A Pillars of Eternity egy olyan játékpiacon jelent meg, ahol komoly űr tátongott a Baldur's Gate és társai nyomán. Kevés stúdió merte megkockáztatni azt, hogy a D&D-re, a Pathfinderre, vagy egyéb asztali szerepjátékokra emlékeztető, igazán keményvonalas programot készítsen. Valószínűleg épp ez okozta a Divinity: Original Sin és a Pillars of Eternity kirobbanó sikereit is. Ez a piaci rés azonban hamar befoltozódott, a Pillars of Eternity II: Deadfire-t pedig már közel sem érte olyan nagyszerű fogadtatás a kasszáknál. A kritikusok és a játékosok szuperlatívuszokban dicsérték a nagyszerű játékot - a bökkenő ott volt, hogy mégsem sikerült belőle eladni túl sokat.
Ezt pedig maga Josh Sawyer tollából olvashatjuk, hiszen a játék rendezője a blogján világosan bevallotta, hogy a Deadfire üzleti teljesítménye jókora pofonként érte az Obsidian csapatát. Ez a pofon pedig akkorát csattant, hogy teljesen megingatta a széria jövőjét. A jelenlegi állás szerint valószínűtlennek tűnik, hogy a fejlesztőcsapat egy harmadik részre adná a fejét, ha pedig mégis így lenne, akkor komolyan át kellene értékelniük a játék formátumát - úgy tűnik, hogy a klasszikus RPG-kre emlékeztető játékmenet már nem tud elég széles réteget magával ragadni. Sawyer így fejtette ki a gondolatait a második rész üzleti bukásáról:
"Lehet, hogy azért [teljesített rosszul a Deadfire], mert az első játék kielégítette a közösség igényeit, de a folytatás már nem érdekelte őket? Lehet, hogy azért, mert kevesebb figyelem jutott a második rész megjelenésére? Lehet, hogy a jó kritikai fogadtatás és az első rész üzleti sikerei ellenére az emberek úgy igazából mégsem szerették annyira a játékot? Lehet, hogy ezek közül egy kicsit minden közrejátszott."
A Divinity arra összpontosított hogy a jó dolgokra fókuszáljon, vette azt ami régen jó volt (történet mesélés, összetett RPG rendszer, többféleképpen megoldható küldetések), és keverte új vívmányokkal (modern, körökre osztott harcrendszer, 3D grafika, minőségi zene és effektek, szinkron). Pl. a szinkron egyik előnye, hogy meggátolja azt hogy végtelen hosszú dialógusok legyenek, így aztán jobban meg kell írni a dolgokat.
Eközben Pillars harcrendszere nevetségesen béna Divinityhez képest, a grafikát, a szinkron hiányát, a béna hangeffekteket és zenét meg végképp hagyjuk. Lehet mondani hogy ez felidézi a régi emlékeket, de igazából az történik hogy ami akkor pl jónak tűnt, az ma már kevésbé mert láttunk jobbat.
Én kb 40h-t öltem Pillarsba, hátha megszeretem, de nem sikerült. Így ott porosodik a ki nem játszott GOG játékok közt. Ezzel szemben Divinity-t mindkettőt kivittem, egyiket majdnem kétszer is már.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.