Figyelem! Mivel egyre nehezebb kikerülni a korábbi részek spoilereit, én meg sem fogom próbálni, úgyhogy innentől csak saját felelősségre olvass tovább.
Jobban mondva sűrű volt az eddig is, de a fejlesztők bebizonyították, hogy lehet ezt még tetézni, ráadásul sikerült úgy tálalniuk a fejleményeket, hogy azzal maximálisan az HBO adaptációját idézzék. Ebből a szempontból az első epizód, az Iron From Ice is példásan vizsgázott, a The Sword in the Darkness viszont - ha lehet így mondani - okosabb lett, folyamatosan izgalomban tart, és pillanatok alatt eltelik az a másfél-két óra, amíg a stáblistáig érsz. Azt mondod, hogy te is csalódtál az előző részben? Nos, a folytatás egészen biztosan visszahúz majd.
A harmadik epizód nem sokkal az előző rész eseményei után rajtol, és a tévésorozat alapján most járunk nagyjából a negyedik évad elején, Joffrey és Margaery esküvőjénél. A Forresterek helyzete nem lett egyszerűbb, Ironrath hemzseg a Boltonok pártfogását élvező, és a Rodrik gyengesége láttán egyre inkább elszemtelenedő Whitehill-katonáktól, a Mirától és az Ashertől remélt segítség pedig késik, miközben egyre nagyobb szükség lenne rájuk. Az ötlet a következő: Mira hozná a pénzt Királyvárból, Asher pedig a zsoldosokat Essosról, amivel megvédhetné magát a család, de a terv egyelőre csak elméletben működik, az idő pedig szorít. Rodrikék nem tétlenkedhetnek, ha túl akarják élni a megpróbáltatásaikat, dönteniük kell a hogyantovábbról.
És ez nekünk, játékosoknak a lehető legjobb hír. Az eddigi két Trónok harca-epizód több szempontból is más volt, de sajnos minőség tekintetében is elütöttek egymástól. Habár a második rész nagyobb változatosságot ígért, több új szereplőt is bemutatott, és akciódúsabb jelenetekkel operált, mégis laposra sikerült, és pusztán átvezetőnek hatott a valódi folytatás előtt. A The Sword in the Darkness viszont az első rész izgalmait idézi, sőt talán még stílszerűbb is: nincsenek benne meghökkentő fordulatok, de egész egyszerűen hibátlan a ritmusa, a főszerepet pedig újra a kiválóan megírt párbeszédek és döntési helyzetek kapják. A harmadik részben majdnem mindegyik jelenetnek van súlya, a feszültségért pedig többnyire a dialógusok felelősek, és ha valamit szeretünk a Trónok harcában, az ez.
Ez többek között annak is köszönhető, hogy a harmadik részre elkezdett “összeállni” a játék, a történet szálai egyre több ponton futnak össze, és a korábban hozott döntéseink is vissza fognak ütni. Ugyan továbbra is befolyásolhatjuk az eseményeket, ha korábban például megsértettünk valakit, már csak a tüzet olthatjuk legfeljebb, az illető másképp fog hozzánk viszonyulni. Ha épp ellenkezőleg, velünk szúrt ki valaki, itt lesz lehetőségünk arra, hogy ellene dolgozzunk, és az is nagyon érdekes, hogy a Game of Thrones többszereplős játékmenete is itt kezd kibontakozni: a játék eseményei négy főbb helyszínen pörögnek, a négy irányítható főszereplővel pedig olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyek lehetőleg egy irányba tartanak, és segítik majd egymást. Sajnos az még nem fog kiderülni, hogy jól sakkoztunk-e, de az évad a második fele különösen izgalmas lehet ebből a szempontból.
A mozgásterünket ráadásul nem csak az előző epizódokban történtek szűkítik, az aktuális fejlemények sem könnyítik meg a dolgokat. A döntések egyre nehezebbé válnak, egyre jobban oda kell figyelnünk, hogy okosabbak legyünk a játéknál, a rendezés következtében pedig sokszor lesz olyan érzésünk, mintha csak sodródnánk az eseményekkel: az epizód végén egészen konkrétan több súlyos döntést is olyan tempóban kell meghoznunk, hogy csak kapkodjuk a fejünket. A The Sword in the Darkness forgatókönyve nagyon jó, egyszer sem laposodik el, mindenből és mindenkiből annyit kapunk, amennyi éppen szükséges - a második résznél nem voltak ennyire jó az arányok, örülök, hogy ismét sikerült pórázon tartani a sztorit.
Elégedett voltam az akciójelenetekkel is, mert ezen a téren is inkább a minőségre, mintsem a mennyiségre koncentráltak a fejlesztők. Harcból jó, ha kettőt kapunk, azoknak viszont tényleg van szerepük, és sok múlhat rajtuk. Az előző epizódhoz ugyan hozzátett a maga módján, hogy akció-orientáltabb volt, mint az első rész, ott viszont sok esetben céltalanul elhúzott gombnyomogatással volt dolgunk, ami elvette az élét ezeknek a jeleneteknek. Ezeken kívül rövidebb QTE-sorozatokkal találkozni, de ezekről is elmondhatók, hogy van szerepük és üzenetük - az egyik például kifejezetten ízületgyilkolós darab, máshol talán feleslegesnek is tartanám az ilyet, de itt, a játék körítésével együtt meglepően kielégítő érzés végigzongorázni.
A The Sword in the Darkness kiváló évadfelező epizód, tudjátok, az a fajta, amit a karácsonyi szünet előtt adnak ki a sorozatgyártók. Kiderül belőle egy csomó minden, kezdenek értelmet nyerni a korábban történtek, de attól még egy sor rejtély (és visszatérő ismerős arc) marad a folytatásra. A Trónok harca-játék harmadik epizódjának egyetlen problémája van csak: tulajdonképpen semmi frappánsat nem tud mutatni, semmi olyan nincs benne, ami miatt megérdemelné a kiemelkedő értékelést, de persze ne legyünk telhetetlenek. Most, hogy elindult az ötödik HBO-évad, egyre többet tudunk az új könyvről, és a Telltale játéka is sínen van, igazán jó Trónok harca-rajongónak lenni.
A Game of Thrones harmadik epizódját az ASUS ROG Tytan CG8580 gamer konfigurációján teszteltük, melyet az ASUS Magyarország biztosított számunkra.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.