Chornobyl Liquidators teszt

Teszi mindezt úgy, hogyha a Szovjetunión múlt volna, akkor örökre titokban marad, hiszen miután bekövetkezett a baleset, minden grafitot megmozgattak az események eltussolásáért. Emiatt aztán a környező lakosság kitelepítése csak jóval később, majdnem két nap múlva vette kezdetét, akik ezalatt – anélkül, hogy tudtak volna róla – mindvégig ki voltak téve a sugárzás veszélyeinek. Sőt, mivel az erőmű környékén egyáltalán nem voltak olyan védőépületek, amik valamennyire gátolták volna a radioaktív hulladék terjedését, ezek idővel átlépték az országhatárt és Európán keresztül egészen az Amerikai Egyesült Államok keleti partjáig jutottak. A világ értetlenül borzadt maga elé a reaktorban történtek kapcsán és mindenki ugyanazt a kérdést tette fel, miszerint ez mégis hogyan történhetet?

Akkoriban erre nyilván nem lehetett választ kapni, hiszen a Szovjetunió próbálta azt a látszatot kelteni, hogy ura a helyzetnek, ezért aztán igyekeztek a lehető legtöbb dolgot – akárcsak a robbanást – a legtovább titokban tartani. Mára már tudjuk, hogy az inkompetens vezetőség hozzá nem értése, valamint az ezáltal meghozott hibás döntések sorozata vezetett az elkerülhető, mégis bekövetkezett atomkatasztrófáig, ami közvetve több tucat ott dolgozó és védőfelszerelés nélkül kivezényelt katona, valamint tűzoltó életét követelte. Ugyanakkor a lassabb lefolyású, sugárzás okozta megbetegedések miatt az áldozatok száma évről-évre növekedett, emiatt pedig lehetetlen megbecsülni, hogy pontosan hányan haltak meg a Csernobilban történtek miatt. Természetesen egy ekkora jelentőséggel bíró történelmi esemény nemcsak az életünkre, hanem a popkultúrára is hatással volt, aminek következtében számos filmes és játékos feldolgozást találhatunk a témában, melyek többnyire egytől-egyig az utóhatásokkal foglalkoznak, az erőműben történtekkel már kevésbé.

A 2019-ben az HBO-n bemutatott Csernobil sorozat volt az első komolyabban vehető próbálkozás, ami igyekezett valósághűen rekonstruálni a katasztrófa előtti utolsó órákat az ott dolgozók, valamint a kivezényelt emberek szemszögén keresztül. A siker nem maradt el, ami leginkább annak lehetett köszönhető, hogy bár ezt a témát már többen elővették az évek alatt, ennyire húsbavágóan még sosem ábrázolták a robbanás pillanatait. A széria szinte minden egyes képkockája örökre belém égett, amik, ha eszembe jutnak, mind a mai napig megborsódzom és hogy őszinte legyek, valami hasonlót vártam a Chornobyl Liquidators kapcsán is. Az előzetes demó alapján erre meg is volt az esély, végül azonban a készítők annyira hűek akartak lenni a Csernobilban történtekhez, hogy minden igyekezetük ellenére létrehoztak egy újabb tömegkatasztrófát, ami az áldozatok emléke mellett majdnem az én életemet is tönkretette.

A borzasztóan hosszú töltési időket leszámítva viszont eleinte ebből még semmit sem érzékelünk, sőt, a kezdés kifejezetten biztatónak tűnhet a tűzoltók főszerepbe állításával. Miután az éj leple alatt megérkezünk a helyszínre szemünk elé tárul a káosz, ami valósággal letaglózza az embert és némileg felpumpálja bennünk az adrenalint. Ha felocsúdtunk, akkor irány a felettesünk, aki egy rövid eligazítást követően arra kér minket, hogy tegyük a dolgunkat és próbáljuk meg megfékezni a környező tüzeket. Amint készen vagyunk, komolyabb feladatot kapunk, egészen pontosan a reaktor tetejére vezető szakasz megtisztítását bízzák ránk, aminek végeztével mi magunk mászunk fel, méghozzá teljesen egyedül. Miközben szovjet Eziot megszégyenítve himbálózunk a kiszögellések között folyamatosan az járt a fejemben, hogy egyrészt ez valószínűleg nem így történt a valóságban, másrészt pedig ezt ennél röhejesebben, ha akarták volna sem tudták volna megoldani. Főleg, hogy előzetesen végig a realisztikus stílussal próbálták eladni a játékot!

Akárhogy is, jól jegyezzétek meg ezeket a pillanatokat, mert legkésőbb innentől fogva búcsút inthetünk a jól felépített immerziónak, hogy aztán faarccal, mindenféle érzelemtől mentesen jussunk el a fájóan unalmas, mindösszesen 4 órás kaland legvégéig. Miután ugyanis magunk mögött hagytuk a tűzoltók szörnyűséges sorsait belekóstolhatunk a játék címében is szereplő likvidátorok munkakörébe, akiket annak idején azért küldtek a sugárszennyezett területek kellős közepére, hogy megtisztítsák azokat. Nos, nekünk is ez lesz a feladatunk, permetezővel és seprűvel felszerelkezve kell majd újra „élhetővé” varázsolnunk a környéket, miközben próbálunk életben maradni a szélsőséges állapotok között. Leírva ez érdekesen hangzik, sajnos azonban a fejlesztők annyira nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, hogy még különféle lopakodós (!) szegmenseket is beépítettek, csakhogy végre történjen valami említésre méltó. Nem hibáztatom őket, mert játék közben engem is bűvöletébe ejtett az apátia, amiből – saját magam legnagyobb bánatára – kizárólag a game breaking bugok voltak képesek kirángatni.

Fagyások, beakadó szkriptek, hibás animációk, beszoruló karakterek, hogy csak pár olyan problémát említsek, amik pillanatok alatt képesek tönkre tenni az előrehaladásunkat és mivel ezek gyakran beégnek a mentésekbe is, sokszor a visszatöltés sem megoldás. Velem többször is előfordult a játék során, hogy ezek miatt konkrétan újra kellett kezdenem az egész kalandot, ami egyáltalán nem volt kellemes, főleg a fentebb már emlegetett, sokszor percekig tartó töltési időkkel megsúlyosbítva. Ennek hála az első fejezet után hiába kapunk nyitottabb pályákat telis-tele feleslegesen felszedhető tárgyakkal, sosem indultam felfedezőkörútra, mert mindig attól rettegtem, hogy a következő sarkon befordulva máris tenyerelhetek rá a Load Game, valamint a Continue feliratokra, amik vagy működni fognak, vagy nem. Azonban akkor se lesz jobb a helyzetünk, ha elkerülnek minket az efféle nyavalyák, mert a Chornobyl Liquidators még ezek nélkül sem képes hosszabb távon (értsd: pár percnél tovább) fenntartani az érdeklődésünket.

Arról már volt szó, hogy a játékmenet dögunalmas, sajnos viszont a készítők más téren sem erőltették meg magukat, így aztán semmi olyan nincs a játékban, amire rácsodálkozhatnánk két ásítás között. A múltban történt események lazább újragondolása miatt okosabbak biztosan nem leszünk a témával kapcsolatban, az ocsmány megvalósítás okán pedig hiába indul letaglózóan az éjjeli műszak, amint felkel a nap rögvest szemünk elénk tárul a fájdalmas valóság, de korántsem úgy, ahogyan azt a fejlesztők eredetileg eltervezték. Látvány szempontjából a játék több generációval ezelőtti sztenderdeket is alulmúl, ráadásul mindezt tovább tetézi az optimalizálatlanságból fakadó folyamatos akadás, valamint a rengeteg grafikai bug, amiknek hála számtalan vicces (három kéz probléma, rángatózó, vagy épp derékba tört karakterek) és kevésbé vicces (falba beragadás, használhatatlanná váló eszközök) pillanattal gazdagodhatunk.

Habár a környezet borzalmasan fest, a gyakran beakadó hangoknak köszönhetően (mert ilyen is van) legalább néha csendben marad, ugyanakkor az NPC-k nemcsak rusnyák, de még a szájukat is kinyitják és te jó ég, bár ne tennék. Minden egyes ilyen beszélgetés alkalmával szinte éreztem, ahogy pusztulnak az agysejtjeim, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen ilyenkor a Chornobyl Liquidators az összes elérhető érzékszervi fronton egyszerre támad a jóízlés ellen. A minőségtelen szinkron a hallószerveinket ostromolja, a mindenféle logikát és szépérzéket nélkülöző szájra illesztés a látóidegeinket veszi célba, míg az egyszerűsége ellenére is hibáktól hemzsegő, pár következmények nélküli döntési helyzettel megspékelt szövegkönyv az agytekervényeinket teszi próbára.

Ezek akár külön-külön is képesek lennének megkérdőjelezni a játékkal töltött óráink létjogosultságát, de így, a korábban már emlegetett problémákkal tovább súlyosbítva már akkora dózisban sugározzák felénk a minőségtelenséget, hogy ember legyen a talpán, aki mindezt önszántából végig szenvedi. Nekem muszáj volt és egy pillanatig sem élveztem, pedig a Chornobyl Liquidators mindent megtett a „szórakoztatásom” érdekében, hiszen az általam oly hangulatosnak titulált első fejezetet a különféle hibák jóvoltából többször is végigjátszatta velem. Ezt utólag is nagyon szépen köszönöm a fejlesztőknek, akárcsak a működésképtelen Uninstallt, ami miatt almappákban turkálva kellett megszabadítanom szegény számítógépemet ettől a trágyadombtól. Nem meglepő módon ezek után még az önjelölt katasztrófaturistáknak is inkább azt ajánlom, kerüljék el nagy ívben ezt a sugárzó anomáliát, mert a Live Motion Games alkotása jelenleg nemcsak, hogy nem jó, de egyenesen tragikus.

A Chornobyl Liquidators június 6-án jelent meg, kizárólag PC-re.