A szeptember 6-án megjelenő játék a Bethesda idei nagy dobása, ami a remények szerint évekre meghatározó cím lesz majd úgy az RPG-k szerelmeseinek, mint a sci-fi rajongóknak, és talán az idei legnagyobb érv lesz az Xbox és a Game Pass mellett. Azonban pár rajongó kíváncsiságát nem lehet kielégíteni, főleg úgy, hogy a játék már letölthető (még ha nem is játszható még).
A fejlesztők egy, a Discordon közre adott kérdezz-felelek szekcióban árultak el többet a játékról. Ilyen például az, hogy minden városban vehetünk majd magunknak házat, pár lakhely pedig az egyes küldetések jutalma lesz. Összesen 20 útitárs közül válaszhatunk a játék során, akik követőként segítenek majd minket, de általános, név nélküli NPC-ket is felfogadhatunk dokkmunkára vagy a hajónk karbantartására.
A játékos és a hatóságok könnyen összetűzésbe keveredhetnek, ha csempészárut találnak nálunk. Vagy leüljük a büntetést, vagy kifizetjük a bírságot, de természetesen fegyverrel is megoldható lesz a helyzet. Fegyverek terén pedig elérhetőek lesznek a nem halálos eszközök is, így, bár a fejlesztők szerint igen nehezen, de elméletileg végigvihető a játék pacifista módon is. Hogy ez a pacifizmus csak a harcokban jelenik-e meg, vagy a szerepjáték részében is (lást régi Fallout-játékok), egyelőre nem tisztázott.
A karaktergenerálás egyik kulcseleme lesz avatárunk előzménytörténete, aminek alapján a játék legenerálja szüleinket is, így mindenki mást látogathat meg a vasárnapi ebéd során (persze, választhatjuk azt is, hogy egy gyökértelen karakterrel vágunk neki a galaxisnak). A játékon belüli vallásokról is esett néhány szó, amelyekből összesen három lesz, egyikük, a House Va'runn lesz majd a legellenségesebb a játékos felé.
Hogy a Starfieldnek sikerül-e felnőnie az Xbox által generált hype-hoz, főleg a Baldur's Gate 3 sikere után, nem igazán egyértelmű, az nagyban segíti a Bethesda játékát, hogy a Game Passben bárki kipróbálhatja majd szeptember 6-tól PC-n és Xbox Series X/S-en.
Lehet félreérthető vagyok, de nem erre gondoltam. Semmi olyan szarság hogy “akkor majd becsüli a játékot” meg blabla…. Hanem pusztán az, hogy ha pénzt adsz érte, attól függően mennyit, óhatatlanul kritikusabb leszel. ELVÁRSZ valamit a pénzedért. Sokkal könnyebben mondod egy bundle-ben ingyen vett játékra hogy “ja, oké volt”. Ez ilyen pszichológiai dolog. Egy kínai piacos 200Ft-os pólónál se szentségelsz ha 2 mosás után kinyúlik. A mosás előtt elment, fel tudtad venni, ebben ennyi volt. De egy 15 ezresnek nem bocsátod meg ( joggal )
Másrészt pedig az is igaz, hogy ha valamihez úgy közelítesz, hogy egy érték és egy méltó valami, akkor sokkal jobban megbecsülöd. Amikor ment a cracked és CD írós megoldás, amikor 5-6-10-30 játék elfért egy 650 megás CD-n zene és videók nélüli crackelt verzióban - ez már az után volt, hogy egy 386-osra való játékokból többszáz elfért egy CD-n -, akkor érték volt egy valódi Full verzió.
Volt pl a Die Hard Trilogy-nak egy 62 megabyte-os verziója, minden intró, outró és átvezető, valamint abszolút zene nélküli crackelt verziója. Három külön játék foglalt ennyit. Jól elvoltunk vele úgy is, de ugyan az a game over képernyő fogadott az után, hogy végig vittük, mint bármelyik meghalás után.
https://www.youtube.com/watch?v=FcLm_9i6_4E&ab_channel=JohnMatrix
Aztán ezek után volt a Beyond Good And Evil megjelenés, amikor az Ubisoft még valami olyan eszméletlen király és szívből jogosan szeretett stúdió volt, mint a Bioware, vagy később a Naughty Dog, vagy Kojima, vagy satöbbi... De a BG&E nem volt törhető játék.
https://www.youtube.com/watch?v=sBO0RgR1H4w&ab_channel=SpiralBlue
Éppen ezért le is maradtunk róla. De 2-3 év múlva meg lehett venni a Tesco-ban 2600 Ft-ért. 4 CD-s PC verzió, ami a mai napig megvan Magyarországon és mivel nem ott lakom, azért nem fényképezem neked le most - de nyugi, ott van a dobozában ma is. Már a telepítés alatti zene is komoly volt.
De a lényeg, hogy miután megvettem úgy gondoltam rá, mint valami extra cuccra. Be is kellett tenni a CD-t a PC-be, hogy fusson a játék. Ilyen dolog. Különleges volt. Nem csak egy mega jó játék, amit ma is bárkinek szeretettel ajánlok, hanem egy érték, egy nyereség, egy komolyabb dolog. Nem csak egy játék a többi között, hanem egy különleges élmény a többi felett. Persze ehhez az is kellett, hogy jó legyen a cím.
De biztos, hogy nem úgy állt ozzá az ember, hogy az első meghalásnál Shift+Del, hanem rendesn megadta a módját.
Szóval egy *jó* játék, amiért akár sokat is fizetsz, mindig más elbírálást és élményt jelenthet, mint egy torrentes, vagy google-ből letöltött Switch exkluzív egy emlulátorban a shader cache akadozás közepette.
És ha most nekiállsz lecsimpánzozni a gamer táraidat, akkor hibát követsz el. Ismered Darvin nevét? Aki megalkotta az evolúciós elméletet. Aki kitalálta, hogy mi csak a majmok leszármazottjai, úgymint gondolkodó majmok vagyunk? Az a Darvin, aki 10 gyereket nemzett a saját nővérének és mind a tíz nyomorék, beteg és agyi károsult, élő halott módon született kisgyerek volt, akik komoly kínok között haltak meg? A vérük a fején. Na ez az ember a halálos ágyán azért megvallotta, hogy amit ő mondott, az csak egy kitalált elmélet és nem valóság...
Ez az okulásodra lett most ide leírva.
Tudom, hogy grim sztori ez, de lásd pozitívan és ne legyél az, aki lemajmozza a barátait, hanem csak akkor nyisssad szóra a szádat, ha az hasznos a *szükséges* építésre.
Aztán megvettem az Xbox 360-am és aktívvá váltam Steamen. A játékokért fizetnem kellett és mivel a játékoknak ára volt, jobban meggondoltam, mivel játsszak. Aztán jött az ingyen osztogatós időszak, meg a Humble Bundle "aranykora", amikor még jó játékok kerültek a bundle-ba és 10-20 dollárért kaptál 6-8 darabot. Fel is duzzasztotta a játékkönyvtáramat annyira, hogy SteamDB szerint a játékok 58%-át még csa soha el sem indítottam.
Aztán jöttek az előfizetős rendszerek, amik még "olcsóbban" adnak még több játékot. Funkcionálisan, a játékok értékérzetét tekintve már gyakorlatilag legális kalózkodás. Nem kell gondolkodni vagy mérlegelni, egy hatos csomag sör áráért ott van sok száz játék, csak kell beugrani, aztán félre tenni.
Ez is egy volt az érvek mellett, hogy úgy döntöttem, azt a hatos csomag sör árát inkább egy hatos csomag sörre költöm. A backlogom már enélkül is 264 játékból áll, aminek a java már a könyvtáraimban van.
Vagy ott van a PS1-es Star Wars Phantom Menace. A feléig egy kardozós-lövöldözős akció, de a közepén van egy kalandozós-mászkálós-beszélgetős, teljesen más stílusú pálya (Tatooine). Akkoriban, nyelvtudás nélkül... well.
De érdekes példa/kivétel volt nálam az "elfogyásra" és a folytatásra a Shadow of the Tomb Raider. Bár nagyon jó játék (Steam-en 43.8% fejezte be), de nekem a One with the Jungle nehézségen (ezt csak a játékosok 5.9%-a fejezte be) a 60 órás játék kb 40-nél úgy "elfogyott" a S&F7-hez hasonló dolog miatt, hogy végső soron több, mint 8 hónap szünetet hagytam benne. Ezek után felvettem a fonalat és a további 20 órát nagy élvezettel nyomtam le.
Én személy szerint így voltam a Doom Eternallal. A marketing jó volt, a 2016-ost élveztem, de az Eternalba már csak a feléig jutottam, nem jöttek be a változtatások, eluntam, félretettem, azóta is ott várja a mentés, hogy egyszer majd újra beleugorjak, de az azóta eltelt ~másfél-két évben volt időm gondolkodni, miért is nem szippantott be annyira és a játéknak azok a tulajdonságai azóta sem változtak.
Amúgy osztom a véleményed a 100 órás OW játékok és az idő kapcsán, de annyit hozzáteszek, hogy nem mindegy, milyen a játék. Tehát egy AC Egyiptom/Görög/Angol/Japán esetén nekem sincs rá 10-15 órám sem. Míg egy Zelda/Witcher/Elden Ring kapcsán szívesen teszek róla, hogy legyen 100 óra időm és nem bánom meg. De ugyanitt megjegyzem, hogy a szememben a REmake2 és a Rezident Gonosz 8 kiváló játékok, amik nagyon jó élményt adtak és az utsó fillérig megérték az árukat... de ebben az is hangsúlyosan benne volt, hogy 10-15 órás játékok és nem ezer órás bullshit OW. Egy játék legyen olyan hosszú, amit a kivitelezés és a tartalom elegye elbír. Mondjuk a DA:O 60-70 órásnak tökéletes, a Mass Effect 2 45-55 órásnak tökéletes, és a Deus Ex 3 40-50 órásnak tökéletes. Mondjuk egy D:OS2 100 órásnak is tökéletes. De egy Far Cry, vagy Assassin's Creed a benne lévő tartalom mennyisége és milyensége miatt nem bír el 10-15 óránál többet, mert tovább nem tudja lekötni a játékost.
És ezen a ponton kell eldöntenie a játékosnak/vásárlónak, hogy megéri-e egy jó 15 órás élmény és jó játék azt az árat, vagy annyi pénzért valami mételyt vesz meg, ami 200 óra, de 3 óra múlva unalmas. Én mindig a rövidebb és jobb játékokat választom.
Ugyan. Persze, mindig vannak és lesznek “fqnatikusok” akik több száz órát tesznek nála I kedvencencbe, de az igazság az hogy a még a nagyon jónak kikiáltott hosszú játékoknál is meglepően alacsony azok száma akik ténylegesen végigjátsszák. A mai többség nem fog 0 segítséggel játszani egy OW játékot, hogy minden infót “vakon” kell összeszedni. Persze hogy ez az immerziót rontja. Én neki se álltam az új Zeldának. Imádnám, de egyszerűen nincs ennyi időm most erre.
Nyilván eljárt felettük az idő már, az újabb Falloutok meg nem hozták szintet, szóval megértem, hogy nem olyanok az elvárások már.
Ez egy új világ, ennek ürülök a magam részéről, annak nem annyira, hogy sci-fi, de azért megkapja az esélyt.
Ez a játék egy monoton, bugos, tipikus Bethesda game lesz. Nem fog nagyot durrani, nem fog megreformálni semmit a műfajon belül, ráadásul szinte ingyenes lesz annak a 3 xbox tulajnak, akik a 360-as érából kitartottak. Ez egy szarrá moddolt No Man's Sky lesz, semmi több. Túl sokáig kellett rá várni, túl későn jött. Ezt a világűr témát már bőven kimaxolták mások előttük. ADJA AZ ÉG(no pun intended) H, NE LEGYEN IGAZAM!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.