Legjobb barátja és lánya halott, a cég pedig, melynek éveken keresztül világmegmentő küldetéseket vállalt, vadászik rá. Sam Fisher dühös és elkeseredett, haragja elől még Jason Bourne is elbujkálna. Senki és semmi nem állhat az útjába...
Egy kellemes napsütéses napon, egy kávézóban üldögélve a pincér ezüst tálcán hoz felé egy mobiltelefont és egy headsetet. A helyzet valahogy olyan ismerős, főleg a hang, ami a fülében megszólal. Grim az, aki közli vele, hogy megtalálták és éppen felé tartanak, jó lenne felkészülten várni őket. Sam nem éppen az a megijedős típus, amit a rosszfiúk hamarosan a saját bőrükön is meg fognak tapasztalni.
A hányatatott sorsú, többször is a nulláról elölről kezdett Conviction végre valahára a boltokba került, és mi, akik hatalmas rajongói vagyunk a sorozatnak, nagyon örülünk
Sam Fisher
Sam Fisher 1957-ben született Towsonban, Marylandben, a hónap és nap titkosított információ, akárcsak a legtöbb dolog a múltjával kapcsolatban. Amit biztosan tudunk, hogy még gyerek volt, amikor a szülei meghaltak, s nem sokkal ezután katonai iskolába jelentkezett. A tiszti főiskola elvégzése után a '80-as években egy Németországban állomásozó amerikai bázison dolgozott, itt ismerte meg a későbbi feleségét Regan Burnst, akivel 1984-ban összeházasodott. Lányuk Sarah '85 májusában született. Sam munkája sajnos a házasságuk megromlásához vezetett. A válás után nem sokkal később Regan rákban halt meg.
Magányosan?
Korábban InGen ecsémuram már írt nektek egy gyönyörű tesztet a játék egy előzetes, újságírói tesztváltozatáról, amiben tulajdonképpen a legfontosabb dolgokkal megismerkedhettetek. Ezért az egyszemélyes kampányra csak pár szóban térnék ki, hiszen mindenki tudja már, hogy milyen hatalmas változáson ment keresztül a sorozat utolsó része, mind megjelenésben, mind pedig játékmechanikájában, ami legfőképpen pozitívumnak mondható. Az egyetlen gond vele, hogy Sam új ragadozó stílusa olyan szinten élvezetes és látványos, hogy az eredetileg lopakodós játéknak indult sorozat már csak távolról emlékeztet erre a stílusra. Maguk a készítők több videóban is bebizonyították, hogy minden pályát meg ehet csinálni anélkül, hogy észrevennének minket, vagy akár egyet is lőnénk, de ember legyen a talpán, aki ennyi lehetőség mellett képes lenne így játszani. Borzalmasan élvezetes játszadozni az ellenfelekkel, direkt észrevetetni magunkat és utána választani a fél tucat lehetőség közül a kiiktatásukra. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg fejleszthető kütyü és fegyver között dönthetünk, amik mind-mind arra várnak, hogy használjuk őket. Érdemes mindegyik fegyvernél megnézi, hogy melyikkel tudjuk a legtöbb embert kijelölni villámkivégzés céljából, mert így több mint hatékonyan tudjuk majd aprítani őket. Külön dicséret illeti a mesterséges intelligenciát, melyet igazából akkor élvezhetünk teljes pompájában, ha realistic fokozaton toljuk a játékot. Mondanom sem kell, hogy én rögtön így kezdtem neki a tesztnek, igaz rengetegszer újra kellett kezdenem egy-egy részt, de semmilyen szinten nem voltam ideges miatta, hiszen ennek köszönhettem, hogy ki tudtam élvezni az egyes szituációkban rejlő végtelen lehetőségek tárházát, és az ellenfelek hihetetlen intelligenciáját. A kampány egyetlen nagy hátránya, hogy sajnos nagyon rövid, még legnehezebb fokozaton is olyan 6-8 óra alatt végigvihető, ami természetesen annak is köszönhető, hogy rendkívül élvezetes a játékmenet, és végre a történet is nagyon izgalmas és érdekes. Egyértelműen egy új korszak nyílt a Splinter Cell történelmében, megérett a sorozat arra, hogy legendává váljon!
Párban?
A Double Agent macska-egér játékra emlékeztető multiját nagyon sokan megkedvelték, annak ellenére, hogy egy eléggé kezdetleges és kidolgozatlan próbálkozás volt arra nézve, hogy több játékos lehetőséget csempésszenek egy nem éppen erre kitalált játékstílusba. Akik így voltak vele, azok most egy picit csalódottak lesznek, hiszen az anyag minden multis lehetősége leredukálódott két főre, amit legfőképpen a fejlesztésbe be-besegítő Rainbow Six kreatív igazgatónak (Maxime Béland) köszönhetünk. Megjegyezném, hogy örök hálám neki ezért.
Első körben adott lesz nekünk egy négypályás co-op kampány, ahol egy amerikai és egy orosz szuperkommandós bőrébe bújva menthetjük meg újfent a világot. Az eleinte csak végtelenül élvezetes közös hentelésnek induló kampány igencsak hamar átmegy egyfajta túlélésért vívott küzdelembe, hiszen a gyakran újratermelődő, végtelen számban ellenünk induló, rendkívül értelmes ellenfelek rendesen meg fognak izzasztani minket, főleg realistic fokozaton, természetesen. Szerencsére képesek leszünk egymást feléleszteni, kisegíteni, ha valamelyikünket elkapták, és végül, de nem utolsó sorban becsatlakozhatunk társunk „Mark & Execute" mozdulatába. Tehát ha a társunk kijelölt 2-4 ellenfelet kivégzés céljából, akkor, ha éppen mi is a közelben vagyunk, sokkal taktikusabban és gyorsabban tudunk majd végezni velük.
A kampányon kívül kapunk még három multis opciót, ezek a Hunter, a Last Stand és a Face-Off. A Hunterben amolyan Rainbow Six-féle terrorist huntos módon tudunk vadászgatni a csúnya gonosz bácsikra. A Last Stand egy véleményem szerint eléggé gyenge próbálkozás arra nézve, hogy becsempésszék a Gears és ODST legendásan jól sikerült hordáját illetve tűzharcát ebbe a címbe is. A Face-Off már egy jóval ötletesebb opció, ahol adott idő alatt, a lehető legtöbb embert kell likvidálnunk, miközben arra is vigyáznunk kell, hogy vetélytársunk nehogy levadásszon minket. Ez tulajdonképpen egy verseny a két játékos között, ahol három körben fog kiderülni, melyikünk a jobb ügynök. A U-Playről lehet vásárolni egy negyedik játékot is, az Infiltrationt, ami a klasszikus Splinter Cell elemeire emlékeztető lopakodós stílust megkövetelve kizárja annak a lehetőségét, hogy az ellenfelek észrevegyenek minket.
Kihívás?
Beépítettek a játékba egy újnak semmiképpen sem nevezhető, mégis rendkívül ötletes és élvezetes dolgot, a challenge-rendszert. A kihívásokat ugyebár minden CoD és Rainbow Six rajongó kedveli, ez egy külön pluszt ad a játékélménynek és a szavatosságnak. A Convictionben három csoporttal is találkozni fogunk: az első a harci, a második a lopakodó, a harmadik pedig a különlegesügynök képességeinket teszi próbára. Egy-egy szintet teljesítve pontokat fogunk kapni, amiket a különböző felszerelések, kütyük és fegyverek fejlesztésére tudunk majd elkölteni. Ha nem vagytok különösebben ráizgulva az ilyen kihívásokra, akkor azt tanácsolom, jól gondoljátok meg, mire költitek azokat a nehezen megszerezhető drága pontokat, hiszen egy profi felszerelés nagyban meg tudja könnyíteni az életünket a különösen forró szituációkban.
A Splinter Cell Conviction második ékes példája annak, hogy a Ubisoft nem éppen az a cég, amit csak úgy le lehet írni, vagy amiről olyan könnyen le lehet mondani. Ha minden igaz, ezt az új Prince és az új Ghost Recon is maximálisan igazolni fogja. Ha már itt tartunk, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a DVD tartalmaz egy kódot a hamarosan megjelenő Future Soldier béta verziójához, nem kell mást tennetek mint regisztrálni magatokat a U-Playre, és már jönni is fog e-mailben a meghívó.
U-Play
A U-Play tulajdonképpen az Ubisoft saját zártkörű Marketplace rendszere, ahol a különböző játékokban (Assasin's 2, Conviction, Forgotten Sands) szerzet U-pontokat tudjuk számos hasznos dologra elkölteni. Sajnálatos módon nem mindegyik országban elérhető az összes tartalom (gamerpicture, téma), de szerencsére a játékon belüli tartalmakat, mint mondjuk az extra SCAR rohampuska a Convitionben, bárki leszedheti.
A Conviction egy teljesen megreformált, alaposan átgondolt, profi termék, ami büszkén vonulhat be a történelembe, talán úgy, mint a legjobb része a sorozatnak, még akkor is, ha már eléggé elrugaszkodott az eredeti vonaltól. De nem felejtsük el, hogy a siker titka a folyamatos megújulás, ennek a feltételnek és még sok minden másnak is maximálisan megfelelt. Én már csak azért izgulok, mert lehet, hogy újra nagyon sokat kell majd várnunk a folytatásra. Remélem nem, mert én már most azonnal folytatnám!
Kapcsolódó cikkek
Én kipróbáltam, nekem nem tetszett. Hihetetlen sok áthallás volt más játékokkal, de ezt leírtam youtubon is egy tesztnél, csak azt a nickemet itt nem tudtam regelni. Rainbow Six Vegas, Assassin's Creed, régi Splinter Cell, a fedezékrendszer használat is ismerős egy kukába került játékból, ezeket mind láttam 15 perc játékidő alatt. Akármilyen szép és pörgős, de nekem akkor is egy gányolmány. Elnézést a játék rajongóitól.
Én legalább 4 napig játszottam vele !
Az biztos, hogy nagyságokkal jobb mint az eddigi. Nagyon üt.
A sztorija is tökre jobb lett
Az új célzási rendszer is hagy némi kívánni valót, mert bizony SAM nálam gyakran a falon át is simán fejbelőtte az ellenfelet.
Arról már nem beszélek, hogy az egyik pályán (fehér ház előtt) a főhősöm átment golyóállóvá és simán bírta, ahogy 8an lövik egyszerre. A játék hosszúságáról már volt szó...
A végleges kép azt erősíti meg bennem (kevesebb lopózás, stb), hogy ezt is lebutították, hogy biztos tömegtermék legyen. Kár érte, sokkal jobb is lehetett volna.
Easyn mi lehet? Lazán átfutok köztük?:D
egyébként bújkálni kell, ragadozó módjára, aztán lecsapni rájuk.
Használd a kütyüket és máris nem lesz az!
Ilyet is csak az ubisoft készít,de hát a nekem a Far Cry 2 3gb-t foglal........
A játékról hallottam egyaránt jókat és rosszakat is. Azzal, hogy az akciót helyezték előbbre a lopakodás helyett, nyilvánvalóan vegyes megítélésű lett a játék, van aki ezért kritizálja, valakinek pedig éppen ezért tetszik! Nekem erről még nincs véleményem, a régebbi Splinter Cell-ekkel játszottam, meglátjuk, a több akció előnyére, vagy kárára vállt-e a játéknak.
Kezdjük például azzal, hogy a tárgyakkal történő interakciók hagynak kívánnivalót maguk után. Nem mindegy, hogy az ajtót akarom kinyitni, vagy a villanyt lekapcsolni, sajnos Ubi ezeket gyakran összekeveri. Továbbá ott a M and E dolog. Az oké, hogy ilyen van, de az már nem, hogy néha lehetetlen szögből, teljesen kicsavart pózban is sikerül az ellenfelet lelőni, ami egyénként nem menne. E mellé még ott van a falon történő átlövés is..
A ko-op rész sem lett valami tökéletes. Ha árnyékban vagyok, akkor legyek árnyékban, s ne lássanak már meg. Nem négy, hanem valójában 4X3 küldetésből (térképből) áll a ko-op. S lehetne még sorolni...
Ha teszt, akkor legyen kicsit alaposabb, engem nem az érdekel személy szerint, hogy ki mit gondol az ubisoftról, meg hogy mi volt az első részben, meg a következőben, hanem arra, hogy mi hogy működik a játékban, mik a hibái, erősségei.
Igen, a Convictionban sajnos úgy írták meg, hogy Lambert Sam Fisher keze által halt meg... szal jól tudod:)
Ha meg nem úgy írták volna meg, akkor a Convictionben mindenképpen meg kellett volna halnia a sztori miatt meg értelme miatt logikus is a helyzet. akkor meg gondolom sokan panaszkodtak volna a SCC-re, hogy megölették Lambet. arra értem, hogy pár küldetésig velünk lett volna irving, aztán hirtelen Reed emberei megölték volna, ez furcsa lett volna amúgy. Grim meg kivált, járja a saját útját, mint Fisher, csak vannak motivációi. a sztorit egybegyúrva igazán van értelme amúgy grimnek, jellemfejlődés stb. :DD
Szal kaptunk egy pörgős akciójátékot, de legalább tetszetős sztorit pakoltak alá. A sztori folyamatosan halad előre.
A multi is a 3. részben volt nagyon jó, az ottani coop küldetések nekem nagyon bejöttek és a 4. részben semmi ilyesmit nem kaptunk. Az eredeti brigádtól ezt szerencsére ismét megkaptuk.
Ha a pörgősséget nézzük és az akcioorientáltságot, akkor egyértelmű "na vajon melyik rész" lenne az első helyen :)))
Ezek szerint, az UBISOFT egyre jobb játékokat csinál, hisz erről is az lett írva, hogy a legjobb lett. Csak annyi a bökkenő benne, hogy míg a Double Agent 9pontot kapott, ez csak 8.9-et. :D
De ha a leírás és a pontozás két külön dolog, akkor megértem, csak akkor ezt valahol lehetne jelezni. Ne vedd kukacoskodásnak! Jó játékot hozzá, ennek ellenére, vagy ezek mellett is már alig várom, hogy megjelenjen pc-re.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.