Metal Gear Solid: Peace Walker Demóteszt

A tavalyi E3 konferencián Hideo Kojima mester két igencsak meglepő bejelentést is tett. Az egyik, hogy egy PS3-ra, X360-ra és PC-re is megjelenő Metal Gear Solid van készülőben, a Rising, Raiden főszereplésével. A másik pedig, hogy mindenki kedvenc PSP-jére is meg fog jelenni egy MGS, ami a legendásan jól sikerült harmadik résznek lesz a hivatalos folytatása.

Jómagam végtelenül nagy rajongója vagyok ennek a hihetetlen sorozatnak, akárcsak a PSP-nek, de bevallom igencsak szkeptikusan álltam ehhez a projekthez, hiszen mindenki tudja mennyire korlátozottak a képességei ennek a kis kézikonzolnak, legyen szó akár a hardware-ről vagy éppenséggel az irányításról. Nemrég leteszteltem a demót és a döbbenet azóta se tűnt el az arcomról…


Nem tudom miért kételkedtem Hideo mesterben és az ő zsenialitásában, szégyellem is magam miatta rendesen, ugyanis ezúttal képes volt csupán 100 megába beletömöríteni egy kompletten kerek, négy teljes küldetésből álló, történettel, átvezetőkkel, boss harccal ellátott, sőt mi több co-op lehetőségekkel fűszerezett játékot. Fogalmam sincsen hogyan csinálta, el sem tudom képzelni milyen módszereket kellett hozzá alkalmaznia, de tény hogy a nagyképű bejelentése, miszerint a PSP eladásai a duplájára fognak növekedni ennek a címnek köszönhetően, koránt sem volt elhamarkodott lépés. A gamma grafikája gyönyörű, igaz egy kicsit szemcsés, de ezt könnyen meg lehet szokni és nagyon jól illeszkedik a hangulathoz. Az irányítás forradalmian egyszerű és nagyon könnyen megtanulható, az élmény meg magáért beszél. Ez bizony egy vérbeli és teljes értékű MGS lesz. Ha nem hiszitek, menjetek fel a hivatalos honlapra és nézzétek meg a legújabb TGS bemutatót…


A történet tíz évvel játszódik a harmadik rész után. 1974-et írunk, a hidegháború a végéhez közeledik. Mindkét fél rájött arra, hogy Közép-Amerika megszerzése stratégiailag a legfontosabb szerep ebben a feszült helyzetben. Costa Rica érintetlen és háborútól mentes békés földjén ismeretlen katonai erők jelennek meg és egy kirobbanó atomháború veszélyével fenyegetik a világot. Eme nehéz időkben, egy országban, ami nem rendelkezik saját hadsereggel, a béke nagy veszélybe kerülhet. Snake új küldetést kap, a tét pedig sokkal nagyobb, mint amit csak el tudna képzelni…


Egy kis bevezető animáció után rögtön felvesszük a hangulatot és már magába is szippant az a döbbenetes atmoszféra, amit csak ezek a játékok tudnak megadni nekünk. David Hayter természetesen újra kölcsönadta hangját minden idők talán legikonikusabb hőséhez, ami elengedhetetlenül fontos a hitelességhez. Rögtön egy rövid tréning következik a legalapvetőbb CQC (Close Quarter Combat, avagy közelharc) trükkökről, ahol rá fogunk jönni az irányítás zseniálisan egyszerű mivoltára és kényelmességére. Igaz, a jobb oldali joy ezúttal is kissé hiányozni fog, de ha az eredeti lopakodós és sunnyogós stratégiát fogjuk követni, akkor könnyen megszokható. Persze akárcsak a többi részben, itt is megtehetjük, hogy esztelenül halomra lövünk mindenkit, ebben nagy segítség nyújt a (számomra borzalmasan idegesítő) automata célzás bekapcsolásának lehetősége, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ebben az esetben akár két-háromszor több ellenféllel kell megbirkóznunk.


A tanácsom az, hogy adjuk meg a módját a harcnak, mégiscsak a lopakodós játékok atyjával van dolgunk. Sunnyogjunk ellenfelünk mögé, vagy lőjük meg kábító lövedékkel esetlegesen adjunk nekik egy kis áramot a kézi sokkolóval, majd ezek után jöhetnek is a Kojimától jól megszokott poénos elemek. Olyanok, mint az elkábult ellenfél felé guggolva, testét megkopogtatva plusz felszerelés szerzése, vagy éppenséggel a teljesen újnak számító és végtelenül ötletes ballonok használata. Ilyenkor Snake egy lufit aggat az elkábult ellenre, akit pillanatok alatt elszippant egy szövetséges helikopter, ezzel meg is szüntetve annak a lehetőségét, hogy valaki észreveszi elhullott tesóját, s ezzel nagy mértékben megoldva a testek eltüntetésének problematikáját.


Ahogyan azt már előre tudhattuk, a Peace Walkerben lehetőségünk lesz co-op módban is játszani, ami nem kötelező, de tény, hogy forradalmi ötletnek számít a többi részhez képest és aki ismeri a játék történelmét, az tudni fogja a logikus magyarázatát eme opciónak. Ha lehet, nem lőném le előre a poént. Természetesen a felszerelésünk részeként újra ott lesz a legendásan idióta és szinte teljes mértékig használhatatlan lovebox. Ez egy hatalmas kartondoboz, amibe ezúttal akár ketten is beleférünk. Amit egy kicsit hiányoltam az a sarkokról történő kilövés volt. Nem igazán értem miért tudunk mindenhol fedezékbe vonulni, ha se fegyverrel se pedig CQC-val nem tudunk elkapni senkit a fedezék biztonságából. Rengeteg jó kis mozdulattól és lehetőségtől fosztották meg ezzel a játékosokat. A lövések ereje és iránya is eléggé furcsán működik, hiszen sokszor telibe találunk valakit és nem történik vele semmi, illetve többször is előfordult, hogy bár a célkereszt tiszta volt, mégis az előttem lévő falat találtam el.


Ezen apró hibáktól eltekintve, melyeket több mint valószínű ki fognak javítani az elkövetkező közel fél évben, azt kell mondanom, a Peace Walker egy döbbenetesen jó játék lesz. Manapság már fillérekért hozzá lehet jutni egy PSP-hez, úgy gondolom ezért mindenképpen érdemes venni egyet. Nagyon nehéz lesz kivárni a májust, mire végre megjelenik…