Project CARS 2 bétateszt

A járható út adott volt a brit fejlesztők előtt, hiszen szilárd alapokra építkezhettek a Project CARS 2 esetében, amely két hónappal a megjelenés előtt már gyakorlatilag elkészült. Kellően polírozott és optimalizált a jelenlegi verzió, amit a forgalmazónak hála, elvittünk egy körre. Szinte minden tekintetben javult a folytatás, remekül skálázható a vezetési modell, így azok is megtalálják benne a számításukat, akik csak néhány kört szeretnének autózni, kötöttségek nélkül. Ugyanakkor a szigorúbb arcokat is sikerült elkényeztetni, hiszen az irányítás és a fizika terén is érezhetően rengeteget fejlődött a játék. Külön öröm, hogy a különféle napszakok és időjárási körülmények szimulálása sokkal realisztikusabb végeredménnyel kecsegtet.

Hasonlóan az első részhez, a menüben látott lehetőségek száma tényleg zavarba ejtő. A szimulátoros arcok nem indítanak azonnal versenyt, hanem az irányítást szabják testre a saját tudásukhoz igazítva. Nemcsak a vezetési segédletek ki-bekapcsolásáról van szó, a gumiabroncsok kopásának mértéke, az üzemanyag-felhasználás gyorsasága szintén finomhangolható, annak függvényében, hogy mennyire vágyunk valós körülményekre. A bemelegítő kört és a boxkiállást manuálisra is kapcsolhatjuk. A játék egy sor perifériát (különféle kormányokat és kontrollereket) is támogat, ezek testreszabásával nem kevés időt tölthetünk el. Ha ez megvan, a képességeinkhez igazodó megfelelő mesterséges intelligencia kiválasztása nagyon fontos még, a riválisok skilljét és agresszióját 1-től 100-ig terjedő csúszkán állíthatjuk be. Szóval kell vagy egy óra, mire egyáltalán beülünk az autóba,, de néhány futamot  még teljesítünk, mire minden klappolni fog.

A karriermód adja a Project CARS 2 sava-borsát. Az unalmas és kicsit átláthatatlan naptárnézetet egy könnyebben kezelhető, tisztább és kompaktabb megoldás váltotta le. Nem muszáj a leggyengébb osztályban (Tier 6) kezdeni, ha megvan a kellő rutinunk, indulhatunk egyből az elitligában. Ezúttal is rengeteg kategória képviseli magát a programban, a lista csaknem 180 autóra rúg. Van itt minden a Formula-autóktól kezdve, az amerikai izomautókon át, több GT-osztályig, a raliig és néhány erősebb utcai verdáig. A karriermód célja az, hogy egyre több bajnokságot nyerjünk, így bekerüljünk a legjobb versenyzők panteonjába. Ám addig rengeteg munka és tanulás vár ránk. Ha nem megy magától, segítenek a versenymérnökeink.

Ha megfogadjuk a virtuális szakemberek tanácsait, egyszerűen és gyorsan megváltoztathatjuk a fékerő-elosztást, a leszorítóerőt, a felfüggesztést és minden mást is. A játék simán megkérdezi, hogy mire vágyunk: nagyobb tapadásra a kanyarokban, netán nagyobb végsebességre - minden problémára több megoldás létezik. Ha ez nem lenne elég, részletekbe menően beállíthatjuk az autó legapróbb paraméterét is az adott futamnak és időjárásnak megfelelően – a tapasztalt pilóták bizonyára alapból ezzel kezdik a dolgokat. Hasonló a helyzet a versenystratégiával is – minden beállítást elmenthetünk, így később már csak be kell töltenünk a megfelelő taktikát.

Sajnos nem mindegy, milyen vezérlővel irányítjuk a Project CARS 2-t. Ha nem casual bolondozásra vágyunk, és többet várunk a játéktól, a billentyűzetet el is felejthetjük. Mivel az anyag konzolra is megjelenik, odafigyeltek arra, hogy a kontrollerrel is terelgethető legyen az adott négykerekű, de tapasztalatom szerint így csak közepes szimulációval és néhány komolyabb vezetési segédlet aktiválásával teljesíthetők a kihívások. Ha van egy remek kormányunk, akkor drámaian javul az élmény. A gyors irányváltások során szinte érezzük, ahogy az autó súlya elmozdul a fizika törvényeinek hatására, röviden: sokkal jobban uralni tudjuk a fenekünk alatt dolgozó lóerőket.

Ugyanazon a pályán másképpen viselkedik egy merevebb felfüggesztésű IndyCar-kocsi, vagy egy szelídebb, elsőkerék-meghajtású utcai gép. Egy Mercedes AMG-t nehezebb lefékezni, még ABS mellett is, ám egy könnyebb Porschét sokkal jobban kordában tudunk tartani, így aztán hiába nagyobb az előbbi végsebessége, a kanyarokban az utóbbi verhetetlen. Ha betéve ismerjük a különböző modelleket, simán át fognak az adott típus jellegzetességei. Ha meg nem, akkor külön élmény lesz mindegyiket felfedezni. Ahogy egy hosszabb verseny alatt fogy az üzemanyag, a súly csökken, úgy válik rakoncátlanabbá az adott autó. Hihetetlen, mennyi apró részlet tűnik fel a versenyek alatt, a Project CARS 2 vezetési modellje napjaink egyik legjobbja. De vigyázz, alapból ennek csak a töredékét élheted át – legyél hát bátrabb a beállítások terén!

A srácok jó előre beharangozták a LiveTrack 3.0 nevű funkciót, amit leginkább a Custom Race játékmódban tudtam górcső alá venni. Adva van egy rakás napszak: hajnalban és éjszakai lehet száguldozni mind a 62 pályán. Ehhez jön még egy rakás időjárási körülmény: a tiszta égbolt unalmas, választhatunk felhős viszonyokat, de még ködöt, hóesést és tomboló vihart is. Ennek hatására nemcsak az aszfalt hőmérséklete változik meg, program azt is számba veszi, hogy mennyi és milyen csapadék van rajta, akár a pálya különböző pontjain is.

A tapadás drámaian csökken, ahogy a futam közben elromlik az idő, így gyorsan kell kerékcserére menni. Nem kell viszont rossz időnek lenni ahhoz, hogy a kavicságyban találjuk magunkat. Az abroncsba ragadt kövek miatt búcsút mondhatunk a tapadásnak pár kör erejéig. Persze, ha az égi áldás abbamarad, az ideális ívek száradni kezdenek, de is elképzelhető, hogy pont az előnytelen íveket célszerű erőltetni a gyorsabb sebesség végett. Szerencsére pár gombnyomás után erre fel tudjuk készíteni a csapatunkat – e tekintetben tehát rengeteget fejlődött a Project CARS 2, rengeteg meglepetést tartogat a versenyhétvégék alatt. Persze egy jó taktika és némi kockázat árán az ölünkbe pottyanhat a győzelem. És fordítva.

A törésmodell is némileg változott az előző rész óta, persze csak ha bekapcsoljuk a sérüléseket. Egy-egy erősebb koccanás során a kasztni darabjai leválhatnak (ezt a boxkiállás még orvosolhatja), a kerék elrepülhet, ám súlyosabb esetben mechanikai problémák is jelentkezhetnek, ami a verseny végét is jelentheti. Tőlünk függ, hogy mennyire engedünk szabad kezet a játéknak. Habár még távol is van a valóságtól, a törések tekintetben a Project CARS 2-t nem tudják felülmúlni a riválisaik. A Forzában még mindig csak esztétikai a pusztítás, a Gran Turismóról már nem is beszélve.

Még mindig nem tökéletes, de észrevehetően javult az M.I. viselkedése, nemcsak simán követik egymást és előzgetnek, mint más címekben. Ellenfeleink agresszívek, de azért nem viselkednek ésszerűtlenül. Persze előbbit nagyban befolyásolja, hogy milyen vehemensséget állítottunk be a menüben, de az biztos, hogy egyetlen futam alatt sem tétlenkednek riválisaink. Igen, még hibákat is vétenek, ütköznek, elszállnak a kanyarban, vagy csak egy kerékkel a csúszós fűre hajtanak és megpördülnek. Köridők szempontjából még azért javulhatna a társaság, és kicsit úgy tűnt, hogy nagyon félénkek, amikor hátulról ostromoltam őket (közepes agresszió mellett). Az átdolgozott büntetésrendszer már nem zabolázza annyira a játékost egy ártatlan kanyarátvágás miatt, mint korábban. Igazságos a rendszer, és ha gyorsan visszaadjuk az előnytelenül megszerzett pozícióinkat, a retorzió is elmarad.  

A második résznek abszolút jót tett, hogy nemcsak pályaversenyeket, hanem off-road kihívásokat is tartalmaz (rallycross), az ehhez leginkább illő klasszikus és modern raliautókkal együtt. Az aszfaltot elhagyva nagyon is elképzelhető, hogy földúton vagy havon kell bizonyítanunk jártasságunkat, odafigyelve a talaj hirtelen változásaira - a LiveTrack 3.0 itt is megvillantja oroszlánkörmeit. A Project CARS 2-nek határozottan jól állnak az ilyen versenyek, a már sokat magasztalt vezetési modell itt is derekasan helytáll, de azért a játék nem váltja ki a DiRT Rallyt. Inkább egy színes adalék, de ha jövőben tovább támogatják, kinőheti magát.

A grafikai motor maradt, de nem is volt szükség váltásra, hiszen a látvány továbbra is lehengerlő, és ami a legfontosabb, már most kifogástalanul optimalizált. Meglepődtem azon, hogy a minimális rendszerkövetelményeket felülről súroló konfigurációmon (4 GHz-en dolgozó i5 3570K-s proci, 8 GB RAM, GeForce GTX 660) is alapból High-ra tolta fel a beállításokat a játék, és néhány zsúfoltabb momentum során fellépő reccenéstől eltekintve, stabilan hozta a 60 fps-t. Az engine emellett remekül skálázható, ha van hozzá elég vasad, akár 12K-ban is futtathatod a játékot (ha van elfekvőben három 4K-s monitorod). De hogy a realitás talaján maradjunk, a megszokott VR-támogatással sokkal közvetlenebb versenyélményben lehet részünk.

A Project CARS 2-nek egy olyan mezőnyben kell helytállnia idén ősszel, ahol a Forza Motorsport 7-tel és a Gran Turismo Sporttal kell megküzdenie. Én viszont egyáltalán nem féltem a Slightly Mad Studios gyermekét, hiszen már most nyilvánvaló, hogy nemigen fogják elrontani a játékot. A srácok két év alatt orvosolták az előző rész szinte összes hibáját, és ordítóan sok tartalommal és testreszabási lehetőséggel tömték tele. A dinamikus napszak- és időjárás-változásra már nagy szükség volt, de a gyakorlatban is látszik, hogy ez a funkció milyen sokat hozzáad az autentikussághoz. Hangsúlyos fegyvertény, hogy minden masinára megjelenik az anyag, és mivel a zsáner egyik legjobb és legmodernebb darabja, kockázat nélkül azt kapod, amiért fizettél – legyél zöldfülű, vagy minden héten online bajnokságokban vitézkedő keményarc. A végleges verziót azért még szemrevételezzük, nyugi! 

A Project CARS 2 szeptember 22-én jelenik meg PC-n, Xbox One-on és PlayStation 4-en. Mi számítógépen teszteltük a korai verziót. Még több saját screenshotot találsz a játékról a galériánkban!

Kapcsolódó cikk

• Project CARS 2 teszt