Assassin's Creed III: The Tyranny of King Washington teszt

Biztos sokan meglepődnek azon, hogy George Washington válik a legfőbb ellenségünké, miután az alapjátékban végig főhősünk oldalán állt, és eszméinek megrendíthetetlen híve volt. A magyarázat igen egyszerű: történetünk a függetlenségi háború után játszódik, egy alternatív világban, ahol Washington megérzi a hatalom ízét, és királlyá koronáztatja magát. Könyörtelen világ születik a gyarmatokon uralma alatt, ahol csak az maradhat életben, aki behódol. És egy valaki, aki ellenszegül. Az általunk irányított személy szintén a félig indián, félig brit vérű Ratonhnhaké:ton, viszont kiképzése és tettei mint ha meg se történtek volna. Egy egyszerű indián harcos, aki a hatalomtól megrészegedett Washington uralmát a bosszúvágytól fűtve akarja eltörölni. A revans tárgya nem változott az eredeti történethez képest, újra édesanyja halála, és földje szabadsága miatt indít egyszemélyes hadjáratot. 


A kezdetek teljesen homályosak. Miért lehet, hogy Ratonhnhaké:ton (felejtsük el a Connor nevet) édesanyja él, és sokak számára a legérdekesebb, honnan van menő farkas kosztümünk, amelyben igazi indián harcos benyomását keltjük? Idővel minden kérdésünkre megkapjuk a választ. A játékmenet nem tér el az alapjátéktól. Egymás után kapjuk a küldetéseket, amely egy elég élvezhető lineáris játékmenetet hoz létre. Megmaradtak a mellékküldetések is, azonban még mindig nem nyújtanak maradandó emlékeket, valamint továbbra is gyűjtögethetünk tollakat, ládákat és egyéb csecsebecséket.


A megszokott bejárható területekben alapos változások mentek végbe, epizódonként járhatunk be egy várost, vagy terepet. Első helyszínünk a Határvidék, amelyet felperzselt Washington serege, és szinte teljesen kiirtotta a bennszülötteket. Ezután következik Boston, ahová Israel Putnam tábornok foglyaként érkezünk, s végül következik New York, ahol a legszembetűnőbb a változás. A várost hatalmas fa cölöpökből készült falak veszik körbe, szívében pedig ott áll a király palotája, egy piramis szerű építmény. Épülési folyamatának is szemtanúi lehetünk, ami barbár módon folyik, mint az ókori Egyiptomban. Az emberek egyszerű rabszolgaként hatalmas köveket raknak egymásra. Kalandjaink során találkozunk régi ismerősökkel, ilyen személy Ben Franklin és William Faulkner is, az utóbbi személlyel a játék folyamán egy érdekes párbeszédet hallgathatunk meg, amely során sok Assassin’s Creed sorozat fanatikus szeme megcsillant. A diskurzus a már jól ismert Aquila fedélzetén folyik, ahol Faulkner megkérdi hősünk, vajon honnan örökölhette nagyszerű érzékét a hajókhoz, erre a válasz egyszerűen csak ennyi: „A nagyapám hajós kapitány volt a Karib-tengeren Mr. Faulkner, de erről majd később mesélek.” 


Az igazi újdonságot a Határidéken található varázsfából főzött lötty nyújtja. György király megállítása lehetetlen lenne a szellemek ereje nélkül, és hősünk tisztába van ezzel, az életét kockáztatva iszik a főzetből. Ekkor valamiféle látomásba keveredünk, ahol célunk egy nagy szarvas előkerítése. A látomást részenként egyszer kell megélnünk, majd mindegyik végén új képességekhez juthatunk. Első ilyen képességünk a farkas ereje, segítségével láthatatlanok lehetünk, és ellenfeleink legyőzésére egy farkas falka is szolgálatunkra lett bocsájtva. Másodjára egy sas képességeit kaparintjuk meg, lényegében adott pontok közt tudunk repülni, megkönnyítve a közlekedést, továbbá hasznos lehet levegőből való támadás esetén is.


Végül pedig jön a medve, a nyers erő. Képessége szimplán földrengést kelt a közeledben, ahol mindenki meghal és minden összedől, tehát tanácsos messze elkerülni. Az epizódok végén megküzdünk Washingtonnal, ahol ezen képességek elengedhetetlenek lesznek. Bátor lépés volt így elrugaszkodni a valóság talajától, de szinte mindenféleképpen pozitív élményt nyújt, és a történet végén fény derül a dolgok miértjére is.


Fontos dolog, hogy a DLC három része csak a főküldetésekkel legalább 6-7 óra játékélményt nyújt, így tehát ahhoz is elég hosszú lenne, hogy önálló részként jelenjen meg, és még nem is számoltunk a mellékküldetésekkel, hiába sorolhatóak a felejthető kategóriába. Megmaradtak azonban alap programhibák, mint például elakadás a nagy semmiben, vagy indokolatlanul lebegő tárgyak és emberek, de hát ez eddig is kibírható volt, igaz néha idegtépő dolog tud lenni. Biztosan megosztja a játékosok véleményét, de összességében jó játék lett, az orgyilkos rend fanatikusainak pedig kötelező darab.

Kapcsolódó cikkek

• Assassin's Creed III Remastered teszt
• Assassin's Creed III teszt