a bátyánk üldöz minket (mivel azt hiszi, hogy mi öltük meg a testvérét - azaz magunkat :), és 2-3 epizódonként folyton utolér, ekkor pedig ártalmatlanná kell tenni. Semmi testi fenyítés nincs a játékban (mert hát ugye csak gyerekeknek szól), tehát úgy tudjuk kiütni a tesókát, hogy ráordítunk, és ettől elszédül. Heh :

És akkor most beszéljünk a grafikáról: semmiféle DX9-es effektust ne keressetek, totál semmi extra nincs benne, de a 6-9 éves gyerekeknek pont megfelelő: szép, színes, aranyos, és ez pont elég.

A pályák változatosak, a havas csúcsoktól kezdve a tarkabarka erdőn át egészen a lávától fortyongó barlangokon keresztül szinte mindenhol meg fogunk fordulni, ráadásul helyenként különféle "extra" küldetéseket kell teljesítenünk, ami eléggé feldobja az adott helyszínt. Ilyen például a havas pályán a seggcsúszdázás : vagy a folyóban úszás (ahol a cél minél több lazac elkapása) Nekem speciel ez utóbbi tetszett a legjobban, nagyon ötletes és nagyon szép a megvalósítása.

Az összes pozitívuma ellenére viszont van egy nagyon nagy hibája a Brother Bear-nek: rövid! Nagyon nagyon nagyon rövid. Én speciel másfél óra alatt végigvittem� Bár egy 7 éves lurkó jól elszórakozhat vele több napig (hétig), és csak nekem, egy ekkora vén szamárnak tűnhet rövidnek a hossza. De ne felejtsük el, hogy a célközönség az ilyen fiatal kisgyerekekből áll, akiknek ez a játék tökéletes kikapcsolódást jelenthet két Pokemon között.