Hihetetlen, de több mint hat éve már, hogy a Media Molecule a New Yorkban tartott PlayStation Eventen demózta az akkor még erőteljesen csak a PlayStation Move képességeire kihegyezett demóját, ami később aztán a Dreams formájában öltötte magára a mai, de még mindig folyamatosan alakuló formáját. A Dreams ugyanis az eltelt évek ellenére még mindig messze van attól, hogy végleges köntösben lépjen a nagyközönség elé, így a tavalyi év végén, illetve az idei esztendő elején tartott bétatesztek után is csak a fizetős Creator Early Access programban vehetnek részt azok, akik hajlandóak kicsengetni érte a 30 eurót. Mielőtt azonban nyúlnál a pénztárcádért, fontos kihangsúlyoznunk, hogy a Media Molecule ezúttal nem úgy keverte az alkotás örömét, hogy közben megálmodott egy új Sackboy-kalandot.
Ellenkezőleg, az angol stúdió nemes egyszerűséggel kihajított mindent, ami játékká varázsolná a Dreamset, és megtartotta, valamint továbbgondolta azokat az elemeket, amelyekkel álmainkat válthatjuk valóra. A Dreams ugyanis nem egy videojáték, hanem egy egyszerre robosztus, de könnyen kezelhető fejlesztői eszköz, egy tanulásunkat, fejlődésünket szolgáló csomag, egy platform, amiben kiélhetjük alkotói fétisünket, amiben kedvünkre mesélhetünk el történeteket, készíthetünk festményeket, stílustól független játékokat, hangokat és zenéket komponálhatunk, animációkat, sőt, mechanizmusokat, logikákat tervezhetünk. Egyszóval bármit, az álmainknak ugyanis ezúttal semmi sem szab határt.
A Dreams pontosan ugyanazt az utat követi, mint tette azt a Minecraft. Talán ha kicsit szigorúak akarunk lenni, akkor azt is mondhatjuk, nem is nagyon van különbség a két platform között, de valójában a Dreams sokkal barátságosabb, könnyebben tanulhatóbb felülettel rendelkezik, ahol már most elképesztően széles eszköztár áll a rendelkezésünkre. A Media Molecule ugyanis kitartott a LittleBigPlanet mottója mellett, azaz most is arra buzdítanak minket, hogy játsszunk, alkossunk és osszuk meg az általunk készített végeredményeket. A Dreams elképesztően erősen épít a közösségre. Az elkészült remekművek kategóriák szerinti bontásban szabadon felhasználhatóak, ráadásul azt is meg tudjuk nézni, hogy mások milyen formában építettek be egy-egy vizuális stílust, egy hangot vagy egy logikát a játékukba, amivel aztán további ihletet lehet meríteni a saját projektünkhöz.
A koncepció természetesen nem lenne működőképes, ha problémás, nehézkes lenne az irányítás a kontrollerrel. A Dreamsben egy általunk választott kis manócskát kell irányítanunk a DualShock 4 beépített gyorsulásérzékelőjének a segítségével, de ugyanezt megtehetjük a PlayStation Move-val is. Utóbbival sajnos nem rendelkezem, előbbi pedig megköveteli a gyakorlást, legalábbis ami a meghosszabbított virtuális karunknak tekinthető manócska irányítását illeti, a pozíció megfelelő belövése ugyanis nálam gyakran problémába ütközött. Ezt is lehet orvosolni, egyetlen gombnyomással újra középre tudunk rántani mindent, de ettől függetlenül a Dreams ezen része még kicsit kiforratlan. Sokszor éreztem azt, hogy a kontroller behatárolja a lehetőségeimet, korlátozza a szabadságomat és a gyorsabb munkát sem segíti elő. Nyilvánvaló, hogy a Move vagy egy egér-billentyűzet párossal hatékonyabban munkára fogható a Dreams, de a kontroller sem vall kifejezetten szégyent.
Már csak azért sem, mert egyébként minden más irányítás és koordinálás gyorsan elsajátítható, legyen szó a kameramozgásról, a különböző eszközök használatáról, az objektumok kezeléséről, alkotói eszközök közötti váltásról. Ebben óriási szerepe van egyébként a platform oktatómódjának, amivel gyakorlatilag egy teljes napot el lehet tölteni, cserébe viszont tényleg mindent elmondanak benne, ami pedig abszolút pluszpont, hogy videó formájában bármikor visszanézhetjük az utasításokat. Szükség is van erre, annyira mély és sokrétű fejlesztői környezetet kínál a Dreams, hogy első hallásra biztosan nem fogjuk megjegyezni az összes kontroller nyújtotta lehetőséget.
És még ezután is nagyon messze leszünk attól, hogy olyan részletes műveket alkossunk, mint például a Dead Space újrája, az Encounter, a Prometheus, a Curiosity, de találunk Super Mario- és The Legend of Zelda: Ocarina of Time-feldolgozásokat is, míg az egyik alkotó a PlayStation Home Dreams-beli változatán dolgozik épp. Ezek között akad olyan, ami egy rövid történetet mesél el, de van olyan is, amivel konkrétan játszani is lehet. A lényeg azonban egyelőre nem is ez utóbbi, hanem az, hogy ezek a kvázi homage-ek elképesztően széles stílusskálán mozognak (versenyzős játékok, platformerek, shooterek, és árkád sci-fi lövöldék is akadnak), ami tökéletes lenyomata annak, hogy a Dreams gyakorlatilag semmiben sem szab határt az alkotók előtt. És miután az alkotóelemek is a Dreamsen belül lesznek elkészíthetőek, tényleg a közösségen múlik, mennyire mély és sokrétű eszköztárból dolgozhatnak majd az alkotók. Ahogy említettem, bármit, de tényleg bármit megtalálunk, ami elég ahhoz, hogy alkossunk valami egyszerűt. Vannak animációk, assetek, hangfájlok, zenék, kész épületek, világok, illetve olyan logikák, mint a checkpointok vagy az életerő rendszerek.
A kisebb problémáktól szenvedő irányítás mellett két hibát lehet még felróni a Dreamsnek. Egyrészt, hogy a LittleBigPlanettel ellentétben elengedte, hogy játékként is funkcionáljon. Az ígéretek szerint a még mindig dátum nélküli Dreams a premierkor tartalmaz majd valamilyen történetet, de egyelőre nem látni, hogyan simul bele ez a koncepcióba. A másik probléma, hogy amíg a LittleBigPlanetben egyszerű és játékos volt alkotni, addig itt tényleg csak komoly erőfeszítések árán lehet a képeken vagy a videókon látott elképesztő alkotásokat összehozni. Egyelőre nem látni, kinek szól ez a program, illetve mi a célja. Most egy szűk réteg valóban jól szórakozik vele, összefogva vagy szólóban alkotnak egyesek elképesztő remekműveket, de az átlagos felhasználó vagy akár egy gyerek számára rengeteg munkát és erőfeszítést igényel, hogy majd eljusson ilyen magas szintre. Ettől függetlenül kiváló móka a Dreams, ami könnyű kezelhetőségével arra ösztökél, hogy verjük le kreativitásunk láncait és eresszük szabadjára a bennünk szunnyadó ötleteket. Az eszközök megvannak, a kezelőfelület is egyszerű, csak idő és kitartás kérdése az egész.
A Dreams Creator Early Access kizárólag PlayStation 4-en érhető el. Mi PlayStation 4 Prón vizsgáltuk meg.
Kapcsolódó cikkek
A Little Big Planettel is pont ez van. Ha most belépsz, annyi, de annyi community pálya van, hogy nem kell az idődet töltsd a szerkesztgetéssel, ha csak simán egyet játszani szeretnél. Olyan minőségi munkákkal van tele az egész, hogy öröm nézni.
Mondjuk az már más téma, hogy a sok szemét között valahogy ezeket meg kell találni...mert a rating nem minden esetben árul el mindent.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.