Azok a boldog 80-as évek

A legtöbbünk számára ez már történelem. Emlékszünk foszlányokra, de a siófoki vitorlástábor, a BMX-ezés, a nyári szünet, a VHS rajzfilmgyűjtemény felmatricázása, és az első AM-mikrós lopóantenna akkoriban több izgalmat okozott annál, minthogy holmi számítógépekkel foglalkozzunk. Mindez pedig nem is csoda. A PC-k ekkor még drágák és elérhetetlenek voltak, egy átlagember nem tudta őket mire használni, különben is, akadt jobb dolgunk.

Paul Allen és Bill Gates, 1981

Nehéz elhinni, de 1980-ban a Microsoft még egy Xenix nevű, Unix alapú operációs rendszer fejlesztésével töltötte ki a munkanapokat, a cég legnagyobb ügyfele pedig az IBM volt. A számítógépgyártó nagyvállalat olyan programok PC-s változatait rendelte meg a redmondiaktól, mint a Pascal, a Cobol, a Fortran, vagy a Basic, de Paul Allan és Bill Gates közös irodájában már készülőben volt a DOS is, mely szintén az együttműködés gyümölcseként látott napvilágot. A minden öreg PC alapjául szolgáló szoftver nem volt teljesen saját találmány, a páros a Seattle Computer Products kezdetleges fázisban lévő rendszerének jogait vásárolta fel a munkálatok megkezdéséhez, akkor talán még egyikük se tudta, hogy ebből valaha lesz valami. De hasonló gyerekcipőben járt a játékipar is, az Atari volt az első cég 1980-ban, mely szerzői jogokkal kívánt élni egy általa fejlesztett játékprogram iránt, az Asteroids és a Lunar Lander hivatalosan is bejegyzett márkanév lett, tudatva a világgal, ideje komolyan venni őket.

Xerox 8010 Information System (Xerox Star)

A következő év sötét hírrel indult. Miután sikerült 16660 pontot elérnie a Berzerkben, a 19 éves Jeff Dailey szívroham áldozatává vált, ezzel pedig hivatalosan is ő lett az első ember a történelem során, kinek halálát egy videojáték okozta. Az 1981-es évből viszont szívesebben emlékszünk a friss fejlesztésekre. A Xerox ekkor rukkolt elő a Star nevű számítógépével, melynek grafikus rendszere szolgáltatott ihletet a Lisa, a Macintosh és a Windows megalkotásához, a Microsoft pedig ebben az évben utalta át a Seattle Computer Products részére azt a 25000 dollárt, mellyel teljesen átvették a QDOS kódjait. A tranzakció után Bill Gates piacra dobta az MS-DOS 1.0-ás rendszert, a programnak köszönhetően pedig az IBM beléphetett végre a személyi számítógépgyártók versenyébe, első terméke 1565 dollárért kereste új gazdáját, csak összehasonlításul, a Commodore ugyanekkor megjelent VIC-20 modellje mindössze 299-be került, a szakadékok hatalmasak voltak.

Commodore VIC-20, eredeti csomagolásával

1982 sem múlt el eseménymentesen. Bemutatkozott a Sony legújabb Trinitron monitorsorozata, mely az akkori katódsugaras képernyőkhöz képest élesebb képet, és jóval nagyobb felbontást tett lehetővé a számítógép-felhasználók számára, megalakult a Maxtor, a Sun, a Compaq, a Diamond Multimedia, a Lotus Development, a Hercules, a Symantec, a Norton, az Adobe és a Labtec, a Microsoft pedig megnyitotta első londoni irodáját, kitárva a kaput az európai eladások előtt. Ha azt hinnénk, ennyi esemény még sok is egy évre, akkor ideje megkapaszkodni, mert most jön csak a java. Bemutatták az Intel 286-os processzorsorozatát, a Philips németországi gyárában elkészült a CD, a WordPerfect Corporation piacra dobta a világ első szövegszerkesztő programját, az Epson megalkotta az asztali PC kategóriát, megjelent a Commodore 64, Rich Skrenta, 15 éves diák pedig a The Elk Cloner nevű fejlesztésével bevezette a köztudatba a számítógépes vírus fogalmát, reméljük, az édesanyja azóta is csuklik.

Compaq Portable

Paul Allan elhagyta a Microsoftot, Steve Jobs cége pedig 1 milliárd dollárra dagadt bankszámlával kezdte az évet. A személyi számítógépek forradalma 1983-ban se hagyott alább, megjelent az AutoCAD, a Lotus 1-2-3, az Apple Lisa, az MS-DOS 2.0 és a Novell Netware operációs rendszer, Ronald Regan elnök engedélyt adott az addig kizárólag katonai célokat szolgáló GPS helymeghatározó-rendszer civil használatára, Bill Gates pedig egy novemberi délutánon bejelentette, megkezdődtek a Windows fejlesztései. A Compaq ekkor már 100% IBM PC kompatibilis rendszerekben, a Tandy, az Epson és a NEC pedig csak asztali gépekben utazott, a szilícium-völgyi nagyvállalatok vezérei pezsgőt bonthattak, leszállították az Amerikai Egyesült Államok tízmilliomodik számítógépét.

Steve Wozniak és Steve Jobs

Nincs új év új modellek nélkül. 1984-ben debütált a Macintosh, az Olivetti PC és az IBM AT, elkészült a CGA megjelenítőket váltó EGA technológia, megalakult a Dell, Bill Gates felkerült a TIME magazin címlapjára, Steve Wozniak és Steve Jobs pedig a számítástechnika fejlődésében végzett munkásságáért átvehette a National Medal of Technology díjat, a legnagyobb elismerést, melyet a szakma szereplői csak kaphatnak. A Hitachi bejelentette az első 1 MB-os memóriáit, megjelent a 3.5”-os flopilemez, a Commodore felvásárolta az Amigát, a Microsoft megalapított a hardver- és perifériafejlesztésért felelős divízióját, s hogy egy kis játékipari kapcsolat is legyen, a Szovjetunió tagállamai ebben az évben kapták meg a legnagyobb kincset, melyet Moszkva csak adhatott a fél évszázados elnyomás alatt. Ez volt a Tetris.

Windows 1.0

Egy év múlva már a Commodore 128, az Amiga A1000, a Dell Turbo PC és az Intel 386 modellektől volt hangos a sajtó, de 1985 nem csak a hardvergyártás terén, az internet történelmében is hozott áttörést. A világháló közvetlen elődjének számító ARPANET-en létrehozták az első domaint, a symbolics.com-ot, ekkor még szó sem volt böngészőkről, vagy mindennapi felhasználásról, a rendszer szigorúan zárt hálózatot alkotott, csak a kormány és a hadsereg szuperszámítógépei csatlakozhattak hozzá, s még az egyetemek, nagyvállalatok előtt is csak lassan nyíltak meg a kapuk. A Szilícium-völgyben pedig ezalatt kisebb mozgolódás indult meg, megalakult Corel, és a később AOL-ként ismertté vált Quantum Computer, a Microsoft piacra dobta a Windows 1.0-át, Steve Jobs pedig távozott az Apple éléről, hogy megalapítsa következő cégét, a Pixart.

IBM Convertible PC

Mindezek után 1986-ot sem nevezhetjük eseménymentes évnek, az IBM bemutatta a laptop elődjének számító Convertible PC-t, a Microsoft pedig belépett az amerikai tőzsdére, a világ egyik legfiatalabb milliárdosának avanzsálva Bill Gates-t. Rá egy évre pedig az Apple-t újabb veszteség érte, 1987-ben Steve Wozniak is elhagyta a céget, a konkurencia bemutatta a Windows 2.0-át, és az irodai munkát egészen új szintre emelő Works, illetve PowerPoint programokat, hogy az IBM legújabb megjelenítési szabványának, a mai napig ismert VGA-nak a megszületéséről ne is beszéljünk. Fájt a feje rendesen az almás cégvezetőknek, a következő év elején kezdetét is vette a számítástechnikai világ első nagy háborúja, az Apple a kerületi bíróságon bejelentette szerzői jogi aggályait a Microsoft Windows és a Hewlett Packard New Wave grafikus megoldásai miatt.

Windows 2.0

1988-ra nem kevesebb, mint 45 millió PC volt szerte az Egyesült Államokban, a számítástechnikai ipar viszont behúzta a kéziféket, az év egyetlen fontos mozzanata nem más volt, mint a Creative SoundBlaster kártya megjelenése, nem nagy előrelépés ez egy ilyen időszak után. De nem keltett nagyobb visszhangot 1989 sem, az évtizedet az S3 és az ASUS alapítása mellett az Intel 486DX processzora búcsúztatta, a miniatűr lemezen ekkor már több mint 1 millió tranzisztor foglalt helyet, ha neked még volt olyan géped, amiben ilyen mag lapult, akkor elmondhatod magadról. A számítógépes történelem egyik legfontosabb darabjának tulajdonosa voltál.

Intel 486

Noha az informatika bölcsője a 80-as évek volt, az igazi áttörést a következő évtized hozta. A Szovjetunió felbomlásával a keleti világ csatlakozott az információs társadalomhoz, elindult az internet, a gépek pedig egyre erősebbek, olcsóbbak, és jobbak lettek. Sorozatunk második részében ezt az időszakot fogjuk nagyító alá venni, maradj velünk!

Kapcsolódó cikkek

• Azok a boldog 2000-es évek
• Azok a boldog 90-es évek
• Commodore 64