Far Cry 5 próbakör

Szűk két hét választ el bennünket a Far Cry 5 megjelenésétől, a hazai forgalmazó jóvoltából azonban lehetőséget kaptunk arra, hogy már most fussunk egy kiadós próbakört a játékkal. Öt újságírókollégával kuporodtunk le egy-egy PS4 Pro elé a Malom Bisztró egy elzárt termében, majd három órát kaptunk arra, hogy a játék elejéről indulva elverekedjük magunkat addig, ameddig csak tudjuk. Ebből már kitalálhattátok, hogy nem egy szimpla demóhoz volt szerencsénk, sőt maga a build is viszonylag friss, a Ubisoftot képviselő lengyel úriember szerint alig kéthetes volt. Így bár technikailag még vár némi csiszolnivaló a játékra, már azt a tartalmat kaptuk, amivel majd ti is találkozhattok a hónap végén.

Ha legalább messziről láttál már Far Cry-játékot, sejtheted, hogy a három óra mindössze annyira volt elég, hogy éppen csak beleszippantsak a montanai levegőbe. Persze már ez is épp elég érdekes volt, elvégre a Far Cry 5 az első rész a sorozatban, amely maga mögött hagyta az egzotikus helyszíneket, és a fiktív montanai Hope megyébe kalauzol el minket. A trópusokat sűrű fenyvesek és kristálytiszta patakocskák váltották, hófödte hegyek fogják közre a jókora szántóföldeket, mindössze néhány épület árválkodik a közelben. Komolyan, kedve lenne az embernek kiülni a tornácra, megtámasztani a sörétest a fal mellett, majd szó nélkül fürkészni az arra tévedő autókat egy kis country zene mellett! Persze lesz ennél fontosabb dolgunk is.

A Far Cry 5 kínálja az eddigi legnagyobb játszóteret a sorozatban, és első blikkre valóban lenyűgözőek a világ méretei. Még véletlenül se hasonlítsuk a Ghost Recon: Wildlands Bolíviájához, ahhoz viszont épp elég hatalmas, hogy a nagyobb távolságok leküzdésére inkább valami jármű után nézzünk. A Far Cry 5-ben kamionokat, izomautókat és quadokat vezethetünk, sőt repülhetünk is: nincs is annál jobb érzés, mint kiugrani egy helikopterből, és wingsuittal hasítani a levegőt. A Dunia Engine most is teszi a dolgát, és a Ubisoftot sem kell félteni, ezúttal is odafigyeltek a részletekre. Legyen nappal vagy éjszaka, Hope County a legszebb arcát mutatja, mindig találunk valami látnivalót, és a természet gazdagságát bizonyítja, hogy a Far Cry 5-ből csak azért nem lesz kirándulószimulátor, mert bármikor összefuthatunk egy pumával vagy egy medvével.

Oké, talán az is belerondít egy picit az idillbe, hogy egy militáns vallási szekta uralja a környéket. Az Eden’s Gate-et egy Joseph Seed nevű prédikátor hozta létre azzal a céllal, hogy megvédje Hope megye lakosságát a világvégétől, ami a szekta hite szerint elkerülhetetlen. Seed, az “Atya” óriási tiszteletnek örvend, az Eden’s Gate gépfegyverekkel felszerelt fanatikusai akár a saját életük árán is megvédik őt, az Úr nevében pedig mindenkit eltakarítanak az útból, aki nem hajlandó együttműködni velük. Választásod nincs, hirdetőtáblákra kifeszített emberek holttestei árulkodnak úton-útfélen a szekta módszereiről.

A Far Cry-sorozat kitermelt már magából egy-két emlékezetes főgonoszt, és kétségünk se legyen afelől, hogy Joseph Seed legalább annyira félelmetes és beteg, mint Vaas vagy Pagan Min volt. Sőt: a Far Cry 5 kifejezetten ijesztő történetet vázol fel nekünk, a helyszín- és a témaválasztás jóval közelibbnek tűnik, és nem kell hozzá sok idő, hogy elkezdjük kellemetlenül érezni magunkat. Természetesen már a játék elején összefutunk Seeddel, és rémisztő ízelítőt kapunk abból, hogy milyen hatással van az emberekre, milyen szuggesztíven fordítja ki és igazítja a történéseket a saját narratívájához. Mégis, a legaggasztóbb talán az, hogy mennyire nyugodt: mikor seriffhelyettesként - az általunk létrehozott karakterrel - egy kisebb csapat oldalán épp letartóztatnánk, ő nem is ellenkezik, hiszen Isten vigyáz rá. Nem nehéz kitalálni, hogy mi jön ezután.

Nagyon hamar fordul a kocka, és ott találjuk magunkat Hope County közepén, a helyi ellenállás harcosaként. Mert egy Far Cry végső soron erről szól: hiába volt nagyon meggyőző az a néhány sztoriküldetés, amit átpörgethettem, a főszerepet most is a szabadság és a számtalan lehetőséget biztosító játékmenet kapja. A feladatunk természetesen az, hogy levadásszuk Seedet, az odáig vezető út azonban hosszú, hiszen emberünk családja sem százas éppenséggel, így fel kell szabadítanunk a környéket a szadista testvérek uralma alól, és csak utána eredhetünk az Atya nyomába.

Legyünk őszinték, a Far Cry 5 alapvetően ismerős recepttel készült a játékosok számára, ha már volt szerencséd a sorozathoz, nagyjából tudni fogod, hogy mire számíts. A Ubisoft persze igyekezett reszelni a jól bejáratott formulán, annak például igyekezett elébe menni, hogy megterhelő legyen a játékos számára a nyitott világ. Ahogy arra egy párbeszéd során viccesen utalnak is a készítők, nincsenek tornyok a játékban, az új küldetéseket és az Eden’s Gate megsemmisítendő célpontjait a játékbeli karakterektől és az itt-ott elszórt dokumentumokból kell összehalásznunk, és búcsút inthetünk a minimapnek is, a legutóbbi Assassin’s Creedhez hasonlóan itt is iránytű navigál bennünket.

Ha viszont megvannak a feladataink, csak rajtunk múlik, hogyan jutunk el hozzájuk, és hogyan teljesítjük őket. Lehet, hogy már a gondolattól is fázol, hogy újabb és újabb előőrsöket és bázisokat számolj fel, de ennek is megvan a szépsége, ilyenkor csúcsosodik ki igazán, hogy mennyi lehetőséget kínál a Far Cry 5. Ha akarod, ajtóstul ronthatsz a házba, és ledarálhatsz minden szembejövő szektást, a gondos tervezés viszont sosem árt, és ki tudja, egy íjjal a kezedben talán hatékonyabb vagy, és ilyenkor attól sem kell tartanod, hogy riadót fújnak az erősítés reményében. (Kivéve persze, ha letesztelnéd a frissen zsákmányolt rakétavetőt az érkező helikoptereken.)

A játék ezen részei homokozók a homokozóban, csak a rendelkezésünkre álló fegyverek és eszközök, no meg a társaink befolyásolják a kivitelezés módját. A Far Cry 5-ben is fogadhatunk magunk mellé harcosokat, akiknek utasításokat adhatunk, és akik kihúzhatnak minket a csávából, ha elterülnénk. Egyszerű civileket is leigazolhatunk, érdekesebbek viszont a kiemelt mellékkarakterek, akik egyedi képességeikkel próbálják segíteni a játékunkat. Jess például, miután segítettem neki leszámolni a családját megkínzó Szakáccsal, a csendes akciózásban működött közre, íjával észrevétlenül kapkodta le az őrszemeket a közeli dombról, miközben én beosontam a hátsó bejáraton. De ő csak az egyik opciónk: vihettem volna Nicket, a légitámogatást biztosító pilótát, Boomert, a kutyát, vagy Cheeseburgert, a medvét. Igen, egy medvének nehéz ellenállni!

A Far Cry 5 reklámszlogenje azt hirdeti, hogy a játékban bármi megtörténhet, és bár ezt nevezhetjük a marketingesek barokkos túlzásának, attól még tény, hogy a kalandjaid során olyan élményekben lehet részed, amilyenekben senki másnak. Egész egyszerűen annyi lehetőség, tennivaló és véletlenszerűen mozgó elem van a játékban, hogy garantált, hogy nem lesz két ugyanolyan végigjátszás. Ahogy a próbakör során körbenéztem a teremben, mindenki mással bohóckodott: sosem tudod, hogy mikor jön meg a kedved egy kis autós gyorsuláshoz, elmehetsz pecázni vagy vadászni, ha pedig meglátsz a távolban néhány épületet, odaosonhatsz, hátha értékes loot üti a markod. A Far Cry 5 világában mindig történik valami, amit érdemes lesz elmesélned a haveroknak, még az is előfordulhat, hogy a megcélzott előőrsöt védő szektások egy eltévedt medvével lesznek elfoglalva, így neked nem lesz más dolgod, mint kényelmesen végigmozizni, hogy miként birkóznak meg a több száz kilós veszedelemmel.

A Far Cry 5 tehát ízig-vérig Far Cry-játék, és a finomhangolás és újdonságok ellenére azt az élményt ígéri, amit a korábbi részek is. Az új helyszín és az Eden’s Gate köré fonódó történet telitalálatnak tűnik egyelőre, nagy kérdés persze, hogy mennyire lesznek bevállalósak a Ubisoft srácai annak érdekében, hogy maradandó és elgondolkodtató sztorit tegyenek le az asztalra. Az biztos, hogy nem fogunk unatkozni, sőt: a kooperatív módot és az Arcade-et még ki sem próbálhattuk, és számtalan olyan részlet vár még felfedezésre, amire ez a szűk háromórás esemény nem adott lehetőséget. Lényeg a lényeg: biztos, hogy lesz még mit mesélnünk a végleges változat tesztjében!

A Far Cry 5 PC-re, PS4-re és Xbox One-ra jelenik meg március 27-én. Mi PlayStation 4-en próbáltuk ki.

Kapcsolódó cikkek

• Far Cry 5 DLC tesztek
• Far Cry 5 teszt
• Húsz cím, amivel játszanod kell 2018-ban
• Far Cry 5 előzetes