Charlie, népes családjának legkisebb tagja, édesapja takarítással próbálja megkeresni a mindennapi betevőt, de nincsen könnyű dolga ebben a gazdasági válságban. Egy nap elmegy dolgozni, és soha többé nem jön haza. Pont akkor, amikor családja már feladná a reményt, jelenik meg a házban a gonosz báró, aki munkát ajánl a gyerekeknek. Nincs mit tenni: nincs más lehetőség, élniük kell vele. Sajnos azonban pár nappal később újfent senki se jön haza, az anyuka és legkisebb csemetéje teljesen magára marad. Ekkor kezdődik Charlie nagy kalandja, aki szeretett apjának kedvenc mottójával élve próbálja megnyugtatni édesanyját: „a mi családunkban nincsen az a kosz, amit ne lehetne eltakarítani!”
Gondolom az Oroszországból származó Matrioska babát senkinek sem kell bemutatni. Egyszerű mégis nagyszerű az ötlet, miszerint főszereplőnk apró termetének köszönhetően képes bárki „bőrébe” belebújni. Két szabály létezik csupán: az egyik, hogy ezt csak hátulról leszünk képesek végrehajtani, a másik pedig, hogy csak a nálunk eggyel nagyobb „babákba” tudunk beugrani.
A játék tulajdonképpen egészen végig ezekre az egyszerű szabályokra fog épülni. Rengeteg megoldandó feladattal és fejtörővel fogunk találkozni, amiket a körülöttünk lévő szereplőkbe való beugrással tudunk megoldani. Ha elakadnánk, akkor erre több fajta segítségünk is akad majd, egyrészt a jobb ütköző megnyomásával használhatjuk magasan fejlett intuíciónkat, ami az utat mutatja, másrészt bármikor, bárkivel tudunk beszélgetni, ezzel megszerezve a szükséges információkat a továbbjutáshoz. Harmadrészt pedig lehetőségünk lesz különböző tippeket feloldva közelebb jutni a megoldáshoz.
Az alaptörténeten kívül – amin sajnos eléggé hamar végig tudunk menni – minden egyes pályán akad egy fejtörő, amit többféleképpen tudunk megoldani. Ez a leglogikusabbtól fogva a legviccesebb megoldásig bármilyen tartományba eshet, érdemes kipróbálni mind, ezzel is elmélyítve a játékélményt.
A környezetünkben számtalan fajta bábu lesz, érdemes mindegyikbe belebújni és kipróbálni speciális képességeiket, amik lehet, hogy csak éppen mosolyt fognak csalni az arcunkra, de az is lehet, hogy némi tikos tartalomra teszünk szert általa. A játék teljes megismeréséhez jóval több időre lesz szükségünk, mint amit az alaptörténet tartogat a számunkra és mindeközben remek szórakozásban lesz részünk.
A Stacking tulajdonképpen egy régivágású kaland-logikai játék, aminek fantasztikus az atmoszférája. A 19. század eleji némafilmekre emlékeztető átvezető animációk, a hangulatos muzsika és a rengeteg rejtett poén mind-mind megéri azt az 1200 pontot, amibe kerül. Egy újabb kis gyöngyszemmel bővült az arcade paletta, még akkor is, ha ez a cím nem biztos, hogy mindenki tetszését elnyeri majd. Tegyél vele egy próbát, nem fogod megbánni!
Azért ez a villámteszt..hmm nagyon is gyors volt. Szerintem egy kicsit többet is lehetett volna róla írni..
am játékot szívesen kipróbálnám, kapós vagyok az ilyenekre :)
A játékhoz meg annyit szólnék, hogy tényleg valami olyat kaptunk, ami nem a sablonos-megszokott formát követi, nekem nagyon bejön. Olyasmi érzés, mint anno a LBP volt.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.