Halo: Combat Evolved Anniversary teszt

Szerencsére a Halo nem rendelkezik olyan terebélyes utálóklubbal mint mondjuk egy Call of Duty. Igazából két különböző típusú játékos létezik: az egyik teljesen odavan érte, a másik pedig nincsen elájulva tőle, de elismeri az érdemeit. Ami nem is csoda, hiszen tíz évvel ezelőtt ez a játék teljesen megváltoztatta mindazt, amit addig az FPS műfajról tudtunk vagy elvártunk. Az akkoriban még döbbenetesnek számító grafika, a hatalmas terek, a rengeteg használható jármű, a döbbenetes mesterséges intelligencia, és persze végül, de nem utolsó sorban a csodálatos muzsika, mind-mind hozzátettek ahhoz, hogy sikeressé váljon.


Mint tudjuk a Bungie csapata, akik saját gyermekükként szerették ezt a sorozatot, kiváltak a termelésből, és a világ legnagyobb rajongóiból álló 343 Industries srácai vették át a helyüket. Az első és igencsak komoly feladatuk az volt, hogy csináljanak az első részből egy felújított változatot. Nem egyszerű dolog ez, és biztos vagyok benne, hogy rendesen leizzadtak az elkészítése közben. Főleg, hogy a cél nem az volt, hogy megváltoztassák azt, hanem méltó módon felújítsák mind látványban, mind hangzásban, mind pedig a jelenlegi követelményeknek megfelelő többjátékos élmények terén.


A mai játékosok nem igazán fogják érteni az első pár perc után, hogy tulajdonképpen mi is változott az eredetihez képest, hiszen a grafika nem olyan egetrengetően gyönyörű, ami úgy falhoz verné az embert a döbbenettől. Nekik igazából csak annyit üzenek, hogy időnként nyomják meg a kontrolleren a „back” gombot és rögtön látni fogják mennyit is políroztak a grafikán – mivel bármikor átválthatunk az eredetire. Valóban a mai mércéhez képest ez nem számít olyan nagy cuccnak, főleg egy Killzone 3, Resistance 3, vagy éppenséggel egy Uncharted 3 mellett, de a lehetőségekhez képest, főleg egy rajongónak, ez is több, mint elég lesz.


Aki velem együtt attól félt, hogy esetlegesen új zenét írnak majd a játékhoz, azokat már most megnyugtatnám, hogy ez nem történt meg, sőt, igazából újrahangszerelték az összes eredeti muzsikát, melyek fantasztikusan szólnak, főleg egy komolyabb hangrendszeren. Ha más nem is, de ezek a dallamok tutira meg fogják lágyítani még a legkeményebb hitetlenkedők szívét is. Ezen kívül az összes fegyvernek új és sokkal élet hűbb hangja lett, ahogyan a szereplők és a járművek hangját is újrakeverték. De, ha valakit esetlegesen zavarna az új hangzás, akkor a menüben pár gombnyomással vissza tudja állítani az eredetit.


Sokakat – velem együtt – nagy mértékben zavart a Halo játékok kusza és kissé értelmezhetetlen története. Nekik üzenném, hogy ezúttal már lényegesebben tisztábbá válik a kép, hiszen a rejtve fellelhető konzolokat felkutatva rengeteg háttérsztorit fogunk megismerni, gyönyörűen megrajzolt animációkkal prezentálva, melyeknek köszönhetően rengeteg választ kaphatunk az eddig feltett kérdéseinkre, és még ízelítőt is kaphatunk abból, ami majd a Halo 4-ben fog várni minket.


A gyűjtögetnivalók szerelmesei a konzolokon kívül koponyákat is találhatnak, melyek időnként olyan szinten el vannak dugva, mintha direkt arra kényszerítenének minket, hogy  YouTube-on nézzünk utánuk. A Halo 3-ban bevezetett koponyák szerepét mindenki ismeri, nekem a Collectors Editionben kapott Grunt robbantó volt a kedvencem, aminek köszönhetően még a Legendary fokozat is lényegesebben játszhatóbbá vált, lévén, elég csak egy kis covenantot kinyírnunk, aki ezután plazmagránátszerűen fog felrobbanni, ezzel sorozatos láncreakciót elindítva az ellenfelek elhalálozásában.


A többjátékos lehetőségek szerelmesei se fognak unatkozni, hiszen végre valahára négyjátékos co-opban is élvezhetjük kedvenc sorozatunk első részét. Ezen kívül lesz természetesen Firefight is, teljesen új pályákkal, illetve az eredeti Halo hat legkedveltebb terepét is újragondolták, és a Reach multis környezetébe helyezték. Szóval bárki bármit mond, ez több mint elég ahhoz, hogy kibírjuk a Halo 4 megjelenéséig.


Nyilvánvalóan a Halo: Combat Evolved Anniversary egy olyan cím, ami a rajongóknak készült, de gondolni kell a többiekre is, olyan emberekre, akik nem tolták annak idején, és esetlegesen próbát szeretnének tenni vele a nagy névnek köszönhetően. Félek, nekik nem fog tudni eleget nyújtani, még akkor se, ha fel van javítva a grafika, mivel mai szemmel még ez is édeskevésnek fog tűnni. A Halo legendásan egysíkú és sokszor végtelenül unalmas kampánya, amikor órákon keresztül csak egyik folyosóról a másikba megyünk, elég nagy csalódást fog okozni annak, aki nem tudja, mire számíthat. Akik a Halo második vagy harmadik részén nevelkedtek, azokat végtelenül idegesíteni fog pár olyan dolog – nem tudjuk kiszedni a Ghostból, Bansheeből az ellenfelet, nem tudjuk kézzel kitörni a Wrath páncélját – amikhez már teljesen hozzászoktak. Ezek nagymértékben rontani fogják a játékélményt.


A Halo Anniversary minden szempontból méltó felújítása egy legendás címnek, az egyetlen komoly gond vele talán csak az, hogy nem szolgálja ki teljesen a mai igényeket, de igazából ez lehetetlen is lenne. Nem várhatjuk el egy 10 éves címtől! Legfőképpen rajongóknak készült, akik igazi kincsként fogják tartani a polcukon, ebben biztos vagyok.