A ma is számos aspektusában mérföldkőnek tekinthető eredeti kiadás közel 18 éve jelent meg, ám az a lenyűgöző, hogy a The Witcher 3 korában is releváns tudott maradni. Így vagy úgy, nagyjából mindenki hallott már a Tormentről, akit egy kicsit is érdekelnek a szerepjátékok. Akár megélte a legendás BioWare-Black Isle aranykort, akár csak olvasott róla az újabb címek kapcsán, netán kommentekben, de mindenképpen kikerülhetetlen névről van szó. És hogy miképpen éri el egy videojátékoknál matuzsálemkorúnak számító anyag ezt a státuszt?
Egy szerepjáték ideális esetben több mint egy ügyesen kitalált játékmechanika, elengedhetetlen hozzá egy érdekes háttérvilág, melyhez dukál az ütős sztori is. Ezt a történetet valahogy át is kell adni, a Planescape erőssége pedig mindig is a mesteri narratívában rejlett. Az egyetlen klisének vagy elcsépeltnek mondható eleme mindössze a kezdés, ugyanis Névtelent, egy sebhelyes, emlékek nélküli, tetovált keményarcot alakítunk, aki egy hullaházban ébred a csendespihenőből.
Előző életeinket és emlékeket próbáljuk összevadászni Sigilből, az Ajtók Városából kiindulva, mely közös pontja a Dungeons & Dragons világainak és síkjainak. Igazán eredeti, brutál jól megírt társak színesítik utazásunkat, köztük Morte, a nagydumás lebegő koponya, aki a játék sötét humorának fő forrása. Annak ellenére, hogy az Infinity motor hajtja, akárcsak a Baldur's Gate-et, a Planescape: Torment leginkább egy kalandjátékszerűség, ahol a beszélgetésen van a fő hangsúly.
Az eredeti készítői később be is vallották, hogy teljesen ez volt fókuszban a fejlesztés során, így a játékmenet egyéb részeit, beleértve a harcrendszert is, tudatosan szorították háttérbe. Ennek a kompromisszumnak köszönhetően letették az asztalra a valaha egyik legzseniálisabban megírt sztorit és a hozzátartozó narratívát. Utunk során komolyabbnál-komolyabb döntések sora vár ránk, ugyanennyire durva következményekkel: ez a rész semmit sem változott hátrányára ennyi év után sem.
A kis bevezető után térjünk is át arra, hogy mivel bolondították meg az eredeti receptet a felújított változatot elkészítő Beamdog fejlesztői. A grafikát és a felbontást leszámítva nem is kifejezetten feltűnő a bővítés - szerencsére, ugyanis a Tormentnek nem volt szüksége arra, hogy belenyúljanak a játékmenetbe olyan szinten, mint a Baldur's Gate két epizódjának felújításakor. Így tehát kizárólag a látványvilág esett át opcionálisan (!) élesíthető ráncfelvarráson.
Ezek után teljesen nyilvánvaló és kézenfekvő, hogy az anyag kompatibilis a ma használatos számítógépekkel, és ez nemcsak a PC-re értendő: Névtelen kalandjait immáron élvezhetjük iOS-es és androidos tableteken, Linuxon és Macen is. Az Enhanced Edition felbontását emellett egészen 4K-ig tornázhatjuk fel, mindenféle ablakos-teljes képernyős módot és képernyőarányt támogatva, ahogy az elvárható egy mai cucctól.
A menük és szövegek szépen skálázódnak, bár a legjobb látványt talán HD-ban élvezhetjük. Ekkora játéktérhez nem árt, ha bele tudunk nagyítani a részletekbe, a zoom, mint új funkció így nagyon is a helyén van. A világban mászkáló karakterekre tehetünk opcionális kontúrt és szűrőket, hogy jobban lássuk, mivel állunk szemben, illetve a felhasználói élményt javítandó is kapunk apróságokat.
A mai játékoknak megfelelően a TAB gombbal egyből láthatóvá tehetjük a pálya manipulálható vagy megvizsgálható elemeit. Ugyanígy apróság, de hatalmas segítség a funkció, hogy a ládák és holttestek kifosztása közben egyetlen kattintással zsebre is vághatunk mindent. A felhasználói felület is kényelmes változásokon esett át, kellően átlátható és informatív.
Minden fent említett funkció ki-bekapcsolható kedvünk szerint, hogy kialakítsuk a saját Torment-élményünket. Akár válasszuk az eredetivel közel megegyező élményt, vagy egy folyamatosabb, kényelmesebb, de közben ugyanolyan mély reprezentációját a forrásanyagnak, a döntés itt is a miénk. A Planescape ráncfelvarrása előhozta a régi kellemes emlékeket, úgy, hogy az élményen semmit nem ront. Az irányítást megfelelő mértékben teszi hozzáférhetővé és modernné, a grafika és a soundtrack felújítása kellemes audiovizuális csemegét jelent.
A GOG-on fellelhető eredeti változat is tuningolható ugyan modokkal, én mindenképpen úgy gondolom azonban, hogy aki teheti, ezzel a (sajnos drágább) változattal próbálkozzon: az élményt javító funkciók hasznosak, nem tolakodóak és persze kikapcsolhatók. Aki még nem találkozott a Planescape: Tormenttel, és nem a harc meg a lootolás a mindene, az ragadja meg ezt a tökéletes lehetőséget arra, hogy bepótolja az egyik legkirályabb szerepjátékot, amit valaha készítettek.
A Planescape felújított változatát PC-n teszteltük, de elérhető tableteken (iOS, Android), Linuxon és Macen is.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.