Ráadásul utóbbiakat sokszor egyszerre kell bevetniük a végső siker érdekében, mivel az összecsapások nem könnyűek, szerencsétlen madaraink pedig nem sok mindenre képesek, leginkább csak idétlenül tudják ide-oda tekergetni a nyakukat. Ennek köszönhetően a győzelemig vezető út rengeteg szenvedéssel és még több nevetéssel van kikövezve, hiszen ki bírná ki röhögés nélkül azt, ahogy 30 beöltöztetett turbékoló szárnyas próbálja lekövetni egy fitnesz guru mozgását, megverni a másikat egy rapcsatában, vagy hallás után eltalálni az elhangzó hangszerek mindegyikét. Gondolom ezek után mindenki számára egyértelmű, hogy itt semmit sem szabad véresen komolyan venni, a kempelést és a csalást el is lehet felejteni, mivel a főszerep ezúttal a nagybetűs SZÓRAKOZÁSÉ, ahol senki sem veszít igazán, de végül csak egy valaki nyerhet.
És hogy mit? Hát kenyérmorzsákat, mi mást, amit aztán elkölthetünk az aktuális boltban mindenféle, betegebbnél-betegebb hacukára, így változtatva át galambunkat a környék leghaszontalanabb divatdiktátorává. A versenyek alatt egyébként különféle kihívásokat is teljesíthetünk majd, amik egy idő után szintén ruhakölteményekkel díjaznak minket, de az aktuális battle pass-ben való haladásunk is többnyire csak a gardróbunkat bővíti. Egyelőre ezeket kizárólag játékkal érhetjük el, mikrotranzakcióról nincs szó, bár, ha később be is kerülne némi pénzköltési lehetőség, az sem igazán vágná földhöz a galambpopulációt, hiszen játékbeli előnyöket keresve sem találunk a kisállatkereskedés polcain.
Azt tehát már tudjuk, hogy merre szórhatjuk el a nehezen megkeresett kenyérmorzsáinkat, de vajon hol tudjuk megszerezni őket? Hát a versenyeken, ahol egyszerre 30-an küzdhetünk meg a végső győzelemért. Ehhez négy körön keresztül kell az élmezőnyben végeznünk, hogy aztán legvégül a top ötből a mi fejünkre kerüljön az a fránya korona. Természetesen nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen a fordulókban a játékban helyet kapó 23 minijáték bármelyikét megkaphatjuk, amik hol könnyebb, hol pedig nehezebb kihívás elé állítják a galambcsapatot. Rendszerint a memóriánkra, reflexeinkre, zenei érzékünkre, esetleg a gyorsaságunkra kell támaszkodnunk, sőt, akadnak olyan versenyszámok is, ahol ezek mindegyike szükségeltetik majd a jó szereplés érdekében.
Ugyan ezen minijátékok között rengeteg az átfedés, szerencsére a fejlesztők elég ötletes feladatokkal álltak elő. Előfordul, hogy kottákat követünk le, máskor egy fitneszedző mozdulatait kell leutánoznunk, méghozzá fejből, de az sem ritka, hogy egy retro kvarcjátékban szerezhető pontszámmal diadalmaskodhatunk. Ami biztos, hogy az első forduló után már csak 20-an maradunk, utána 10-en, végül pedig a legügyesebb 5 galamb küzdhet meg a legvégső játékban. Természetesen ezek egyre nehezedni fognak, sőt, akár már versenyszámon belül is érezhetjük a nehézségi görbe ingadozását, ha a többiek velünk együtt sokáig húzzák. Nyilván, már maguk a feladatok sem egyszerűek, magas koncentrációt igényelnek, a fejlesztők azonban úgy gondolták, ennyi még nem elég, szóval beépítettek pár „kellemes” meglepetést, aminek következtében legkésőbb a 10. másodperc után elszabadul a pokol.
Egyfelől szerepelhetünk bónuszjátékokban, de csak akkor, ha a felvillanó feliratot követően bőszen elkezdjük tekerni a fejünket. Eközben már jóval komolyabb kihívást jelent a megfelelő gombok eltalálása, de ha ez nem lenne elég, akkor időnként beúszik a képbe valamilyen extra, amit a hatalmas nyelvünkkel el is kaphatunk. Ez lehet több XP, vagy pont, esetleg plusz kenyérmorzsa, de a legdurvább kétségkívül a többiek megszivatása. Utóbbi hatására bejöhet a képernyőre egy hatalmas galamb, festékpacák jelenhetnek meg a szemünk előtt, vagy épp földrengéssel felérő remegések közepette kellene teljesítenünk. Sajnos, mivel a hivatalos megjelenés előtt próbálhattam ki a játékot, nem igazán akart összejönni a szükséges 30 fő, ezért többnyire botokkal feltöltve indulhattam galambászkodni, ők pedig annyira nem használták ki az ebben rejlő lehetőségeket, de hús-vér madarakkal együtt játszva szinte garantált lesz a totális káosz.
Bár a játék egész baráti árcédulával nyit majd a kasszáknál és kapunk teljeskörű cross-play támogatást is, engem mindig félelemmel tölt el, ha egy játék kizárólag online játékmódokat rejt magában, mert könnyedén leapadhat a játékosbázis. Sajnos itt is ez a helyzet, pedig egy offline mód elfért volna a felhozatalban, akár ranglistákkal megtámogatva, a privát megmérettetésekről már nem is beszélve. Ugyan hívhatunk be barátokat a csapatunkba, akikkel aztán elindulhatunk meccset keresni az interneten, de például kizárólag ismerősökből álló bajnokságot nem tudunk rendezni, ahogyan a botok elleni küzdelmekről is nyugodt szívvel lemondhatunk. Mondjuk, ha szemét lennék, akkor ez utóbbi lehet, hogy pár hónapon belül könnyedén menni fog, de bízzunk benne, hogy nem lesz igazam.
Már azért sem, mert a Headbangers: Rhythm Royale egy akkora agyament marhaság, amiből kár lenne kimaradni. Az ügyefogyott galambok, az elborult ruhakollekciók, valamint az ötletes, találó minijátékok egytől-egyig működnek és garantáltan röhögőgörcsöt okoznak, ami még inkább megnehezíti majd a tisztes helytállásunkat. Egyedül a fentebb már emlegetett, kizárólag online lehetőségekkel kecsegtető játékmód az, ami kissé félelemmel tölt el, 20 euró ide (első nap bekerül az Xbox Game Pass-be), cross-play oda. Ettől függetlenül szorítok a játék sikeréért, mert efféle baromságok ritkán jutnak el a tervező asztaltól a megvalósításig és mindent összevetve a galambok is meglehetősen alul reprezentáltak a videojátékos körökben, szóval itt az ideje, hogy a GTA 4-ben történő kiirtásuk után végre megkapják az őket megillető törődést.
A Headbangers: Rhythm Royale október 31-én jelenik meg PlayStation 4-re, PlayStation 5-re, Xbox One-ra, Xbox Series X-re, Nintendo Switch-re, valamint PC-re. Mi utóbbin turbékoltunk.
okés de azért ezen a leírása előtt el kellett volna gondolkodni, hogy a chicken dinner lehet nem a galambok mellé való.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.