Az Infinity Ward egy több fázisból álló bétakör keretén belül két héten át pörgette a Call of Duty: Modern Warfare multiplayer módjának tesztelési lehetőségét. Először csak a PlayStation 4-tulajdonosok kóstolhattak bele az online szekció újdonságaiba, míg múlt héten már a PC-s és Xbox One-os rajongókat is rászabadították a szerverekre, részben azért is, hogy a most bevezetett cross-playt is tesztelhessék a játékosok. A béta során tulajdonképpen mindent kipróbálhattunk, hiszen a klasszikus játékmódok mellett lehetőségünk volt meglesni, mit tud az éjszakai mód, a Cyber Attack, a 2v2 elleni gyors lefolyású mérkőzéseket ígérő Gunfight vagy a Battlefield grandiózus összecsapásaival kacérkodó Ground War, ahol egyelőre összesen 64 játékos feszül egymásnak. Megismerkedhettünk a Gunsmith-szekcióval, illetve ismét üdvözölhettük a visszatérő killstreak-rendszert, ami a korábbi, futurisztikus epizódok scorestreakjeit hivatott lecserélni.
A Call of Duty: Modern Warfare a realizmus jegyében született és az erre való törekvés a multiplayer módban eszközölt változtatásokon is azonnal tetten érhető volt. A legnagyobb vitát a minimap mellőzése generálta, a rajongók, élükön a profi játékosokkal végül addig rágták a stúdió fülét, hogy a béta második hetére bizonyos korlátozásokkal, de végül visszakerült a sorozat játékmenetét markánsan meghatározó térkép. Sokak szerint a minimap hiányával lassult a játékmenet, és bár valóban taktikusabb lett az összélmény, ez nem a térkép hiányának tudható be: a visszatérő killstreakek között ott a UAV, és miután meglehetősen könnyen elérhető ez a segítség, a játékosok gyakorlatilag folyamatosan segítségül tudják hívni, így lényegében egy az egyben helyettesíti a térképet.
Aminek hiánya egyébként azért sem tűnt számomra fájónak, mert a készítők alaposan rágyúrtak a hangokra, így az ellenfelek trappolása tökéletesen kivehető. Többek között ez okozza az összecsapások tempójának lassulását, ami egyébként nem olyan drasztikus, vagyis a Modern Warfare-ből nem lett egycsapásra Rainbow Six: Siege - bár vitathatatlan, hogy egy nagyon picit elmozdult annak irányába. A kisebb pályákon a klasszikus játékmódokban (Team Deathmatch, Domination, Headquarters) vívott 6v6 és 10v10 elleni küzdelmek ugyanolyan pergősek és tempósak, mint korábban, csak vannak helyzetek, amikor muszáj a hallásunkra hagyatkozni és megfontoltan kivárni. Pont ez okozza az egyik legnagyobb bosszúságát is a multinak, a fél fokkal lecsavart tempó, a taktikusabb játékmenet nagyon sok esetben azoknak kedvez, akik a "run and gun" izgalmak helyett inkább megbújnak, kivárnak és kéjes vigyorral az arcukon lőnek hátba mindenkit. Ráadásul van olyan perk (Ghost), ami még jobban rájátszik erre a megközelítésre, ugyanis ha nem mozgunk, akkor még a UAV sem jelzi ki a hollétünket.
A másik komoly probléma, a spawnrendszer, vagyis annak a nem megfelelő működése. Ez főleg a második héten okozott problémát, akkor viszont kedvem lett volna a kontrollert a tévéhez vágni, ugyanis rendszeresen úgy sikerült újraéledni, hogy azonnal az arcomba kaptam egy ellenséget. Részben egy hibát kihasználva lehetett kellemetlen helyzetbe hozni a másikat, de nagyon sok esetben maga a rendszer nem működött megfelelően.
Nagy csinnadrattával jelentette be az Infinity Ward a Gunsmith módot is, ami a Create-A-Class keretein belül ad lehetőséget arra, hogy kiválasztott mordályunkat a saját ízlésünknek és játékstílusunknak megfelelően személyre szabhassuk. Kiválasztott "operátorunk" fejlődésével újabb és újabb kiegészítőket nyithatunk meg (torkolat, lézeres célzó, optika, válltámasz, markolat, tár, cső, a cső alatti tartozék, illetve választhatunk egy perket is), amelyek aztán befolyásolják a fegyverünk viselkedését. Ami nagyon jó újítás volt a stúdió részéről, hogy most már akár játék közben is tudjuk kedvencünket csinosítani, módosítani, így akár a folyamatosan kialakult helyzethez lehet igazítani a mordályok viselkedését.
Ami viszont nagyon nem tetszett, hogy a Ghost Recon-féle Gunsmith-hez képest botrányosan fapados a Modern Warfare megoldása. Egyrészt statikus az egész, nem lehet elemeire bontani a fegyvereket, nem lehet jó alaposan megnézni az apró részleteket. Ez apróság, az viszont nagyon bosszantó, hogy semmilyen értékelhető statisztikát nem kapunk, a diagramos megoldás pedig nem kínál semmilyen érdemi információt, csak annyit látni, hogy ha felrakom a frissen feloldott kiegészítőt, akkor kicsit pontosabban tudok célozni, de az irányítás egy kicsit rosszabb lesz. Az Infinity Ward vehette volna a fáradtságot és összedobhatott volna egy sokkal részletesebb és informatívabb rendszert, mert ez így inkább csak kínos mosolyt csalt az arcomra.
Ha már szóba kerültek a fegyverek, az nagyon jó, hogy mindegyiknek egyedi tulajdonságai vannak, és végre nem úgy lehet velük lőni, mint egy lézerrel, hanem mindegyiknek van rendes visszarúgása is. Sajnos a puskák esetében az a tapasztalat, hogy inkonzisztens volt a viselkedésük, vagyis olykor elég volt egyetlen lövés és meghalt az illető, máskor pedig két-három lövés sem hozott találatot. Ez simán lehet, hogy a hitbox problémája, ami szintén ellentmondásosan viselkedett, mert nagyon sok esetben értetlenül pislogtam, miért én kerültem ki vesztesen egy-egy szemtől szembeni párbajból. Erre sajnos a killcam sem adott választ, így a kérdőjelek csak sokasodtak.
Szintén a játék tempójának lassulását és a taktikusabb megközelítést képviseli, hogy lelassult a karakterek mozgása. Itt sem kell drasztikus csökkenésre gondolni, de azért jól érezhető, hogy nem futnak szupergyorsan a játékosok. Ehhez kapcsolódik, hogy futás közben nem lehet újratölteni a fegyvert, így ilyenkor is meg kell állni, fedezéket keresni. Ami ennél sokkal bosszantóbb volt számomra, hogy a tár újratöltésének animációja sokszor nagyon megtévesztő, legalábbis én rengeteg alkalommal futottam bele olyan helyzetbe, amikor már azt hittem, célozhatok és lőhetek, de mint kiderült, nem fejeződött be a tárcsere, így értelemszerűen meghaltam.
Érdemes kicsit kitérni a különböző játékmódokra is, hiszen az új Modern Warfare ezen a fronton is kínál újdonságokat. Ott van például a Cyber Attack, ami nagyjából a Search and Destroynak felel meg. A feladat, hogy a csapatoknak egy EMP-t kell megszereznie, amit az ellenséges csapat bázisán kell telepíteni. De a kört nem csak akkor lehet megnyerni, ha sikerül telepíteni az EMP-t, hanem akkor is, ha az ellenfél összes tagjával végzünk. Ez viszont nem olyan egyszerű dolog, ugyanis lehetőségünk van feléleszteni elhullt társainkat. És itt jön ki a játékmód problémája, miszerint ez egy csapatalapú kihívás, a legtöbben pedig még 1v6 felállásban is simán a "Rambo-stílusra" szavaznak, ahelyett, hogy megpróbálnák a társakat visszahozni.
A korábban látottak alapján a legnagyobb ellenszenvet a Gunfight váltotta ki belőlem, aztán mégis a 2v2 elleni küzdelmek nyújtották sokszor a legizgalmasabb pillanatokat. A realizmus jegyében született irány itt érvényesül a legjobban, hiszen a nagyon kicsi pályákon, a különböző fegyverfelállásokkal tényleg taktikusan, a hanghatásokra odafigyelve tudunk csak sikeresek lenni. Itt ugyanis nem működik, ha azonnal lerohanjuk az ellenfelet. Szintén a realizmust képviselte az éjszakai mód, aminek borzasztóan jó hangulata volt, hiszen éjjellátóval a fejünkön kell, szintén a léptek hangjára odafigyelve közlekednünk. Egyszerűen a klasszikus Call of Duty-játékstílus itt nem működik, nem célravezető. A tempó itt valóban lelassul, de elképesztően izgalmas összecsapásokat vívtunk ebben a játékmódban.
Nem úgy a "Realism" névre keresztelt opció esetében, ami tulajdonképpen azért "realisztikus", mert nincs HUD. Az egész ettől még egy mezei TDM szintjén mozog, az izgalomfaktorhoz pedig semmit nem tesz hozzá, hogy nem látom, mennyi lőszerem van vagy épp hívható már egy-egy killstreak. Sajnos a Battlefield nagyobb összecsapásait megidéző Ground Warral sem tudtam megbékélni. Egyrészt a pályák mérete még mindig eltörpül a Battlefield helyszíneihez képest, másrészt járművekből is nevetségesen kevés van, azok irányítása pedig pont olyan árkádos, mint amilyen a Call of Duty gunfightja. Végezetül pedig ez a játékmód teljesen kiöli mindazt, amitől a Call of Duty mindig is Call of Duty volt, helyette viszont egy totális káosz, hentelés az egész, ami nyilván egyéni probléma, de nekem nagyon nem tetszett. Ugyan a készítők az elfoglalandó pontokkal igyekeztek a közelharcra ösztökélni a játékosokat, de alapvetően ez a játékmód azok kedvence lesz, akik szeretnek járművekből lövöldözni vagy egy mesterlövész-puskával másokra vadászni.
A klasszikus játékmódok helyszínei viszont remekül sikerültek, így minden játékstílusnak teret adnak, és ugyan még mindig közel állnak a szimmetrikus elrendezéshez, rengeteg útvonalon keresztül lehet közlekedni. Sokak szerint a barlangos Azhir Cave nagy mellélövés, amivel csak részben értek egyet, mert éjszakai módban pazar helyszín, és elképesztő atmoszférát teremt az összecsapásoknak. Viszont a pálya jelentős része fedett, így a killstreakek használatának itt nem sok értelme van. Mások szerint egy labirintus az egész; ezzel a véleménnyel nem tudok azonosulni, semmivel sem bonyolultabb, mint bármelyik másik Modern Warfare-pálya, csak venni kell a fáradtságot és fel kell térképezni.
Ami még kicsit bosszantó volt, hogy a sokat dicsért hangok, főleg a léptek hangjai, nem mindig hallhatóak tökéletesen. Az még nem is baj, hogy amikor robban mindenfelé minden, akkor a fülünket is könnyű becsapni, de amikor a különböző zenék (például Domination módban, amikor mindhárom pont a miénk) vagy informatív tájékoztatások hangzanak el, akkor azok hajlamosak elnyomni a lényeget.
A Call of Duty: Modern Warfare bétája nagyon nem volt tökéletes. Rengeteg bosszantó hibával és hiányossággal találkozhattak a rajongók. Ennek ellenére én borzasztóan élveztem a vele töltött hosszú órákat, amiben valószínűleg komoly szerepe volt annak is, hogy a futurisztikus kitérőktől már a falra másztam, a modern éra viszont közelebb áll hozzám. Sok újdonság baromi jó ötlet (így például a résnyire nyitható ajtók vagy a tökéletesen működő cross-play), csak a megvalósítása még botladozik, de kis munkával lehet ezeken csiszolni. Nekem ez a "lassabb" tempó jobban bejött, de ez teljesen egyéni ízlés kérdése, mert a vérbeli rajongók pont ezt kifogásolják. Mindenesetre dicséretes, hogy az Infinity Ward igyekezett azért kiszakadni a komfortzónájából. A váltás még sok helyen csetlik-botlik, de ahogy az lenni szokott, a multiplayer mód legalább egy jó éves elkötelezettséget jelent majd, annyi idő alatt pedig rengeteg mindent lehet majd finomhangolni, tökéletesíteni.
A Call of Duty: Modern Warfare október 25-én jelenik meg PC-n, PlayStation 4-en és Xbox One-on. A multiplayer bétát PlayStation 4 Prón próbáltuk ki.
Kapcsolódó cikkek
Sokkal több lehetne ebben a játékban
Ground war egy nagy katyvasz. Mütyűr palya sok jatekossal. Hentelés. Pontosan. Tavalyi Blackout elsőre pöpec lett.
Az a baj codban barmilyen hardcore mód egyenlő a kempeléssel. Es hozza meg a scorestreakot is kivettek,nehogy azt jutalmaztak aki feladatot végez.
ez még lassabb. Konkrétan bele se tudtam nézni a célkeresztbe, de már halott voltam. Arra kéztet, hogy az ember bekempeljen 2 Claymore akna társaságaban. Ó, bazdmeg ! Arra kiváló, simán összejött a 30-1 meg a chopper gunner.
Gunsmith szerintem megfelelő, bétában is sok mindent lehetett cserélni, full játékban szerintem sokkal több lesz. Díjazandó az is, hogy a fegyver
részei nem szaros lootboxokban nyílik meg, hanem csupán elég, ha a fegyvereket használjuk és szintet lépünk.
Ami fura, hogy nem találtam sehol a karakter testreszabhatóságának a lehetőségét. Volt egy pár
egyedi skin, "price" karaktert is láttam, vagy krumpliszsákkal tarkított mesterlövészt, de én állandóan csak az a sisakos katona voltam.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.