Godless sorozatkritika

Van valami szépség a vadnyugat törvényen kívüli, vagy esetünkben istentelen mivoltában. Nem akarunk több ízléstelen pisztolypárbajt makulátlan öltözetű cowboyokkal, sem vonatrablást, így aztán örültem annak, hogy az elmúlt évtizedek igazán kiemelkedő alkotásai a drámai vonalra mentek rá. (Ide sorolhatjuk még Taylor Sheridan Sicarióját és Hell of High Waterjét is, mint a műfaj posztmodern ékköveit.) A Logan írója, Scott Frank inkább a klasszikus vonalat hozta a Godless-szel, de ugyanolyan mocskos és végtelenül emberi, mint a Börtönvonat Yumába, vagy a Nincs bocsánat. Frank eredetileg egy hosszú mozifilmként képzelte el a művét, de a producer, Stephen Soderberg meggyőzte, hogy hétrészes minisorozatként működne a leginkább. Még szerencse, hogy a Netflix is vevő volt az ötletre, és a hosszabb játékidőnek hála, nagyobb hangsúlyt kaphat az atmoszféra és a karakterépítés.


Már a bevezető képsorok sem kertelnek: bizony, az 1884-es évek Új-Mexikójában a banditák mindenféle kicsinyes okból képesek lemészárolni egy egész falut. A megcsonkított holttesteket premier plánban mutatja a kamera, a naturális jegyek később is vissza-visszatérnek. A történet nagyvonalakban annyi, hogy hősünk, az árván felnőtt Roy Goode (Jack O’Connell) összeakasztja a bajuszt fogadott apjával, a bandavezér Frank Griffinnel (Jeff Daniels). A pszichopata, mégis a Biblia tanait követő férfi nehezen viseli a kegyeltjével történő szakítást, így a menekülő Roy után ered harminc főt számláló kompániájával. A sorozat lényegében azt mutatja be, hogy milyen utat járnak be szereplőink az elkerülhetetlen találkozásig. És akkor kő kövön nem marad.

Roy egy büszke özvegyasszony farmján talál menedéket, a nő félig indián gyermekét neveli anyósával együtt. A kezdeti bizalmatlanság után a fiút a kegyeikbe fogadják, és míg felépül, addig a háztáji munkákban és a lovak betörésével segédkezhet. Innen nem messze fekszik La Belle városa, amit szinte csak nők laknak, miután pár éve minden férfi odaveszett egy bányarobbanásban. A fehérnép elviseli a helyzetet, megpróbálnak valahogy boldogulni, mindenki kiveszi a részét a munkából. A helyi seriff is versenyt fut az idővel, látása folyamatosan romlik, még azelőtt kézre akarja keríteni Griffint, hogy teljesen megvakulna. A helyzet tehát nem túl rózsás, főleg, hogy egy gátlástalan vállalat kihasználja a nők gyengeségét és olcsón szeretne lecsapni a bányajogokra.


Szinte dúskálunk az gazán ütős szereplőkben a Godlessben, hiába tűnik úgy, hogy a sorozat közepén egy helyben toporog a történet, a rendkívül erős karakterek és az ő szomorú sorsuk odaszegeznek a képernyők elé. Az író-rendező pedig meghálálja a bizalmunkat, a La Belle-i nők mindennapjai legalább annyira izgalmasak, mint Roy és Griffin párharca. Mindez nagyon tudatos, előbb-utóbb mindenki részesévé válik a durva konfliktusnak, és bizony néhány szívünkhöz nőtt szereplőnek is idő előtt búcsút mondhatunk. A vontatottság esetünkben nagyon is tudatos eszköz az alkotók kezében, hiszen nem időhúzásról van szó, sokkal inkább arról, hogy egy új réteget fessenek hőseink személyének és motivációinak.

A vadnyugat a maga rideg és gyönyörű valójában jelenik meg, a Godlessben nincsenek túlzások, csak olyan pillanatok és emberi nehézségek, amelyek szinte beleégnek az agyunkba. Érthető, hogy az itt élők szeretetre vágynak. Megértjük, ha egy férjét elvesztett nő nadrágot húz és fegyvert csatol az oldalára, miközben unokaöccseit neveli, és fittyet hány arra, hogy leszbikus kapcsolatára rossz szemmel néznek. Vagy ott van a nyurga seriffhelyettes suhanc, aki imád kérkedni fegyverforgatási tudományával, ugyanakkor tehetetlen, mert szerelmével való kapcsolata nem mindenkinek tetszik. Nyilván a mellékszereplők szálai a fő konfliktusba nem nagyon szólnak bele, ám ezek nélkül sokkal kevesebb lenne a széria.  


Itt jegyezném meg, hogy Jeff Daniels egy olyan sokrétű főgonoszt alakít, amiért simán odaítélnék neki pár szobrot – nagy kár, hogy a Netflixet valamiért mindig elkerüli díjeső. Griffin rendkívül összetett figura, olykor nőket erőszakol meg, máskor elveszett kisfiúknak nyújt menedéket és egy családot, ahová tartozhatnak. Szimpatizálunk és tartunk tőle, de amit tesz, azt mindig okkal teszi – neki sem rendelt az Úr könnyű életet. Mégis, bármennyire is ő a megtestesült gonosz, puszta simogatással képes megszelídíteni egy lovat. Roy sem egy szent, de ő legalább jó útra akar térni, ami nehéz folyamat, ha gyerekként egy olyan mentor jutott neki, mint Griffin. Nem akarja követni a példáját, és kétségbeesetten kapaszkodik bátyja és az árvaház nevelőnőjének útmutatásaiba.

A sok alapozás és múltba való visszatekintés megteszi a hatását: a finálé szinte végigtombol a képernyőn és ezzel együtt rajtunk. Az erőszak elsöpri a jókat és a rosszakat egyaránt, durrognak a hatlövetűek és a winchesterek, az akció úgy tud kíméletlen és intenzív maradni, hogy végig hihető marad. A Netflix tényleg nem spórolt a költségvetésen, a Godless inkább egy hét részre szabdalt film, semmint sorozat. A bámulatos expozíciók szinte beleégnek a retinánkba - kezdve a zseniális főcímmel.


A megváltás nehezen jön el, a meglőtt sebek ugyan beforrnak, de nemcsak a testünkön, hanem a lelkünkön is nyomot hagynak. A Godlessben mindenki kemény árat fizet a régóta áhított békéért és a megtisztulásért. Az alkotók remek érzékkel ragadták meg a western emberi oldalát, s mindezt pompás színészi játékkal, zenével és fényképezéssel tették még emlékezetesebbé.

Gamekapocs értékelés: 8.5

Godless
Showrunner: Scott Frank
Írta és rendezte: Scott Frank
Szereplők: Jack O’Connell, Jeff Daniels. Michelle Dockery, Scoot McNairy, Merritt Wever, Thomas Brodie-Sangster, Tantoo Cardinal, Kim Coates
Zene: Carlos Rafael Rivera
Fényképezte: Steven Meizler
Évadok száma: 1
Epizódok száma: 7
Magyarországi premier: 2017. november 22. (Netflix)