Jegyezzük meg mindjárt az elején: csak az lepődött meg a Valve szeptember végi bejelentéssorozatán, aki az elmúlt két évet internet nélkül töltötte. Egy jó ideje a napnál is világosabb volt ugyanis, hogy mire készül Gabe Newell és csapata (tavaly decemberben egyszer már össze is ollóztam a lényeget), a tervekről nemcsak egy raklapnyi pletyka árulkodott, de az itt-ott elejtett megjegyzések, kinyilatkoztatások és az olyan konkrét húzások, mint a Steam Big Picture módjának bevezetése és a linuxos játékkínálat kiépítése is egyértelműen arra utaltak, hogy a Valve mozdulni szeretne. Befelé a nappaliba, le a kanapéra, egy szép és új kötetlen, szabad világba. Illuzió? Talán.
Ismételjük át gyorsan, mik is voltak azok a bejelentések? Először bemutatkozott a SteamOS, a Valve Linux-alapú operációs rendszere, amit ingyen tölthetnek le a felhasználók, és a gyártók is díjmentesen licencelhetik majd a számítógépeikhez. Nappalihoz igazított, a hardveredből is többet hoz ki, mint a Windows, és az olyan ínycsiklandó funkciókkal is meg van toldva, mint a Family Sharing. Aztán jött a vas maga, a Steam Machine (leánykori nevén Steam Box), ami tulajdonképpen nem is egyetlen gépet takar, hanem egy koncepciót, amit egyrészt követhetnek a különböző hardvergyártók, és ami másrészt szélesebb kínálatot biztosít, amikből a játékosok kedvükre, igényeik szerint válogathatnak. Majd harmadikként befutott a régóta rebesgetett Steam-kontroller is: egy saját tervezésű valami, amin nincsenek analóg karok, csak két kattintható tapipad, amik lényegesen nagyobb érzékenységet ígérnek a gamereknek, mint a hagyományos gamepadek. Ezen kívül tizenhat gomb és egy érintőkijelző kapott még helyet a kütyün.
Ha átfogóan nézzük ezeket a híreket, egy első blikkre kétségkívül furcsa koncepció rajzolódik ki előttünk - amit elsősorban azért találunk furcsának, mert még nem igazán értjük. A Steam Machine ugyanis nem PC vagy konzol, hanem valójában mindkettő és egyik sem akar lenni, és ez a mix nemcsak az alapvető dolgokon, például a specifikációkon érezteti a hatását, de a mögötte álló üzleti modellen is. Az előzetesen közölt információk alapján a Steam Machine-ek közönséges számítógépeknek tűnnek, nyoma sincs olyan egyedi fejlesztéseknek, amiket például a PlayStation 4-ben vagy az Xbox One-ban találunk majd. Ugyanakkor ennek a “szabványosításnak” az előnye, hogy a gépeket szabadon fejleszthetik a felhasználók, ami egyértelműen megborítja a konzolpiacon uralkodó generációközpontú változást. Csakugyan érdekes a koncepcióban az, hogy a Steam Machine nem konkrét terméket ír le: valójában egy felülről szabályozott márkáról van szó, ami mögé beállhatnak más számítógépgyártók, és amik a saját szájízük szerint gyárhatnak különböző konfigurációkat, különböző méretekben és különböző árakon. Sőt tulajdonképpen a felhasználók is Steam Machine-t csinálhatnak a gépükből, ha letöltik rá a SteamOS-t.
Rendben, tegyük fel, hogy a Valve eltalálta a dolgot: olyan ötlettel állt elő, ami alapvetően ténylegesen egyesíti a PC-k és a konzolok legjobb tulajdonságait. Van egy csomó választási lehetőségem, kiválaszthatom a legszimpatikusabb Steam Machine-t, kapok egy kompakt, játékra optimalizált gépet, amit úgy fejleszthetek és akkor, ahogy és amikor nekem jól esik. Ez viszont nyilvánvaló problémákat szül: jelenlegi tapasztalataink alapján egyszerűen nem értjük, hogy mit csinálnak majd például a játékfejlesztők, akiknek ettől függetlenül ugyanúgy problémát jelent a konfigurációk szempontjából idővel nyilvánvalóan szétaprozódó mezőnyre történő fejlesztés. Nos, erre az a válasz, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie, és ha a Gabe Newell korábbi nyilatkozataira hagyatkozunk, nem is lesz így. Bár formális keretek között erről még nem beszélt, Newell annak idején két nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet.
Egyrészt elmondta, hogy a Steam Machine-ek között létezik majd egyfajta sávozás, ami kategorizálja a gépeket teljesítményük szempontjából; ő némi bullshites felhanggal “jó, jobb és még jobb” konfigokról beszélt, valójában (és erre az előzetes specifikációk is bizonyítékul szolgálnak) az egyszerű, pusztán streamelésre alkalmas kütyüktől a high-end gépekig több kategóriát találunk majd, amikre viszont már tudnak célozni a fejlesztők úgy, hogy - mondok egy véletlen számot - öt különböző szintre lövik be a játékukat. Bár első hallásra ez a rendszer is anarchiába fulladhat, valójában a Valve könnyen kikényszerítheti a játékszabályok követését: a Windows teljesítményindexéhez hasonlóan bármilyen, akár felhasználói oldalról is módosított gépet tud értékelni, a gyártókkal pedig játszi könnyedséggel betartathatja a sávozást, ha máshogy nem, például referenciahardverekkel. Bár erről nem vagyok meggyőződve, de jelen állás szerint úgy fest, hogy valamilyen Steam Machine-t a Valve is piacra dob majd, ami mértékadó szerkezetként jelenhet meg a gyártók, de akár a játékosok számára is. És itt kerül elő Gabe Newell másik nyilatkozata: ő azt mondta, hogy a Valve nem kompetens hardvergyártásban, másra bízná feladatot, ami alapján elképzelhető, hogy végül kiszervezi ezt a feladatot egy másik cégnek. Akárhogy is legyen, a saját és a third-party gyártású referenciahardverekre is láttunk már példát, előbbi kapcsán elég a videokártya-gyártók fejlesztéseire, utóbbival kapcsolatban pedig a Google Nexus-kütyüire gondolni.
Rendben, de miért csinálja ezt a Valve? Döglődik a PC-ipar? A nappaliban tényleg jobb játszani? Végre eljött a Linux ideje, és valódi játékplatformmá válhat? Ezek a kérdések valószínűleg sokatokban felmerültek, viszont felesleges rájuk válaszolni, mert elsősorban nem ezek magyarázzák meg a Valve motivációját az új fejlesztések kapcsán. A motivációt ebben az esetben ugyanis úgy hívják, hogy Microsoft. Arról a Microsoftról van szó, ami - a saját üzleti érdekeit tekintve kétségkívül racionális módon - folyamatosan próbálja a lehető legjobban bezárni a Windowst, és arról a Microsoftról, aminek az alkalmazásboltja potenciálisan a legnagyobb veszélyt jelenti a Valve üzlete számára. Ne áltassuk magunkat: Gabe Newelléket is az anyagiak mozgatják, márpedig a Windows 8 beépített digitális üzlete elérés szempontjából példa nélküli konkurenciát jelenthet a Steamnek - ehhez csapódik hozzá mintegy “mellékesen”, hogy a Microsoft élesen máshogy gondolkodik egy platformról. Több mint valószínű tehát, hogy az egész történet a Valve szabadságharcáról szól, a Microsofttól történő függetlenedésről, amiben csupán eszközül szolgál a Steam Machine, a Linux és minden más is - miközben kétségtelen, hogy a cég mindegy egyes mozdulata valamilyen víziót vagy preferenciát tükröz a játékiparral kapcsolatban. Gondoljunk csak Gabe Newell Windows 8-at szapuló megszólalásaira!
Azt viszont egyelőre nagyon nehéz eldönteni, hogy van-e létjogosultsága a Valve törekvéseinek. Bár nincs kétségem afelől, hogy lesznek néhányan, akik öt perc gondolkodás után eltemetik vagy éppen mennybe küldik a SteamOS-t és a Steam Machine-t, én óva intenék ettől mindenkit. A kérdés a játékipar megmondóembereit is megosztja, Cliff Bleszinski szerint például mások mellett a Valve próbálkozásai határozzák majd meg a következő generációt, míg a gearboxos Randy Pitchford azt mondta, a következő két-három évben a Steam Machine nem lesz releváns tényező a piacon. Érdekes módon a konzolgyártók sem tartják túlzottan komoly ellenfélnek a Valve-ot, legalábbis a “hát majd meglátjuk, milyen lesz”-jellegű nyilatkozatokból egyértelműen az olvasható ki, hogy nem izgulnak - talán a Microsoft egy kicsit, a redmondiak mostanában sokat mozgolódtak Games for Windows Live-fronton, nem kizárt, hogy valamilyen átalakítás küszöbén áll a cég. A teljesség kedvéért mondjuk érdemes megjegyezni azt is, hogy Gabe Newell sem a Sonytól vagy a Microsofttól tart elsősorban, korábban az Apple-t nevezte meg valódi ellenfelének.
Egy dolog viszont biztos, a Valve-nak nem lesz egyszerű dolga, úgyhogy inkább nézzük végig, mik szólnak mellette, milyen eszközökhöz nyúlhat segítségként! Az első és legfontosabb dolog (már utaltam is rá), hogy a Steam Machine egy teljesen új termékkategória, ezért óvatosan kell közelíteni hozzá, mikor azt boncolgatjuk, mi lesz a sorsa. Ahogy a The Verge is felemlegeti, annak idején nemcsak a közvélemény, de még a sajtó is hajlamos volt arra, hogy az iPadre nagyra nőtt iPod touchként hivatkozzon, holott utólag tekintve ez nyilvánvaló butaság: csak éppen akkoriban nem értettük, hogy mi az a tablet és mennyire lehet hasznos a számunkra. A többit pedig ismeritek: a tabletek óriási népszerűségnek örvendenek, és a termékkategóriában rejlő lehetőségeket, az iránta jelentkező igényt felismerve az Apple jó ideig egyeduralkodó is volt ezen a terepen. És ki tudja: lehet, hogy élesben jól működik a Steam Machine-koncepció, lehet, hogy a játékosoknak és a fejlesztőknek is imponál majd, hogy a SteamOS hatékonyabb és játékcentrikusabb operációs rendszer, mint a Windows, lehet, hogy tetszeni fog nekik a rendszer nyitottsága.
És persze ne felejtsük el a Steamet. A Valve-nak egyáltalán nem nulláról kell indulnia, egy olyan digitális szolgáltatást üzemeltet, ami 55 millió felhasználóval és napi szinten akár 5 millió aktív játékossal rendelkezik. Minden nagyobb kiadó árulja a játékait rajta, éves szinten valamivel 1 milliárd dollár feletti forgalmat bonyolít le a rendszer, ráadásul funkcionálisan is jól felszerelt, a jelenleg tesztelés alatt álló Family Sharing például nemcsak hasznos, de rendkívül jövőbemutató lehetőség is. A SteamOS és a Steam Machine alapja márpedig a Steam, a Valve fejlesztései így potenciálisan több tízmillió játékos látóterébe kerülnek be, akik úgy dönthetnek, a következő gépük SteamOS-es lesz, de legalábbis feltelepítik maguknak a rendszert. Ne felejtsük el, hogy ez a megközelítés viszonylag hozzáférhetővé teszi az újdonságot, annyira legalábbis, hogy - tegyük fel - a Valve megkockáztathatja, hogy néhány nívósabb exkluzív first-party címmel is megtámogassa azt. Bizony, a találgatások kereszttűzében a Half-Life 3 és annak esetleges SteamOS-exkluzivitása áll, és bár fogadni én sem mernék rá, lássuk be, gyönyörűen passzolna a Valve terveibe a dolog.
Gabe Newell és csapata tehát nagy fába vágta a fejszéjét, és bár rengeteg mindent nem tudunk még a terveikkel kapcsolatban, sok a bizonytalan változó, valamiért mégsem aggódom. Szubjektív vélemény, de azt gondolom, a Valve a videojáték-ipar legfontosabb prófétája napjainkban, elképesztően érzi, hogy mire van szüksége a játékosoknak, ha ők nem tudnak így kiugrani és ők nem virágoztatják fel a linuxos játékot, akkor senki nem fogja. 2014 nagyon izgalmas lesz!
Kapcsolódó cikkek
De ez mind csak de és ha és fikció :)
a valve szerintem csak azt tudja, hogy mozdulnia kell, de vagy nem tudja az irányt, vagy tudja, de nincsen hozzá elég forrása. vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy nem lehet egy lépésben winről steamOS-re átnyergelni. de ez a köztes koncepció elég gáz.
most úgy őszintén, hol van ez a koncepció ahhoz képest, hogy bekapcsolom a konzolt és pár másodperc múlva ott folytatom a játékot, ahol egy nappal korábban befejeztem?
nem érdemes ezt kiröhögni, mert a tableteket is azért preferálják sokan (egyre többen, mint tudjuk), mert egy pillanat alatt felébred és már lehet is használni. mert ez is a felhasználói élmény része, ugye.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.