Ötven év telt el a második rész óta, a kihalófélben lévő hősök kasztjának egyik utolsó képviselője példátlan önfeláldozást mutatva megmentette Albion lakosságát a mindent elsöprő gonoszság fondorlatos uralmától. A torony felrobbant, a rossz akaratot messzire űzték, győzedelmeskedett a jóság, eljött a nyugalom kora, melyet a hős királynak köszönhetett a lakosság. Ahogyan az lenni szokott, két gyermeke született, akik a lehető legtöbb mindenben különböztek egymástól. Nem is csoda, hogy az idősebbik, Logan, lett az uralkodó, miután hősünk végső nyugalomra tért. Mi a kisebbik testvérrel tudunk majd játszani, akinek jelleméről, jövőjéről és első körben természetesen neméről mi fogunk majd dönteni. Logan uralmának véget kell vetni, hiszen zsarnoksága és érthetetlen viselkedése romba látszik dönteni mindent, amit apánk (vagy anyánk) korábban felépített. Eljött a lázadás, a forradalom ideje…
Féből kezsuel
Peter Molyneux-t sokan nem szeretik, ez legfőképpen a végtelenül nagyzolósnak és magabiztosnak tűnő stílusának köszönhető. Lehet őt kedvelni vagy sem, de egyvalami nem mondható el róla, hogy nem hallgat a vásárlókra, és hogy nem képes újítani. A Fable III-ban rengeteg minden megváltozott, melynek egy részét szeretni fogjuk, a többségük viszont zavaró lesz, és pont azok számára, akik a legjobban szeretik ezt a címet.
Sokan azt mondták, hogy a Fable II túlságosan nehéz volt és túlbonyolítottak benne néhány dolgot. Ennek sajnos az lett a következménye, hogy ezúttal mindent a végletekig leegyszerűsítettek. Első körben beszéljünk arról, hogy nem lesz életerő csíkunk, ami már önmagában is aggasztó dolog lenne, ha a játék nehézsége felérne a korábbi résszel, de tekintettel arra, hogy egyszer se sikerült meghalnom a sztori során, sejthetitek, hogy ez nem fedi a valóságot. Pedig ellenfeleink kemények, nagyon jól harcolnak, mindig kihasználják a terület adta és a csoportos támadásban rejlő lehetőségeket. Védekeznek, amikor tudnak, távolról lőnek ránk, s folyamatosan varázslatokat dobnak a fejünkre. Viszont ez ránk nincsen olyan nagy hatással, ami bármilyen kihívást is jelentene a játék során. Akárcsak a két évvel ezelőtti Prince esetében, nem igazán fogunk a meghalás „élményével” találkozni.
A következő zavaró dolog a tapasztalati pontok és szintfejlődés eltörlése volt, ami egy alapvetően szerepjátéknak nevezhető címnél eléggé furcsa dolognak fog tűnni első körben. Az emberek nem értették a Fable II zseniális fejlődési rendszerét, nem értették, hogy miért kapunk időnként különböző színű pöttyöket egy-egy ölés után. Ezúttal, mindent egybevetve csak úgynevezett Guild pontokat fogunk gyűjtögetni, amit egységesen kapunk küldetések teljesítése és az ellenfelek legyilkolása után. Itt az alapkoncepció az, hogy tekintettel arra, hogy a legnagyobb hősök sarjai vagyunk, nincsen szükségünk tapasztalatra, az erőnket a minket követő emberektől fogjuk kapni. Minél több ember követ minket, annál több Guild pontot kapunk, amiket különböző ládák nyitogatására tudunk majd elkölteni. Ezeket a ládákat egy másik dimenzióban, az úgynevezett „Út az uralkodáshoz” helyen fogjuk megtalálni. Ez az út szolgál tulajdonképpen a szintlépésre, itt tudjuk megvenni az összes fegyver, varázslat és távolsági fegyver fejlesztését, ahogyan a vállalható munkák (fegyverkovácsolás, zenélés, pite készítés) magasabb szintjeit és a különböző képességeket (emberekkel való gesztusok, mint pl. tánc, csiklandozás, kézfogás, hőspóz stb.) is.
Számomra még az is zavaró változtatás volt, hogy nem létezik olyan, hogy inventory, nem látjuk, hogy miket szedtünk fel kalandozásaink során, ahogy azt se tudjuk meghatározni, hogy a D-padon mit hova rakjunk gyorsfelhasználás céljából. Minden automatikusan történik, a D-pad is csak akkor jelenik meg, ha csata közben éppen szükségünk van rá. Készletünkkel meg csak akkor fogunk találkozni, amikor egy üzletben mondjuk el akarunk adni valamit.
A változatosság gyönyörködtet
Persze vannak olyan újítások is, amik kifejezetten tetszettek. Az egyik ilyen maga a Sanctuary, avagy a szentély, amit már a játék elején meg fogunk találni, és ahova bármikor vissza tudunk térni csupán a Start megnyomásával. Ez a hely olyan mint egy virtuális menü, itt mindent megtalálhatunk, amire csak szükségünk van. Külön szoba van a fegyvereknek, a külső megjelenésnek (itt találhatóak a ruhák, tetoválások, hajtípusok, arcszőrzetek, festékek), a kincstárnak (itt láthatjuk a könyvelést, a trófeáinkat, acsikat, pénzkészletünket) és végül egy külön szoba van az online játék számára is, de erről majd később. A központi teremben meg a kutyusunkat tekinthetjük meg, a kapott ajándékokat nyitogathatjuk ki, és középen a térképet fogjuk megtalálni, aminek a segítségével bárhova pillanatok alatt eljuthatunk. De ami még ennél is jobb, itt az összes épületet láthatjuk városonként, amiket könnyűszerrel tudunk majd menedzselni, tehát megvenni, eladni, felújítani, az üzletek árait beállítani, sőt még kicsinyített emberek formájában az adott küldetéseket is látni fogjuk, illetve innen tudjuk elérni is azokat.
Ugyancsak újdonságnak számít maga a fegyver- és mágiahasználat. Idővel találni fogunk olyan ritka darabokat, amik eleinte nem olyan erősek, mint az alapfegyvereink, de különböző követelményeket teljesítve (mondjuk öljünk meg 200 csontvázat), maguktól továbbfejlődnek és nagy erővel bíró csúzlikká vállnak. Ami viszont rettenetesen tetszett, az a varázslatok kombinálása. A Fable III-ban különböző kesztyűk viselésével képesek leszünk varázsolni. Ezekből a kesztyűkből összesen hatfélét tudunk majd megvenni Guild pontokért, és idővel majd kétfélét is hordhatunk belőlük egyszerre. Namost ebből nagyon kellemes kombinációkat lehet létrehozni, amik nem csak hihetetlenül látványosak, de nagyon hatékonyan is működnek. Gondoljunk csak bele mi történik akkor, amikor a jég varázslatot kombináljuk a tűzzel vagy az elektromossággal. A hat különböző varázslat maradt a régi, de a lehetséges kombinálásuk miatt egy teljesen újszerű élményben lesz részünk, és nem győzzük kipróbálni majd az összes lehetőséget.
Ezúttal a co-op játék is nagymértékű ráncfelvarrást kapott, mert valljuk be, talán ez volt az egyetlen része a második felvonásnak, ami katasztrofálisra sikeredett. Ezúttal képesek leszünk saját karakterünket átvinni egy másik játékoshoz, együtt fejlődni vele, ahogyan akár össze is házasodhatunk vele, vagy akár gyereket is vállalhatunk. Lehetőségünk lesz közös vállalkozásba kezdeni cimboránkkal, és szerencsére nem kell mindig egy helyen (egy képernyőn) lenni vele, tőle függetlenül is vendégesedhetünk a világában.
Kissé fájó pont, hogy nem elég, hogy ennyire leegyszerűsítettek, megkönnyítettek mindent, de még a játékidő is drasztikusan lecsökkent. Akiket nem nagyon érdekel Albion titkainak felfedezése, a gyűjtögetnivalók megkeresése, esetlegesen a mellékszállak kibogozása, azok túlságosan hamar végig tudnak majd menni a történeten. Az előző rész se volt egy olyan hosszú játék, de ez még annál is rövidebb, amihez egy RPG rajongó nem igazán van hozzászokva. Persze ahhoz, hogy mindent megtaláljunk és kimaxoljunk jóval több idő szükségeltetik, véleményen szerint minimum az alap játékidő duplája, de nem mindenki olyan fanatikus mint én ugyebár, hogy az összes fűszál mögé bepillantson, mert annyira élvezi ezt a világot.
A változás jó dolog, az újtól félni nem szabad, mondják a nagy okosok. De én úgy vélem, hogy a manapság annyira divatos „forradalmian változtassunk meg mindent” koncepció rendkívül kockázatos dolog. Gondoljunk csak a két évvel ezelőtti Prince-re, a Final Fantasy XIII-ra vagy a már eleve bukásra ítélt DMC-re. Albionban lenni hatalmas nagy élmény, átélni a varázslatot harmadik alkalommal is felejthetetlen dolog, köszönhető ez az utolsó fűszálban is jelenlévő hatalmas kreativitásnak, szeretetnek és alkotói munkának, amit a fejlesztők beleöltek a címbe. Érdemes időnként csak megállni és körülnézni, hogy milyen csodálatos is ez a világ, amiben vagyunk, csak egy pillanatra megállni és hallgatni a meseszerűen gyönyörű muzsikát, engedni, hogy áthasson minket ez a fantasztikus élmény. A Fable III nincsen bukásra ítélve, ezért is kapott tőlem egy betonbiztos nyolc pontot, de ez a technokrata reneszánsz környezet, ez a rengeteg újítás, és a végleteikig leegyszerűsített játékmenet nem tett jót neki. A változás, az újdonság jó dolog, de egy ekkora forradalomnak nem lehet minden esetben jó vége…
Grátisz: olvasd el InGen véleményét is a játékról
Kapcsolódó cikkek
előre is köszi!
a story jo volt de rövid :((
James Bond 007: Blood Stone teszt mikorra várható ? : )
Választ előre is köszönöm : )
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.