Pedig az utóbbi évek tanúsága szerint nehéz innovációt találni a kiadó nyitott világú címeiben. Talán már náluk is kezd kínossá válni ez a fajta „biztonsági játék”, markáns témaváltások nélkül nem lehet sokáig fenntartani a rajongók érdeklődését. Már a Far Cry 4 esetében is rezgett a léc: hiába volt ott nekünk a hófödte Himalája, még mindig csak egy átskinezett harmadik résszel volt dolgunk. A Primal 12 ezer évet ugrik vissza az időben, és ebben a korban még nincs rakétavető, a tüzet is csak épp akkor ismerték meg az őseink. A természet pedig kegyetlen, ragadozók járják az érintetlen vadont, nem mi vagyunk a tápláléklánc csúcsán. A túléléshez nem elég pusztán jól célozni, eszközeink kezdetlegesek, megfontolt döntések nélkül a világ egyszerűen elemészt.
A Primal bejárható földjét Orosnak hívják. A jégkorszaki gleccserek éppen hogy elolvadtak, a zöld fű ropog a lábunk alatt, sűrű erdők váltják egymást, nagyra nőtt sziklás hegyek meredeznek a távolban, köztük pedig kristálytiszta folyók kígyóznak. A nap sápadt fényétől aranyszínűek a reggelek, ám éjjel sokszor az orrunkig sem látunk, csak a távolban pislákoló tábortüzek fénye ad némi támpontot. Noha „csak” egy mellékággal van dolgunk, a világ nagyjából ugyanakkora, mint a Far Cry 4-é. A történetet mindenki a saját tempójában tolhatja végig, és persze egy csomó mellékküldetés vár ránk, nem is beszélve a rivális törzsek táborainak felszámolásáról és a vadászatról. A készítők szerint a Primal minden tekintetben egyenértékű lesz a sorozat előző darabjával, pluszban egy saját ősi nyelvet is kreáltak hozzá nyelvészek bevonásával. Még szerencse, hogy a párbeszédeket feliratozza a program!
Főhősünk Takkar, egy tapasztalt vadász, aki egy balul elsült portya után elszakad társaitól. Végső célunk az, hogy újra rátaláljunk a népünkre, és lakhatóvá tegyük az addig ismeretlen terepet. Ez azonban nem könnyű, ha úton-útfélen ellenségbe botlunk. Növényevő és ragadozó állatok bonyolult ökoszisztémája uralja Orost, nélkülünk is bőven zajlik az élet. Míg a korábbi játékainkban a vadak arra voltak jól, hogy lőszertartó táskaként végezzék, addig a Primalban sokkal intimebb kapcsolatot ápolhatunk az élővilággal. Takkar különleges képessége az, hogy meg tudja szelídíteni a legvérszomjasabb bestiákat is. 17 ragadozó lesz a játékban, köztük farkasok, medvék, kardfogú tigrisek, jaguárok és méhészborzok is. Első körben ki kell választanunk a megfelelő egyedet és barátságunk jeléül dobhatunk neki egy darab húst. Nyilván nem adják be könnyen a derekukat, meg is támadhatnak – ilyenkor ki kell térnünk a karmaik elől. Egyetlen gombot kell csak nyomva tartanunk a szelídítéshez, kitartó munkával viszont egy új ideiglenes társsal gazdagodunk.
Kedvencünknek ezután különféle parancsokat oszthatunk, rámutathatunk célpontra, amit megtámadhatnak, ám az állatok ösztönösen és kiszámíthatatlanul viselkednek, így elképzelhető, hogy a szorult helyzetben menekülőre fogják, vagy a kisebb ragadozókra egy nagyobb tapad rá, esetleg valami szimplán eltereli a figyelmüket. Társunk sérüléseket is szenvedhet a csaták során, ám egy adag hússal meggyógyíthatjuk őket, és akkor sincs gond, ha elpusztulnak, majd keresünk magunknak új példányt (egy időben csak egy társunk lehet). Ha a rivális törzsek előőrsei ellen indulunk, azt mindig csak díszkísérettel érdemes tenni. Egy medve elég hatékony eszköz, a munka oroszlánrészét elvégzi, távolról szemléljük az eseményeket, és a zűrzavar lecsengésével csak a túlélőkkel kell végeznünk.
Néhány megszelídített állat másodlagos szerepet is betölt. A medvéket, a kardfogú tigriseket és a gyapjas mamutokat meglovagolhatjuk, így a nagyobb távolságokat is gyorsan leküzdhetjük, vagy a hátukon rombolhatunk be egy táborba. Továbbá a Primalban egy baglyot is megidézhetünk, így madártávlatból térképezhetjük fel a környezetünket. A madarat közvetlenül irányíthatjuk, ráadásul borotvaéles karmaival és csőrével lecsapva kitolhatjuk a szerencsétlen előember szemét. Ez máris előnyt jelent, ám nem mindig kérhetjük Hedvig segítségét, várnunk kell körülbelül negyven másodpercet a következő támadáshoz. A baglyunknak saját képességfája van, később akár izzó cserepeket is dobálhat az ellenség nyakába.
Ahogy az olvasható, a Far Cry Primal újdonságai kiválóan ellensúlyozzák a korszakból adódó kötöttségeket. Ha éppen nem számíthatunk egy állatka segítségére, akkor sem leszünk teljesen védtelenek. Fejleszthető íjakkal, lándzsákkal, csont- és kőbuzogányokkal ritkíthatjuk az ellenség sorait. A gránátoknak itt az eldobható méhkaptárak felelnek meg. Egy tüzes vessző elég nagy riadalmat kelt, a növényekből készült kunyhók gyorsan lángra kapnak (ha nem vigyázunk, a társainkat is a vesztükbe küldjük), ráadásul a fejlövés itt is instant halált jelent. A lándzsával nem csak szúrhatunk, hanem el is hajíthatjuk, szóval nem minden a közelharcról szól. Nyilván ész nélkül harcolva hamar fűbe harapunk, ám ha előre tervezünk, és hátulról elintézzük az ellenséget, az sokkal eredményesebb taktikának bizonyul bárminél. Persze a rögtönzésnek sincs akadálya – a játék elég nagy szabadságot ad, ha akcióra kerül a sor. Ha extra kihívásra vágyunk, akkor sincs gond, a legdurvább nehézségi szinten már HUD-ot sem kapunk, és kizárólag a lopakodás vezet sikerre.
Ha mind egy szálig kinyírtuk a mogorva ősembereket, a bázisuk a miénk. Itt egyrészt menedékre lelünk a tábortűz melegénél, a történet folyamán ezeknél a pontoknál a törzsünk tagjai is letelepedhetnek. A faluk között élhetünk a gyorsutazás lehetőségével már csak ezért is érdemes csökkenteni az ellenség jelenlétét az adott pályarészen. A kőkorszakban szinte mindenki vadászatból és gyűjtögetésből élt, nincs ez másként itt sem. Különféle növényeket, prémeket és köveket zsákmányolhatunk, amiből új vagy jobb eszközöket készíthetünk magunknak. A játékban dinamikusan változnak a napszakok és az időjárás is, figyelnünk kell arra, hogy bizonyos állatok csak éjjel aktívak és fordítva, ráadásul a sötétben a látótávolság is lecsökken. Egy biztonságosnak mondható vadászterület pedig a legnagyobb kincs Oros földjén.
Oké, ezek szinte kötelező funkciónak számítanak, de mégis mi teszi egyedivé a Primalt? Mindenki ismeri a barlangrajzokat, azaz őseink kifejezőeszközeit. A világban elszórva található barlangokat meglátogatva mi is készíthetünk ilyen festéseket. A különféle ábrákból álló kollekciónk folyamatosan gyarapszik a történet előrehaladtával, és minden bizonnyal jutalmat is kapunk a képzőművészet gyakorlásáért. Kérdés csupán az, hogy vajon a szavatosság is rendben lesz-e, hiszen hiába a rengeteg lehetőség, a multiról le kell mondanunk. Semmilyen a kooperatív vagy kompetitív móka nem lesz az anyagban.
Alig másfél éve volt a Ubisoft Montrealnak arra, hogy a Far Cry 4 után visszacsábítsák a rajongókat a sorozathoz. A Primal legnagyobb ütőkártyája az, hogy egy olyan korszakba repít minket, amivel videojátékokban csak nagyon ritkán találkozhatunk. Hiába a számos újítás, köztük az állatokkal való barátkozással, a cím nem árul zsákbamacskát: ez még mindig egy hamisítatlan Far Cry-játék, annak minden pozitívumával és negatívumával. A látványért továbbra is a jól bevált Dunia Engine 2 felel majd, néhány apróbb változás mellett, a lágy barnássárga színvilág remekül illeszkedik az atmoszférához. Ha a fejlesztők tényleg csak a narratívára gyúrnak rá, és minden sallangot kukáznak, akkor Oros kegyetlen világába mindenképpen érdemes lesz jegyet váltanunk.
A Far Cry Primal február 23-án landol Xbox One-on és PS4-en, míg a PC-s verzió március 1-jén érkezik.
Kapcsolódó cikkek
De a játékra kiváncsi vagyok, érdekesnek bizonyulhat.
ui. : Utálok kötekedni, de a tüzet már kb. 800 ezer éve használják az ember ősei.
Amikor meghallottam, h osemberes Far Cry jon, azonnal izgalomba jottem, h vegre vmi uj es egyedi, holott azert aggodtam, h milyen bena lesz, h az oskorban is tokeletes angolsaggal fognak majd beszelni, aztan olvasom, h kimondottan kitalaltak egy nyelvet a jatekba. Innentol engem megvettek kilora. Ha minden jol megy, akkor Day One meg is veszem a jatekot. Vegre egy jatek amit varok, mert mostanaban minden jatek hir szamomra tomeny unalom, mindig mindenhol minden online, mmo, zombis, modern hadviseles es az evi Assassin Creed.
Ezt most nagyon varom, remelem fogom annyira szeretni, mint az FC3-at.
Nem értem mi bajotok a Far Cry szériával. Ezzel együtt van 5 része, és azok szórakoztatóak. Akinek nem az, annak nem való ez a fajta játék.
De ne legyen igazam, inkább számoljuk a napokat a megjelenésig! :-)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.