A
túlélésre kihegyezett multiplayer játékok egyre jobban teret nyernek
napjainkban. A chicagói székhelyű Phosphor Studios egy új, nyitott világú
címmel tör babérokra, olyan játékok nyomdokain haladva, mint a DayZ, a State of
Decay vagy az Infestation: Survivor Stories (korábbi nevén The War Z). Ennek
mi, játékosok csak örülhetünk, elvégre a posztapokaliptikus próbálkozásokból
egyszerűen sohasem elég. A Nether voltaképpen egy igazán akciódús MMO, ahol a
játékosok megalkothatják saját történeteiket, szövetkezhetnek más túlélőkkel,
menedékhelyet építhetnek, egyik napról a másikra élhetnek. Végre egy olyan
világvége utáni állapotokat bemutató produktummal van dolgunk, amely nem tartalmaz
zombikat.
A
történet persze nem megy Cormac McCarthy, vagy Sztrugackij-féle
magasságokba, arra viszont tökéletesen megfelel, hogy belefeledkezzünk az
elkeserítő jövőképbe. A lényeg az, hogy egy kétes eredetű katasztrófa
elpusztítja az emberiség nagy részét, csupán egy maroknyi túlélő marad életben,
akik a romba dőlt városokban guberálva próbálnak elegendő élelemhez, fegyverhez
és vízhez jutni. Néhányuk szövetségbe rendeződik, ami még így sem egy
életbiztosítás, tekintve, hogy kegyetlen banditák tizedelik a békés embereket,
nem beszélve a mutáns rémségekről, akik miatt folyton félelemben kell élniük,
hiszen prédaként tekintenek mindenkire. Felmerülhet a kérdés, hogy a DayZ
mellett miben nyújt mást a Nether? A fejlesztők remélik, hogy mindenkit elfog a
szabadság és az anarchia érzése, s a zombis címtől eltérően a környezet is
teljesen más. A Netherben vertikális terepekkel is meg kell birkóznunk, azaz
nem csupán a horizontális távolságokat járunk be, hanem magas épületekben is
megfordulunk, egészen az égig szökve. A világot részben Chicago nyugati része
ihlette.
A Phosphor Games kreatív direktora, Chip Sineni
kiemelte, hogy a Nether vertikális sokszínűsége olyan sűrű, hogy teljesen más
játékélményt kínál, mint az eddig próbálkozások. Ugyanakkor nem tagadhatják le,
hogy a srácok nagy rajongói a Bohemia alkotásának, ettől függetlenül még
számtalan lehetőség rejtőzik a témában. Az egyik játék nem feltétlenül jobb,
mint a másik, ők inkább egy teljesen más élményt szeretnének visszaadni. A
város sűrűsége hatalmas előnnyel jár, ugyanakkor a legnagyobb veszélyt is
jelenti. A DayZ széles és nyitott terepein jól elkülönültek a játékosok, a
mesterlövészek pedig elemükben is voltak. Itt a túlélők akarva-akaratlanul is
közvetlen kölcsönhatásba kerülnek, ami rosszat és jót is jelenthet. Könnyen
előfordul, hogy céltalanul sétálva a sikátorokban, a következő sarkon
ellenségbe botlunk teljesen váratlanul. A Netherben néhány méteres közelségbe
kerülünk a többiekkel, anélkül, hogy tudatában lennénk. Míg mi egy épületet
fosztunk ki, addig lenn az utcán bárki láthatatlanul ballaghat.
A csapat még mindig keresi a tökéletes egyensúlyt a
nagy és túl nagy, valamint a sűrű és a túlzsúfolt terepek közt. Akár hatvannégy
játékos is bejelentkezhet a szerverre egy időben, így a játékosok magányosnak
is érezhetik magukat, mégis egy közösség fontos részét képezik. Kétségtelen,
hogy az óvatosak a rengeteg törmelék, növényzet és hulladék közt könnyen el tudnak
bújni, a veszély mögüled leshet rád, anélkül, hogy tudnál róla. Egy ideiglenesen összeállt idegenek társasága
akár egy barátság kezdetét jelentheti, egy összeszokott brigád, akár hosszú
hónapokon át eredményesen működhet. A játékosok szabadon kereskedhetnek
egymással, vagy akár orvul el is lophatják egymástól a készleteket. Ha két
egyén összefut, lehet, hogy barátságosan üdvözlik egymást és/vagy fegyvert
rántanak – folyton jelenlévő feszültséget teremtve. A beépített voice chat
nagyban segíti a kommunikációt, nem szükséges hozzá egy külső program
(Teamspeak) megléte.
Egy túlélő vagy egy csoport megtisztíthat egy
épületet, netán egy emeletet, amit aztán foggal-körömmel védhet az ellenségtől,
ott aztán tábort verhet, mindaddig, míg van ereje arra, hogy megtartsa. A
legerősebb játékosok akár egy egész irodaházat, vagy felhőkarcolót is
birtokolhatnak, biztonságban élhetnek az utcák felett. Amikor visszatérünk a
játékba, ott folytathatjuk a kalandot, ahol legutóbb kijelentkeztünk. A
biztonságérzet megteremtése elsődleges, kell egy hely, amit otthonunkként tarthatunk
számon, álomra hajthatjuk a fejünket, és az összegyűlt készleteket tárolhatjuk.
Értelemszerűen fel kell készülnünk arra, hogy soha nem lesz nyugtunk, őröket kell
állítanunk, míg a többiek portyára indulnak. A lőfegyverekkel csak a
leleményesek rendelkeznek, ne lepődjünk meg azon, hogy kezdetben házilag
barkácsolt szúró- és vágófegyverekkel kell beérnünk.
És ott vannak a szörnyek, melyek szerencsére nem elcsépelt
zombik, hanem teljesen újnak tekinthető mutánsok. A lények főként a hangok
alapján tájékozódnak: ha túl nagy zajt csapunk, egyből rájönnek, hogy hol
vagyunk. Ami bizony baj, elvégre erős, agresszív és borzalmas ellenségek,
képesek teleportálni a térképen bárhova, természetellenes sikolyokat eregetnek,
s a legvártalanabb pillanatban tűnnek tova, majd nem sokkal később a hátunkba
kerülnek. Nem lesz könnyű eltalálni őket. Azt a fejlesztők is elismerik, hogy
nem csupán egy szimpla online játékkal van dolgunk, hanem egy vérbeli horrorral;
tudatosítani akarják bennünk, hogy „van valami odakinn”, ami veszedelmesebb az
embernél is. Folyton attól parázunk majd, hogy vadásznak ránk a némán meredező
törmelékek közt. Mi van akkor, ha már összefutunk a mutánsokkal? Próbálhatunk
elfutni, de nem lesz könnyű, mivel a teleportálással üldözőbe vesznek. Ha nem
nézünk hátra és futunk és csak futunk, akkor van esély rá, hogy megússzuk a
találkozást.
A Netherben találunk dedikált szervereket is, ahol
akár hardcore módban is nyomulhatunk, így akár egy-két golyótól is padlót
fogunk. A szervereket részletekbe menően beállíthatjuk, kitérve a
kezdőfelszerelésre és bármire. Karaktereink egyébként tapasztalati pontot
szereznek és fejlődhetnek is, ám a szerepjátékos elemekről még mélyen
hallgatnak a srácok. A Phosphor persze nem ül a babérjain a munkálatok során, a
fejlesztésbe bevonja a közösséget is. Az ígéretek szerint a zárt bétateszt még
az ősz folyamán kezdetét veszi, meghallgatják a játékosok visszajelzéseit
arról, hogy mi működik a Netherben és mi nem, s ez alapján készítik el a
végleges verziót. Így nem fordulhat elő az, hogy olyan funkciók kerülnek a
játékba, amely nem tetszik a közönségnek, a stúdió munkatársai tudják, hogy nem
kell bigottan ragaszkodni a tervekhez, úgyis minden a gyakorlatban forrja ki
magát.
Ha minden simán halad, jövőre újabb remek MMOFPS-sel
gazdagodunk. A posztapokaliptikus címek rajongói el lesznek kényeztetve, a DayZ
és a Survarium mellé simán befér a Nether is – azt majd a játékosok eldöntik,
hogy melyik produktumot részesítik előnyben hosszú távon is. Vélhetőleg a
free-to-play modellről lemondhatunk, a jelek szerint a játékért egyszer kell
fizetnünk, ami után addig nyomulunk, míg tetszik. Kíváncsiak vagyunk, hogy találunk-e
benne mikrotranzakciós rendszert, s azt, hogy vajon mennyire befolyásolják a
játékmenetet. Számos kérdés még nyitva áll, remélhetőleg az ősz folyamán
választ is kapunk rájuk. Addig pedig egy jó tanács: mindig nézz a hátad mögé,
elvégre a romok között ezernyi veszedelem lappang. A bétára ezen a linken tudsz
jelentkezni.
Cikkünk a PC Gamer előzetese alapján készült.
Kapcsolódó cikk
viszont felmerült bennem a kérdés, hogy ha kijelentkezem, akkor a többiek nem tudnak tovább játszani? merthogy az van a cikkben, hogy később ugyanonnan folytatom, ahol kiléptem.
mi van, ha a többiek tovább játszanak, és az ellenséges horda elfoglalja az irodaházat, amiben élünk? akkor az ellenség gyűrűjébe térek vissza újra bejelentkezéskor?
vagy ez csak nekem probléma, és van rá megoldás?
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.