inZOI próbakör

A szabad akarat hiba volt, állítják egyesek. A szabad akarat nélkül viszont Miles Abbott talán sosem dönt úgy, hogy a kényelmes, hatalmas, abszolúte modern lakása helyett inkább az apartman külső folyosóján kezd el könyvet olvasni. Vagy ment volna ki a naptárjába jó előre beírt délután 3 órai időpontban a parkba, hogy sebes léptekkel a homokos part felé vegye az irányt, ahol egy látszólag random járókelővel együtt, bőrkabátban és farmerben fusson pár kört, majd fergeteges hétvégéjét azzal folytassa, hogy előbb szarkasztikus, aztán arrogáns hangnemben köszöntse a helyi hotdogost. És ha valaki azt hitte volna, ennél furcsább dolog nem is történhetne, Miles átsétált a közeli játszótérre, ahol a labdapattogtatás gyakorlását követően úgy döntött, benéz egy egyértelműen óvodásokhoz tervezett kis sátorba, majd a közeli betonpadot gondolta tökéletesnek ahhoz, hogy kispárnát ragadjon, és elszenderedjen... egy 3 órára. A szabad akarat lehet hiba volt - még szerencse, hogy az inZOI világában ez, és szinte minden más teljesen opcionális.

Az inZOI ugyanis műfaját tekintve egy életszimulátor, ahol egy vagy több karakter élete felett vehető át az irányítás egy grandiózus, műfaján belül kifejezetten nagy város falai között, valahogy úgy, mint az open world koncepciót csúcsra járató The Sims 3-ban. Ám míg ott apróbb közösségekből épült fel egy kisváros illúziója, addig itt egy száznál is több NPC-vel benépesített mikrouniverzumban élhető le egy, vagy akár több élet is, teljesen szabad kezet adva ennek menedzseléséhez, szó szerint az alapoktól kezdve.

Az irányított szereplő, azaz egy zoi létrehozásához a karakterkreátor ha nem is példátlan, de egészen döbbenetes mélységet és szabadságot kínál. Elsődleges meghatározó tulajdonsága a kora, kisgyerek, tinédzser, fiatal felnőtt, felnőtt, középkorú és nyugdíjas figura egyaránt létrehozható, a külsőséggel kapcsolatos finomhangolás pedig már-már határtalan. Az arc és az egyes testrészek összes karakterisztikája testreszabható, erre pedig extra rétegként épülnek rá az olyan külsőségek, mint a felsők, az alsó ruházat, a nadrág, a cipő, a kiegészítők, vagy akár a körmök dekorációja, amely mind a műfajon, mind a karakter kreálás intézményén belül mindent kínál, ami csak eddig látható volt - és még annál többet is.

Az inZOI biztos, hogy nem az első, de eddig messze a legmélyebb AI-integráicóval rendelkezik, amely már itt is felüti a fejét a textúra kreálás formájában, amely két forrásból tud dolgozni: a felhasználó által feltöltött statikus képből, vagy egy szöveges promptból. A korai hozzáférés ezen szakaszában is kifejezetten jól működik mindkettő, az így generált mintázat pedig bármilyen ruhadarabra ráaggatható, sőt. A későbbiek során ugyanezen eszközzel lehet a világ egyes elemeit - például a saját otthonként szolgáló lakás vagy ház bútorait, dekorációit - testreszabni, amely olyan egyediséget biztosít, amit egyetlen más játék sem. Van ugyanakkor annak egy erős árnyoldala, amely kihúzza a szőnyeget azon tehetséges és a legtöbb esetben ingyen dolgozó művészek és alkotók lába alól, akik eddig a beépített, vagy külső eszközök segítségével érték el ugyanezt, saját kreativitásukkal és hozzáértésükkel érve el szinte ugyanezt. Az inZOI mellett szól viszont az, hogy ezen eszközökkel azok előtt is megnyitja a kaput, akik vagy tudás, vagy idő hiányában eddig csak passzív játékosként tevékenykedhettek. Kiváló példa erre az a modellgeneráló eszköz, amely előre meghatározott paraméterekkel készült fényképekből képes komplett objektumokat létrehozni, így a kedvenc dolgok - például egy figura, egy plüss, egy háziállat, vagy igazából bármi - az inZOI világában is visszaköszönhetnek.

Ez a világ pedig nem éppen apró, hiszen három különböző helyszín egyikén kezdhető új élet. Dowon egy koreai metropoliszról mintázott fantáziaváros, amit kisebb-nagyobb felhőkarcolók, magas épületek és az egészet körbeölelő természet jellemez, egy karakteres, ázsiai lokációt kínálva. Bliss Bay ezzel szemben a világ másik felén vár, a Los Angelesről mintázott, amerikai hangulatú lokáció homokos tengerparttal, szinte állandó napsütéssel és meleg idővel, valamint egy hatalmas vidámparkkal tartja fenn az érdeklődést. Kucingku e kettő közé ékelődik be, a gazdag tengeri élővilággal rendelkező paradicsom Indonéziát igyekszik imitálni. A karakterkreáláskor létrehozott család - ez lehet egy, vagy akár féltucat szereplő is - ezen települések egyikét hívhatja otthonnak, ahol tényleg azt csinál, amit akar, vagy amit a szereplők létrehozásakor kiválasztott életcél igyekszik diktálni.

A lokációtól függetlenül az első lépés mindig az otthon kiválasztása, amely lehet egy apartman, vagy akár egy komplett ház is, mind előre elkészített, azonnal birtokba vehető állapotban, mind egy üres parcella formájában. Az inZOI építkezése a karakterkreálás mércéjével mérhetően gazdag és kidolgozott, olyannyira, hogy a hagyományos játékon felül egy önálló játékmóddal is rendelkezik, amely nem szól másról, mint a lakberendezésről, már-már nyomasztó összetettséggel. Ez nem a kezelőfelület vagy az irányítás formájában nyilvánul meg, hanem a lehetőségek egészen döbbenetes számában. A féltucat különféle ingatlantípuson belül három-négyszer ennyire előre elkészített, egy adott témát vagy stílust képviselő szobamodul is kiválasztható, és ezekből egy decens, impozáns otthon építhető fel, de a műfaj elvárásaihoz méltóan nulláról is felhúzható az egész, a külső és belső falaktól kezdve olyan részletekig, mint a korlátok, lépcsők és ajtók stílusai, és persze az egyes, specifikus funkcióval rendelkező szobák dekorációi. Ezeket nem csak az AI-generátor egészíti ki, de egy moduláris bútorkészítő is, ahol az alapból elérhető darabok részei illeszthetők össze egy egyedi végeredmény érdekében. Ez, és igazából minden generált dolog meg is osztható a közösséggel, így rövid idő elteltével várhatóan olyan repertoár lesz elérhető, amely nem csak felveszi a versenyt az esetleges fizetős kiegészítők és modok tömegével, de többszörösen le is pipálja azokat a mennyiséget tekintve.

Ez a tulajdonság pedig az inZOI egyéb elemeiről is elmondható, elsődlegesen a zoik interakciós lehetőségeiről, amik már-már feleslegesen gazdagok. Remek példa erre a TV használat, ahol nem csak a nézett anyag típusa választható meg, de akár azon belül további opciók is; hasonló mondható el a nem teljesen kézre álló, de annál szövevényesebb párbeszédekről, ahol különböző kategóriákba sorolt címszavak adagolásával tartható fenn a párbeszéd, és mélyíthető el az NPC-kkel ápolt kapcsolat. Gyakorlatilag bárkivel lehet vitázni, a kedvenc témákat felhozni, erőszakos, vagy épp szuperbarátságos hangnemben kommunikálni, a látszólagos szabadság mégis súlyos korlátok közé van szorítva, bizonyos opciók egy hol láthatatlan, hol érthetetlen mutató specifikus értékének elérését követően kerülnek elő, így sokszor inkább passzív nézőként lehet csak követni az adott zoi akcióit, és nem az amúgy jellemző mindenhatóként.

Ezen érzés pedig jelenleg még elég sokszor felüti a fejét, mert az inZOI az életszimulációt annyira komolyan veszi, hogy a teljes szabadság jegyében, a választott életcélok ellenére sokszor egészen céltalan. A zoik két módon lehetnek aktívak: a szabad akaratukat követve, amikor nagyrészt csak passzív nézőként követjük életüket, vagy teljesen manuálisan irányítva, ahol a rohamléptekkel szaladó idő minden egyes perce beosztható, kontrollálható. Tennivalóból pedig egészen sok akad, az életcélok követése, a főbb tulajdonságok javítására ezer és ezer mód van – könyvolvasással, az AR-könyvtár meglátogatásával, edzéssel, tanulással, öltözködéssel, és igazából minden olyan dologgal, ami a valóságban is elérhető távolságra van – így mondhatni egyetlen unalmas perc sincs.

Kivéve persze a munkában töltött időt, amely sok pozíció (mondjuk egy szoftverfejlesztői állás) esetében szinte teljesen passzív, mert azon túl, hogy ki lehet választani, épp milyen projekten dolgozzon a munkahelyén időt töltő zoi, nincs mit tenni míg várni a munkaidő végét. Kivéve persze, ha valaki rögtön egy nagyobb körrel kezd: ez lehet élettárs, házastárs, lakótárs, vagy akár egy komplett család is, férjjel, feleséggel, gyerekekkel, és minden olyan teendővel és nyűggel, ami ezzel jár. Ugyanakkor az életszerűségből könnyedén ki tud lökni számos olyan műfaji örökség, amely szembe megy a hiperfotorealisztikus látványvilággal: a rendkívül furcsa ülőhelyeket választó beszélgetőtársak, a párbeszédek közben a lakás másik pontjára vándorló és ott véletlenszerű tevékenységbe kezdő zoik, az utcán zombiként kóborló NPC-k, vagy a játszótéren randalírozó felnőttek, mivel a közelben épp nincs semmi, amivel interaktálhatnának.

Világa ugyan hatalmas, de utcái Patyomkin-falu érzését keltik a lezárt, belső terekkel nem rendelkező épületekkel, az egyáltalán nem életszerű rutinnal rendelkező NPC-kkel, a dróton húzott járművekkel (van ugyan vezetési lehetőség, de a város mérete és a gyors tömegközlekedés miatt elég haszontalan), így jobbára hihetetlenül mély, de egymással szoros kapcsolatos nem ápoló játékrendszerek halmazát képezi, amit egy egészen lenyűgöző látványvilág fog közre. Aprólékossága és részletgazdasága egészen lenyűgöző - még ha kissé visszás is a karikatűrizált animációival és az életszerűséget a stilizáltsággal keverő hangulatával - az ígéreteinek egy jelentős részét pedig már ezen első játszható buildben is megvalósította, de még hosszú út áll előtte, mielőtt műfajában új etalonná válhat. Az alapjai megvannak hozzá: már csak a maga útját kell megtalálnia, és learatnia a babérjait – nehéz nem drukkolni neki, hogy ez sikerüljön.

Az inZOI korai hozzáférése 2025. március 28-án veszi kezdetét, kizárólag PC-n. Az előzetes egy különálló build alapján készült, amely március 13-19 között volt elérhető. A két verzió a fejlesztők elmondása szerint tartalmilag megegyezik.